Előszó | 9 |
A szocialista gazdaságfejlesztés irányítása fogalmi közelítésben | 13 |
A szocialista társadalom fejlődő gazdálkodási viszonyainak fogalmi tükröztetése | 16 |
A szocialista gazdálkodás kétalapúsága | 17 |
A tervszerűség fogalma a feltáruló új problémák tükrében | 21 |
A szakmai, emberi felkészülés és az alkotói kiteljesedés gazdálkodási vonatkozásai | 26 |
A gazdaságfejlesztés irányításának fogalma, differenciálás és szintetizálás | 27 |
A gazdaságfejlesztési irányítás és a gazdaságfejlesztés fogalma | 28 |
A gazdaságfejlesztés irányításának tagolódása össztársadalmi funkciók szerint | 32 |
A gazdaságfejlesztés irányításának hatóerői | 35 |
A termeléstechnikai kapcsolódások és illeszkedések irányítása | 42 |
A termeléstechnikai integrálás és specializálás összehangolása | 42 |
A termelés és fejlesztés integráción alapuló specializációja | 43 |
Integrációs szemléletű, funkcióhoz igazodó termékdifferenciálódás | 47 |
Az innovációs szervezeti rendszer kialakítására és működtetésére irányuló fejlesztési feladatok | 51 |
Az innovációk alkalmazási feltételeinek kiépítése, szellemi felkészülés az innovációra | 52 |
A mechanikus, izolált, ad hoc fejlesztésekkel szembeállítható komplex innovációs rendszer vonásai | 56 |
A komplex innovációs rendszer fokozati, hálózati és rotációs felépítése | 58 |
A vezetés helye a termeléstechnikai irányításban | 63 |
Az elemi termeléstechnikai kapcsolódások vezetési rendszerei | 69 |
A gazdálkodási egyensúly a különböző gazdaságfejlesztési feltételek között | 71 |
A gazdálkodási egyensúly és fejlődési fokozatai | 72 |
A kifejlett (parciálisan is érvényesülő) gazdálkodási egyensúly | 76 |
A viszonylagos gazdálkodási egyensúly | 80 |
A gazdaságfejlődési állapot és a gazdálkodási egyensúly | 84 |
Vákuumos gazdaságfejlődési állapot | 86 |
A kvázi kiegyenlített gazdaságfejlődési állapot | 88 |
Extenzív és intenzív gazdálkodási egyensúly | 89 |
Extenzív gazdálkodási egyensúly | 91 |
Intenzív gazdálkodási egyensúly | 98 |
Az extenzívről az intenzívre való átmenet gazdálkodási egyensúlya | 103 |
Az infláció kapcsolata a gazdálkodási egyensúllyal | 107 |
A gazdaságossági feltételrendszer mint speciális egyensúlyozó tényező a gazdálkodásban | 116 |
Az erőforrások értékelése a hazai gazdaságossági feltételrendszerben | 118 |
A gazdálkodási értékrendünk kifejletlenségének jellemzése | 120 |
Értékelési rendszerünk funkciózavarainak inflatorikus hatása | 125 |
A "láthatatlan" erőforrás-felhalmozás | 129 |
Az emberi-szakmai tényezőkhoz kapcsolódó felhalmozás | 130 |
A "láthatatlan" felhalmozás főbb esetei | 132 |
Előremutató gazdaságossági feltételrendszer | 138 |
Az élőmunka értékelése a rentabilitás alapján | 139 |
A termelőeszközök költség- és hozamkövetelményei | 150 |
Az alapképzés és a hozamkövetelmények rendszere a műszaki fejlesztés, a tudományfejlesztés és az irányításfejlesztés fedezéséhez | 163 |
Az improduktív kiadások adó jellegű fedezése | 166 |
A gazdálkodási rendszer továbbfejlesztése | 168 |
A szocializmus eddigi tervgazdálkodási modelljei mint fejlődési fokozatok | 169 |
A közvetlen irányítású termeléstechnikai gazdálkodás | 170 |
A pénzügyi szabályozásközpontú irányítás modellje | 172 |
Az organikus gazdálkodás modellje | 174 |
Az áttételező gazdálkodási szint | 177 |
Az organikus gazdálkodási modell mint keresleti-kínálati kölcsönhatás-rendszer | 181 |
A kollektív és a személyi érdekeltség fejlesztése | 185 |
Keresletszabályozás hatékonysági fékekkel | 191 |
Az árrendszer mint a keresleti-kínálati viszonyok és a korszerűség függvénye | 199 |
Az organikus gazdálkodási rendszer társadalmi megalapozása | 204 |
A népgazdasági tervezés tökéletesítése | 205 |
Felelősségen és öntevékenységen alapuló tevékenységszervezési modell | 210 |
Az irányító szervek példamutatása | 212 |
A szervezeti rugalmasság és nyitottság | 214 |
Az egyszemélyi vezetés és a kollektívák vezetési pozíciói | 216 |
A társadalmi előmeneteli, elismerési rendszer | 218 |
Idézett művek | 223 |