1.067.053

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A gazdaság közjogi szabályai

Szerző
Szerkesztő
Budapest
Kiadó: Aula Kiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám: 368 oldal
Sorozatcím: Magyar gazdasági jog
Kötetszám: 3
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN: 963-9215-22-8
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

1.1. Az alkotmányosság a társadalom és az állami közhatalom viszonyát fejezi ki egy olyan rendszerben, amikor a társadalom tagjaitól viszonylag elkülönülő államszervezet által gyakorolt közhatalom... Tovább

Előszó

1.1. Az alkotmányosság a társadalom és az állami közhatalom viszonyát fejezi ki egy olyan rendszerben, amikor a társadalom tagjaitól viszonylag elkülönülő államszervezet által gyakorolt közhatalom nem korlátlan. Az állam a társadalomtól viszonylag elkülönülő, közhatalmat gyakorló szervezet. Az állam szuverén, azaz gyakorolja a főhatalmat adott területen (államterület), adott lakossággal (elsősorban a saját állampolgáraival, illetve a területén székhellyel rendelkező jogi személyekkel) szemben. Az állam belső szuverenitása a döntéshozatali mechanizmusban a főhatalmat, elsősorban pedig az alkotmány, más törvények és jogszabályok meghozatalának és közhatalmi kényszerrel való kikényszerítésének lehetőségét jelenti. A belső szuverenitást a közjog (államjog - alkotmányjog, közigazgatási jog) szabályozza. Az állam külső szuverenitása pedig azt jelenti, hogy az állam más államokkal azonos jogú alanya a nemzetközi jognak, döntéseit külső kontroll nélkül hozza. Az államterület közjogi értelemben azt a térséget jelenti, amelyen az állam főhatalma, azaz szuverenitása érvényesül. Terület nélkül állam nem létezhet (ún. területi felségjog). Az állam területi főhatalma elvileg mindenkire kiterjed, aki az állam területén tartózkodik, így a külföldiekre és a hontalanokra is. Ugyanakkor az állam és állampolgárai között különleges jogviszony áll fenn, mégpedig a tartózkodási helytől függetlenül. Ez az ún. államjogi értelemben vett lakosság, amely utóbbira vonatkozik az állam személyi felségjoga. Az ún. emberi jogok mindenkit megilletnek az állammal szemben, ugyanakkor az ország polgárai sajátos többletjogokkal és többletkötelezettségekkel rendelkeznek saját államukkal szemben. Az egyes országokban speciális törvények szabályozzák az állampolgárság megszerzésének feltételeit - ez jelenleg Magyarországon az 1993. évi LV. törvény. Vissza

Tartalom

Tartalomjegyzék
VII. RÉSZ A GAZDASÁGI KÖZJOG ALAPJAI 5
XXXI. fejezet Gazdasági alkotmányosság 7
1. Alkotmány - alkotmányosság - állampolgári jogok 7
2. A tulajdonhoz való jog 13
3. A gazdasági alkotmányosság alapjogai: a vállalkozás joga és a verseny szabadsága 20
XXXII. fejezet Az államszervezet felépítése - állami gazdaságirányítás 23
1. Államszervezési elvek - hatalommegosztás - kormányforma 23
2. A magyar államszervezet leírása 27
3. A társadalmi szervezetek államszervezetet kiegészítő szerepe. A gazdasági kamarák 40
XXXIII. fejezet Jogi felelősség a gazdasági életben 47
1. A jogi felelősség fogalma és főbb formái 47
2. A jogi felelősség kapcsolata más társadalmi értékelő rendszerekkel 51
3. A jogi felelősség főbb fejlődéstendenciái a gazdasági életben 57
4. A kártérítési felelősség 64
5. Büntetőjogi és államigazgatási (szabálysértési) jogi felelősség a gazdasági életben 71
VIII. RÉSZ AZ ÁLLAMI FISKÁLIS ÉS MONETÁRIS IRÁNYÍTÁS JOGA 77
XXXIV. fejezet Államháztartási jog 79
1. Az államháztartás fogalma, funkciói 79
2. A költségvetés jogi forgalma, alrendszerei 86
3. A költségvetési gazdálkodás 94
4. A Magyar Kincstár. A kincstári vagyon. Az államadósság 96
5. Az államháztartás információs és mérlegrendszere. Államháztartási ellenőrzés 101
XXXV. fejezet A közbevételek joga 103
1. A közbevétel jogi fogalma és fajai 103
2. Az adójog általános kérdései 106
3. Az alapvető adófajták 111
4. Az adózás rendje, az adóigazgatási eljárás 127
5. Jövedéki jog 134
6. Illetékjog 135
7. Vámjog 142
8. Járulékok, hozzájárulások 148
XXXVI. fejezet A monetáris irányítás joga és a devizajog 155
1. A monetáris irányítás joga 155
2. A devizajog 163
IX. RÉSZ A GAZDASÁG IGAZGATÁSÁNAK ALAPVETŐ KÉRDÉSEI 169
XXXVII. fejezet Iparigazgatás 171
1. Az iparigazgatás fogalma 171
2. Az iparigazgatás központi szervei 172
3. Az ipar jogi szabályozásának sajátosságai 174
4. A bányászat jogi szabályozásának alapjai 177
5. A villamos energiával kapcsolatos szabályozás 180
6. A gázszolgáltatás szabályozása 182
7. Az atomenergia szabályozása 183
XXXVIII. fejezet A mezőgazdaság igazgatása 185
1. A mezőgazdasági igazgatás fogalma, szabályozási előzmények 185
2. A mezőgazdasági szakigazgatás fogalma és fő funkciói 187
3. A mezőgazdaság központi, centrális és helyi államigazgatási szervei 188
4. Az agrárpiac felügyeletének szabályozása 191
5. A növénytermesztés szakigazgatása 193
6. Az állattenyésztés igazgatása 195
7. Az erdőgazdálkodás alapvető szabályai 198
8. A vadgazdálkodás szabályozása 200
9. A halászati igazgatás főbb szabályai 203
10. Az élelmiszerügy főbb szabályai 205
11. Az ingatlan-nyilvántartás főbb szabályai 209
XXXIX. fejezet A közlekedés igazgatásának alapjai 215
1. A közlekedésigazgatás története 215
2. A közúti közlekedés törvényi szabályozása 219
3. A vasút működésének főbb szabályai 223
4. A légi közlekedés alapvető szabálya 229
5. A vízi közlekedés és hajózás szabályozása 231
6. A közlekedési szakigazgatás országos hatáskörű területi és helyi szervei 233
XL fejezet A kereskedelem igazgatásának alapvető szabályai 237
1. A kereskedelem fogalma és főbb fajtái 237
2. Egyes kereskedelmi szolgáltatások szabályozása: reklám-, ügynöki tevékenység 241
3. A bel- és külkereskedelem szabályozásának jellege 247
4. A kereskedelmi üzlet megnyitásának és működésének főbb szabályai 254
5. Idegenforgalom szabályozása 257
6. Fogyasztó- és minőségvédelem 260
XLI. fejezet A hírközlés és telekommunikáció igazgatása 271
1. Általános szempontok, szabályozási előzmények 271
2. A postáról szóló törvény 273
3. A távközlésről szóló törvény főbb szabályai 277
4. A frekvenciagazdálkodásról szóló törvény alapvető szabályai 281
5. A médiajog alapjai 283
XLII. fejezet A környezetvédelem, természetvédelem és vízgazdálkodás igazgatásának főbb szabályai 289
1. Főbb szabályozási előzmények 289
2. A környezetvédelmi jogi szabályozás alapelvei 291
3. A környezetvédelmi igazgatás szervezete és eszközei 296
4. A közigazgatási jogi szankciók és ösztönzők a környezetvédelemben 301
5. A természetvédelem jogi szabályozása 304
6. A vízgazdálkodás szabályozásának főbb követelményei 309
XLIII. fejezet Az építésügyi igazgatás és területfejlesztés szabályozása 315
1. Szabályozási előzmények 315
2. Az új építésügyi törvény, azaz az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény alapjai 317
3. A területfejlesztés és a területrendezés főbb szabályai 323
4. A kisajátítás, mint a területfejlesztés egyik eszköze 326
5. A műemlékvédelem főbb szabályai 328
6. Az építésügyi igazgatás központi és helyi szervei 329
XLIV. fejezet A munkaügyi, szociális és társadalombiztosítási igazgatás alapjai 333
1. A munkaügyi igazgatás főbb szabályai, a munkaerőpiac alapintézményei 333
2. A szociális igazgatás rendszere, a szociális ellátás főbb formái 342
3. A társadalombiztosítás igazgatásának főbb szabályai 349
XLV. fejezet Műszaki fejlesztés, szabvány, mérésügy és statisztika szabályozása 351
1. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság feladatai, működése és szervezte 351
2. A szabványosítás főbb szabályai 354
3. A mérésügy alapvető szabályozása 358
4. A statisztikával kapcsolatos szabályozás 361
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
A gazdaság közjogi szabályai A gazdaság közjogi szabályai

A gerinc kissé elszíneződött.

Állapot:
3.480 Ft
1.740 ,-Ft 50
9 pont kapható
Kosárba