A gazdasági állatok anyagforgalmi betegségei és megelőzésük

Tartalom

Előszó a magyar kiadáshoz 5
Előszó 9
1. Az energiaforgalom zavarai (Barej, W.) 11
1.1. Az energia kihasználása 11
1.2. Az energiaforgalom zavarainak kórélettana és klinikuma 14
1.2.1. Energiahiányos takarmányozás . . . 15
1.2.1.1. Az energiahiányos takarmányozás hatása a szaporodásra és a tejtermelésre 18
1.3. Az energiaszükséglet normái (Scháfer, M.) 20
Irodalom 24
2. A fehérje- és az aminosav-anyagforgalom zavarai (Karsai F.) . 26
2.1. A fehérje- és az aminosav-anyagforgalom és szabályozásuk 26
2.1.1. A fehérjeellátás jelentősége és jellemzői 26
2.1.2. A fehérje biológiai értéke 28
2.1.3. A fehérje-anyagforgalom 32
2.1.4. A nitrogénmérleg 34
2.2. A fehérje- és az aminosav-anyagforgalom kórélettana és zavarainak megelőzése 35
2.2.1. A fehérjehiány okai 35
2.2.2. A fehérjehiány következményei 36
2.2.2.1. A teljesítmény csökkenése 36
2.2.2.2. Az elhárító reakciók romlása 37
2.2.2.3. A vér összetevőinek változásai 37
2.2.2.4. A máj működészavara 38
2.2.2.5. Az emésztőfolyamatok rendellenessége 39
2.2.2.6. Endokrin és idegrendszeri zavarok 39
2.2.2.7. A szaruképletek képződési zavara 39
2.2.2.8. A csontrendszer betegségei 40
2.2.3. A fehérjetúletetés hatása 40
2.2.4. Az aminosav-egyensúly zavara (imbalance) 41
2.2.4.1. Limitáló aminosav hiánya
2.2.4.2. Aminosavantagonizmus 41
2.2.4.3. Aminosavtoxicitás 42
2.2.5. Aminosav-túladagolás 43
2.2.5.1. Fenilalanin 43
2.2.5.2. Tirozin 43
2.2.5.3. Triptofán 43
2.2.5.4. Metionin, cisztin 44
2.2.5.5. Hisztidin 44
2.2.5.6. Nem esszenciális aminosavak 44
2.2.6. Az egyes aminosavak hiányának speciális következményei 45
2.2.6.1. Kéntartalmú aminosavak 45
2.2.6.2. Lizin 45
2.2.6.3. Triptofán 46
2.2.6.4. Arginin . . 46
2.2.6.5. Elágazó szénláncú aminosavak 46
2.3. A fehérje- és aminosavszükséglet . . . 47
Irodalom 49
3. A húgysav-anyagforgalom zavarai (Karsai F.) 50
3.1. A húgysav-anyagforgalom 50
3.2. A húgysav-anyagforgalom zavarainak kórélettana és klinikuma 51
3.2.1. Köszvény 51
Irodalom 56
4. A zsíranyagcsere zavarai (Alijev, A. A.)
4.1. A zsírok biológiai jelentősége
4.2. A lipidek anyagcseréje
4.2.1. A lipidek anyagcseréje az előgyomrokban
4.2.2. A lipidek anyagcseréje a belekben
4.2.3. A lipidek intermedier anyagcseréje 61
4.3. A lipidek anyagcserezavarainak kórélettana és klinikuma 62
4.3.1. A lipidek hiánya vagy fölöslege 62
4.3.2. A linolénsav hiánya 63
4.3.3. A romlott zsírok káros hatásai 65
4.3.4. Elhízás 66
4.4. A lipidszükséglet 68
4.5. A lipidforrások 71
Irodalom 73
5. A szénhidrátok anyagcseréjének zavarai (Scháfer, M.) 74
5.1. A szénhidrátok anyagcseréje 74
5.2. A szénhidrát-anyagforgalom kórélettana 77
5.3. A szénhidrát-anyagcsere zavarainak klinikuma és megelőzése 81
5.3.1. A tejelő tehenek ketosisa 81
5.3.2. Az anyajuhok ketosisa 89
5.3.3. A szopós malacok hypoglycaemiája 91
5.3.4. A cukorbetegség 93
5.3.5. A lovak bénulásos izomfesték-vizelése 96
5.3.6. Az újszülött állatok asphyxiája 98
Irodalom 100
6. Az ásványianyag-csere zavarai (Vrzgula, L., Bartko, P.) 102
6.1. A kalcium- és a foszforanyagcsere zavarai 102
6.1.1. A kalcium-és a foszforanyagcsere . . . 102
6.1.2. A kalcium- és a foszforanyagcsere kórélettana 106
6.1.3. A kalcium- és a foszforanyagcsere zavarainak klinikuma és megelőzése 110
6.1.3.1. Az angolkór . 110
6.1.3.2. A csontlágyulás 120
6.1.3.3. A csontritkulás 126
6.1.3.4. A rostos csontelfajulás . . 128
6.1.3.5. Osteoarthrosis 129
6.1.3.6. Az ellési bénulás 132
6.1.3.7. Nagy tejhozamú tehenek vérfestékvizelése . 140
6.1.4. A kalcium- és a foszforszükséglet . 142
6.2. A magnézium-anyagcsere zavarai 148
6.2.1. A magnézium-anyagcsere 148
6.2.2. A magnézium-anyagcsere kórélettana . 150
6.2.3. A magnézium-anyagcsere zavarainak klinikuma és megelőzése . . . 153
6.2.3.1. A vér magnéziumszintjének csökkenése 153
6.2.3.2. A borjak tetániája 161
6.2.3.3. A szállítási betegség 163
6.2.3.4. Az istállótetánia 166
6.2.4. A magnéziumszükséglet 167
Irodalom 169
7. A mikroelem-anyagcsere zavarai (Gabrasanszkij, P., Nedkova, L.) 176
7.1. A vasanyagcsere és kórélettana 176
7.1.1. A vérszegénység 178
7.2. A rézanyagcsere és kórélettana 180
7.2.1. A bárányok és a gidák enzootiás ataxiája 181
7.3. A kobaltanyagcsere és kórélettana 183
7.3.1. A kobalthiány 185
7.4. A cinkanyagcsere és kórélettana 186
7.4.1. A malacok parakeratosisa . 188
7.5. A mangánanyagcsere és kórélettana . 189
7.5.1. A perosis 191
7.6. A jódanyagcsere és kórélettana 193
7.7. A szelénanyagcsere és kórélettana 196
7.8. A molibdén-anyagcsere és kórélettana 199
7.9. A mikroelemszükséglet (Vrzgula, L.) 200
Irodalom 204
8. A nátrium-, a kálium-, a klór- és a vízanyagcsere zavarai (Vrzgula, L.) . . . 207
8.1. A nátrium-anyagcsere 207
8.2. A kálium-anyagcsere 209
8.3. A klóranyagcsere 211
8.4. A vízanyagcsere 211
8.5. A nátrium-, a kálium-, a klór- és a vízanyagcsere kórélettana, klinikuma
és zavarai 220
8.5.1. A nátrium-anyagcsere kórélettana, klinikuma és zavarainak megelőzése 220
8.5.1.1. A nátriumhiány 220
8.5.1.2. A nátriumfölösleg 220
8.5.1.3. Konyhasómérgezés . . 221
8.5.2. A kálium-anyagcsere kórélettana, klinikuma és zavarainak megelőzése 222
8.5.2.1. Hyperkalaemia 222
8.5.3. A klóranyagcsere kórélettana, klinikuma és zavarainak megelőzése 223
8.5.4. A vízanyagcsere kórélettana, klinikuma és zavarainak megelőzése 223
8.5.4.1. A vízhiány . . . 223
8.5.4.2. A szervezet kiszáradása 224
8.5.4.3. A ló legeltetési betegsége 230
8.5.4.4. A rehydratatio 231
8.5.4.5. A vizenyő 234
8.5.4.6. A vízintoxikáció 283
8.6. Víz-, nátrium-, kálium- és klórszükséglet 240
8.6.1. Vízszükséglet 240
8.6.2. Káliumszükséglet 242
8.6.3. Nátrium- és klórszükséglet 243
Irodalom 243
9. A sav-bázis egyensúly zavarai (Bouda, J., Jagos, P.) 245
9.1. A pufferrendszerek és a vér pH-ja 245
9.2. Az acidosis és az alkalosis kórélettana 249
9.3. A sav-bázis egyensúly zavarának klinikuma és megelőzése 254
9.3.1. Acidosis . . 254
9.3.1.1. Respirációs acidosis . 254
9.3.1.2. Metabolikus acidosis 256
9.3.2. Alkalosis 260
9.3.2.1. Respirációs alkalosis 260
9.3.2.2. Metabolikus alkalosis 261
Irodalom . 263
10. A vitaminhiány (Vrzgula, L.f Kovács, G.) 265
10.1. A vitaminok az intermedier anyagcserében 265
10.2. A-vitamin, A-vitamin-hiány . 272
10.3. A B-vitamin-csoport 280
10.3.1. Bj-vitamin, Bj-vitamin-hiány 280
10.3.1.1. A cerebrocorticalis necrosis 282
10.3.2. B2-vitamin, B2-vitamin-hiány 288
10.3.3. Niacin, niacinhiány 291
10.3.4. B^-vitamin, B6-vitamin-hiány 293
10.3.5. B12-vitamin, B12-vitamin-hiány
10.3.6. Pantoténsav, pantoténsavhiány 298
10.3.7. Fólsav, fólsavhiány 302
10.3.8. Biotin, biotinhiány 304
10.4. C-vitamin, C-vitamin-hiány 308
10.5. D-vitamin, D-vitamin-hiány 312
10.6. E-vitamin, E-vitamin-hiány 314
10.6.1. Anyagforgalmi eredetű izomsorvadás 320
10.6.2. A baromfi agylágyulása és exsudativ diathesise 329
10.7. K-vitamin, K-vitamin-hiány 333
10.8. Vitaminszükséglet . 335
Irodalom . .
11. Az előgyomor-emésztés zavarai (Jagow, P., Dvorák, R.) 347
11.1. Anyagcsere a bendőben 347
11.1.1. Baktériumok és protozoonok 347
11.1.2. A szénhidrát-anyagcsere 352
11.1.3. A lipidanyagcsere 353
11.1.4. A nitrogéntartalmú anyagok anyagcseréje 353
11.1.5. A bendőfolyadék ásványi anyagai és vitaminjai 355
11.2. Az előgyomor-emésztés zavarainak kórélettana, klinikuma és megelőzése 356
11.2.1. Egyszerű emésztési zavar (biokémiai elégtelenség) 362
11.2.2. A felfúvódás 364
11.2.2.1. A bendő heveny felfúvódása 364
11.2.3. A könnyen emészthető szénhidrátok túletetése okozta zavarok . . 371
11.2.3.1. Heveny és idült bendőacidosis 371
11.2.4. A nitrogéntartalmú anyagok fölöslege okozta zavarok 377
11.2.4.1. A bendőtartalom alkalosisa és rothadása 377
11.3. A szintetikus és a félszintetikus anyagokkal való takarmányozás okozta zavarok 380
Irodalom 386
12. A belső elválasztású mirigyek zavarai (Kona, E.) 391
12.1. A hormonok hatásmechanizmusa a célsejtekben 392
12.2. A hormonkiválasztás irányítása visszacsatolással 394
12.3. A belső elválasztású mirigyek működési zavarainak kórélettana és klinikuma 395
12.4. A hypothalamus 396
12.5. Az agyfüggelék 399
12.5.1. Az adenohypophysis és szekréciós zavarainak klinikai tünetei . . . 400
12.5.1.1. Kísérleti hypopituitarismus 403
12.5.1.2. Az állatok spontán hypopituitarismusa és hyperpituitarismusa 404
12.5.2. A neurohypophysis 405
12.6. A pajzsmirigy 406
12.6.1. A pajzsmirigy hormonjainak bioszintézise és anyagcseréje 407
12.6.2. A pajzsmirigyhormonok szekréciójának szabályozása 409
12.6.3. A pajzsmirigy hormonjainak hatása 411
12.6.4. A pajzsmirigy hormonjainak hatása a tejtermelésre és a szaporodásra 412
12.6.5. Strumigének 413
12.6.6. A pajzsmirigy betegségei 414
12.6.6.1. A háziállatok hypothyreodismusa 416
12.7. A mellékpajzsmirigy 417
12.7.1. A mellékpajzsmirigy működési zavarai 420
12.7.1.1. A parathormon fokozott kiválasztása a tehén ellési bénulásakor 420
12.7.1.2. A parathormon fokozott kiválasztása kutyában a mellékpajzsmirigy daganatakor 421
12.7.1.3. A parathormon fokozott kiválasztása a csirke vírusos osteopetrosisakor 421
12.7.1.4. A parathormon csökkent elválasztása nagy kalciumtartalmú
takarmányon tartott tehenekben és sertésekben 421
12.8. A mellékvese velőállománya 422
12.8.1. Az adrenalin és a noradrenalin hatása 422
12.8.2. Az adrenalin és a noradrenalin elválasztásának idegi szabályozása 424
12.9. A mellékvese kéregállománya 424
12.9.1. A mellékvese kéregállománya, szteroidjainak bioszintézise, szállítása
és szekréciója 425
12.9.2. A glükokortikoidok biológiai hatása és hatásmechanizmusa . . . 426
12.9.3. A mineralkortikoidok biológiai hatása és az aldoszteron hatásmechanizmusa . 428
12.9.4. A glükokortikoidok elválasztásának szabályozása 428
12.9.5. Az aldoszteron elválasztásának szabályozása 430
12.9.6. A mellékvesekéreg hormonjainak elválasztása és szint változása
a háziállatok vérében 431
12.9.6.1. A vemhesség és az ellés megkezdődésére ható ingerek 431
12.9.6.2. A stresszorok szerepe a betegségekben 434
12.9.6.3. A táplálóanyagok felvételének korlátozása 434
12.9.6.4. A mellékvese kéregállományának csökkent és fokozott működése 435
12.10. A nemi mirigyek 438
12.10.1. A petefészek működésének zavarai 438
12.10.1.1. A koca petefészkének cisztás megbetegedése 440
12.10.1.2. A tehén petefészkének cisztás megbetegedése 443
12.11. A tehén takarmányozási eredetű anyagcsere-endokrin zavara, a tehén
zsírmobilizációs betegsége (zsírmájszindromája) 446
Irodalom 460
13. Az adaptációs szindróma (Sova, Z.) 465
13.1. A homeosztázis és a szervezet adaptációja 465
13.1.1. A homeosztázis 465
13.1.2. Az adaptáció 466
13.2. Az adaptációs megbetegedések 470
13.2.1. A sertés stressz-szindrómája (PSS), a szívhalál, a myodegeneratiós
szindróma, a hosszú hátizom elhalása, a hús PSE-szindrómája . . . 470
Irodalom 475
14. A szarvasmarha anyagforgalmi zavarainak megelőző kórjelzésére kialakított
rendszer (vizsgálati eredmények értelmezése) (Jagos, P.-Illek, J.) 476
14.1. A környezet elemzése 478
14.2. Az állomány termelésének és egészségi helyzetének elemzése 479
14.3. Az állatok viselkedésének elemzése 479
14.4 Szűrővizsgálatok 479
14.5. A vizsgálatra kerülő csoport kiválasztása, a kiválasztott állatok alapvető
klinikai vizsgálata és biológiai anyag vétele 480
14.6. A biológiai anyag klinikai-biokémiai vizsgálata 480
14.7. A biológiai folyadékok és szövetek alapvető biokémiai mutatóinak értékelése 481
14.7.1. A vér és a vizelet 481
14.7.2. A bendőfolyadék 481
14.7.3. A csontszövet 492
14.7.4. A májszövet 493
14.7.5. A tej 493
Irodalom 493

Témakörök