A gazdaság jogi szabályozása

Szerző

Kálmán György

Lektor

Budapest

'Kálmán György: A gazdaság jogi szabályozása ' összes példány

Kiadó:	Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1979
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	725 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	963-220-714-9

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

10 éve van annak, hogy utoljára a magyar jogi irodalomban a gazdasági életre vonatkozó joganyag olyan ismertető jellegű bemutatása, amely feltárja az egyes jogintézmények mögött meglevő... Tovább

Tartalom

Előszó	23
A népgazdasági tervezés
A népgazdasági terv és a tervezés fogalma	25
A népgazdasági tervek egységes rendszere	26
Népgazdasági tervezés	29
A tervek nemzetközi koordinációja	32
A központi fejlesztési program	34
Hatáskörök a terv megállapításával kapcsolatban	36
A terv kötelező ereje	39
A terv megvalósítása, a megvalósítás ellenőrzése	40
Tanácsi tervezés	47
Statisztika	49
A statisztika fogalma és felosztása	49
Központi és igazgatási állami statisztika	50
A statisztikai tevékenységek összehangolása	51
Adatszolgáltatási kötelezettség és megsértésének szankciói	52
A statisztikai adatok védelme	53
A gazdaságirányítás szervezete
Kormányzati, funkcionális és ágazati gazdaságirányítás	54
Kormányzati gazdaságirányítás	55
Állami Tervbizottság	56
A Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Bizottsága	58
Tudománypolitikai Bizottság	58
Funkcionális gazdaságirányítás	60
Munkaügyi Minisztérium	60
Pénzügyminisztérium	61
Országos Tervhivatal	62
Külkereskedelmi Minisztérium	64
Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság	64
Országos Anyag- és Árhivatal	65
Az ágazati irányítás	67
Az ágazati miniszter	69
A vállalatok feletti felügyelet	71
Nehézipari Minisztérium	72
Kohó- és Gépipari Minisztérium	72
Könnyűipari Minisztérium	73
Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium	73
Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium	74
Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium	75
Belkereskedelmi Minisztérium	75
Külkereskedelmi Minisztérium	76
Árhatósági szervezet és hatáskör	76
Az állami vállalat
Az állami vállalat helye és szerepe a gazdálkodásban	79
Az állami vállalat alapítása	81
A vállalat tevékenységi köre	83
Az állami vállalat szervezete	86
A szervezetre vonatkozó általános rendelkezések	86
Az igazgató és helyettesei	88
A vállalat képviselete	90
A jogtanácsos	91
A vállalati kollektíva részvétele a vállalat irányításában, az üzemi demokrácia	93
A vállalat vagyoni és jogi önállósága	94
A vállalat felügyelete	98
A felügyelet tartalma	98
A vállalatoknak adott egyedi utasítás	100
A felügyelő bizottság	101
A vállalat megszüntetése	101
Felszámolás	102
A közüzemi vállalat	104
A tröszt	105
Tröszt keretébe tartozó vállalatok jogi helyzete	107
A vállalatok nyilvántartása	107
Vállalati törzskönyv	107
Cégjegyzék	109
A gazdasági társulások
Általános rendelkezések	112
Döntési rendszer	114
Nyereség és veszteség megoszlása	114
Harmadik személyekkel szembeni felelősség	115
A társulási szerződés	115
A társulás jóváhagyása	116
A társulás irányítása	118
Az igazgatótanács	118
Az igazgatóság	119
Az igazgató	120
A képviseleti jog	120
A munkáltatói jogok	120
A társulás felügyelete	122
A társulás megszűnése, egyesülés, kizárás, felszámolás	123
A közös vállalatra vonatkozó különös rendelkezések	125
A betéti társulásra vonatkozó különös rendelkezések	127
Az egyesülésre vonatkozó különös rendelkezések	128
Az agráripari egyesülés	130
A gazdasági társaságra vonatkozó különös rendelkezések	131
A gazdasági társulások létesítésének és működésének pénzügyi feltételei	133
Közös szabályok	133
Közös vállalat	134
Betéti társulás	135
Egyesülés	135
Gazdasági társaság	136
A szövetkezetek
A szövetkezetekről általában	137
A szövetkezetek jogi szabályozásáról általában és a szövetkezeti jog alapelvei	139
Alapelvek	140
A szövetkezeti tulajdon	142
A szövetkezeti tulajdon alanya és köre	142
A szövetkezeti gazdálkodás	143
A szövetkezeti ellenőrzés	144
A szövetkezet képviselete	145
A szövetkezetek érdekképviseleti szervei	145
Területi Szövetség	145
Országos érdekképviseleti szervek	146
Az Országos Szövetkezeti Tanács	148
A szövetkezetekkel kapcsolatos állami felügyelet	148
A szövetkezetekre vonatkozó jogi szabályozás	149
A szövetkezetek gazdasági irányítása	150
A szövetkezetek szakmai felügyelete és hatósági irányítása	151
Állami törvényességi felügyelet	152
Szövetkezeti ágazatok	153
Mezőgazdasági termelőszövetkezetek	153
Fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezetek	176
Ipari szövetkezetek	181
Egyéb szövetkezetek	188
A vállalatok jövedelemszabályozása, vállalati alapok
A jövedelemszabályozás átfogó vonásai	190
Az eszközlekötési járulék	192
Illetményadó és társadalombiztosítási járulék	193
Az illetményadó	194
A társadalombiztosítási járulék	195
Forgalmi adó	195
Belkereskedelmi adó	197
Külkereskedelmi adó	197
A termelési adó	198
Az építési adó	199
A nyereségadó	200
Az alapok képzése	201
A jóléti alap képzése	202
A tartalékalap képzése	203
A fejlesztési alap képzése	203
A részesedési alap képzése	205
A műszaki fejlesztési alap képzése	205
Az alapok felhasználása	207
A jóléti és kulturális alap felhasználása	207
A tartalékalap felhasználása	207
A fejlesztési alap felhasználása	208
A részesedési alap felhasználása	209
Különleges rendeltetésű alapok	210
Jótállási (garanciális) alap	210
Tervezésfejlesztési és kockázati alap	210
Árkockázati alap	211
Élelmiszeripari tartalékalap	211
Import és export árkülönbözeti tartalékalap	211
Idegenforgalmi kockázati alap	211
Állami gazdaságok biztonsági tartalékalapjai	211
Útfenntartási alap	211
Lakásépítési alap	212
Szövetkezeti közös alapok	212
Kölcsönös támogatási alap	212
A tröszt keretébe tartozó vállalat és a közös vállalat adózása	213
A tröszt és a keretébe tartozó vállalat adózása	213
A közös vállalat adózása	213
A mezőgazdaság és az élelmiszeripar szabályozó rendszerének az általánostól eltérő vonásai	214
A mezőgazdasági nagyüzemek adózásának és támogatási rendszerének eltérése az általánostól	215
A pénzügyi támogatások	216
A beruházási támogatások	216
Az üzemviteli támogatások	216
A kedvezőtlen adottságú gazdaságok támogatása	217
Az élelmiszeripar szabályozása	218
A mezőgazdasági nagyüzemek adózása és alapképzése	218
Jövedelemelvonás	218
A földadó	220
A mezőgazdasági szövetkezetek és társulások jövedelemadója	220
A termelőszövetkezeti nyereség felhasználása	221
A termelőszövetkezeti tartalékalap	222
A termelőszövetkezeti fejlesztési alap	223
Termelési adó	223
Egyes különleges jövedelemszabályozási rendszerek	223
A vállalati gazdálkodási rend szerint működő műszaki kutató (fejlesztési) intézetek pénzgazdálkodási, jövedelemszabáslyozási és anyagi érdekeltségi rendszere	223
A szervezési és számítástechnikai intézetek (vállalatok) pénzgazdálkodási és jövedelemszabályozási rendszere	225
Az építőipari tervezés és a beruházások szervezése és lebonyolítása alágazatba tartozó vállalatok jövedelemszabályozási rendszere	226
Egyes kommunális és közüzemi szolgásltató vállalatok jövedelemszabályozási és anyagi érdekeltségi rendszere	227
A fogyasztási szolgáltató vállalatok jövedelemszabályozási rendszere	228
A takarékszövetkezetek jövedelem- és bérszabályozási rendszere	228
Az állami telek használati és igénybevételi díja	229
Telekhasználati díj	229
Telek-igénybevételi díj	230
Az állami vállalatok és szövetkezetek mérlegkészítési kötelezettsége	230
Leltározás	231
Mérlegkészítési kötelezettség	231
Felelősség a mérleg valódiságáért	233
A mérlegbeszámoló	233
A gazdálkodó szervezet adóigazgatására vonatkozó eljárás	234
Az eljáró szervek és hatáskörök	234
Az adóigazgatási eljárás	234
Munkaügyi szabályozás
Létszám	237
Állományi létszám	237
Munkaügyi állományi létszám	237
Statisztikai állományi létszám	238
Dolgozólétszám	239
Munkaköri kategóriák	239
A vállalati bérszabályozás formái	241
A vezetői érdekeltségi rendszer	246
A teljesítménybérezés irányelvei	248
A munkanormák fajtái	251
Műszakilag megalapozott norma	251
Tapasztalati statisztikai norma	251
Becsült norma	251
Munkaerő-gazdálkodás	251
A kötelező munkaerő-közvetítés	252
A munkaerő-toborzás	253
Álláshirdetés	254
A beruházás
Beruházások jogi szabályozása általában	257
A beruházások rendjének szabályozása	258
Beruházási fogalmak	259
Állóeszközök	260
Beruházás	260
Beruházási költségek	262
Beruházási igazgatási költségek	262
Nem aktiválható oldal	262
Fejlesztési költségek	262
Beruházási kategóriák	263
Állami beruházások	263
Vállalati, szövetkezeti beruházás	264
A beruházások egyéb csoportosítása	264
A beruházás előkészítése és megvalósítása	265
A beruházások előkészítése	265
Az előkészítés és a megvalósítás általános szabályai	266
A beruházások elhelyezése	268
A nagyberuházások előkészítése	271
Fejlesztési cél	272
A fejlesztési cél egyeztetése	272
A fejlesztési cél jóváhagyása	273
Műszaki tervek kidolgozása a beruházási javaslat jóváhagyása előtt	273
Intézkedések a fejlesztési cél jóváhagyása alapján	273
Az előkészítési munkaprogram	274
Részdöntések	274
A beruházási javaslat	275
A véleményező szervek feladata és felelőssége a beruházási javaslat elkészítésében	275
Az Országos Tervhivatal feladata és felelőssége	275
A beruházási javaslat egyeztetése és előterjesztése	276
A beruházási javaslat jóváhagyása	277
A beruházás felvétele az éves népgazdasági tervbe	277
Eltérés a beruházási javaslat jóváhagyott mutatóitól	277
A felügyeleti szerv feladata és felelőssége az előkészítésben	278
A fejlesztés pénzügyi forrása	279
Államkölcsön	279
Az államkölcsön hatályos szabályozása	279
Kapcsolódó beruházások finanszírozása	280
Kapcsolódó beruházások pénzügyi fedezete	281
A beruházás megvalósításának engedélyezése	281
Engedélyokirat	281
Beruházási program	282
A célcsoportos beruházások előkészítése	283
Az összevont beruházási javaslat kidolgozása	283
A tanácsi célcsoportos beruházások előkészítése	283
A célcsoportba tartozó egyes beruházások előkészítése	284
Egyéb állami beruházások előkészítése	285
A vállalati (szövetkezeti) beruházások előkészítése	285
Vállalati (szövetkezeti) beruházások előkészítéséért való felelősség	285
Beruházási alapokmányok	286
A beruházási alapokmány véleményezése és jóváhagyása	287
A beruházási alapokmány módosítása	288
A vállalat (szövetkezet) ügyrendjét érintő szabályozás	288
A beruházásokat érintő hatósági engedélyezési eljárás	289
Hatósági előírások és engedélyek	290
A szerződések beruházási vonatkozásai	295
A beruházások pénzügyi feltételei	296
A beruházás pénzügyi feltételeinek előzetes biztosítása	297
Fedezetigazolás	297
Külön tartalék	297
A pénzügyi források	298
Az állami beruházás pénzügyi forrása	298
A vállalati (szövetkezeti) beruházások pénzügyi forrásai	299
Vállalati (szövetkezeti) beruházások pénzeszközeinek kezelése	300
A pénzügyi forrásokra vonatkozó külön rendelkezések	301
Az állami eszközök felhasználásának ellenőrzése	301
A beruházások üzembe helyezése és értékelése	302
Próbaüzemeltetés	303
Üzembe helyezés, üzembe helyezési okmány	303
Aktiválás, befejezés	304
Helyiséggazdálkodás
Közületi szervek elhelyezése	306
Igénybevétel	307
Hasznosítás	308
Kártalanítás	309
Végrehajtás	310
Használat	310
Raktárgazdálkodás	311
Állami tulajdonban álló ingatlanok kezelése	315
Állami szervek ingatlanvásárlása	317
Az árszabályozás
Az árak közgazdasági funkciója	320
Árformák	321
A hatósági ár	321
A szabad ár	322
Az ár és a szállítási ütemezés	322
Az árak polgári jogi jelentősége	324
Árformák és szerződéskötési kötelezettség	325
Az ártúllépések szankciói	325
Szabálysértési szankció	326
Büntetőjogi szankció	326
Polgári jogi szankció	331
Ártúllépés a kisipar és a kiskereskedelem körében	331
Az árak ellenőrzése	331
Áremelés bejelentése	332
Költségkalkuláció-készítési kötelezettség	333
Árbiztos kiküldése	334
Az árszabályozó rendelkezések kiadása	335
Az áruforgalom igazgatási jellegű szabályozása
A belföldi termékforgalom általános jellemzői	336
Igazgatási korlátozó eszközök a termékforgalomban	338
Központi gazdálkodás	339
Kontingens előírása	339
Kizárólagos értékesítő szerv kijelölése	340
Szerződéskötési kötelezettség	341
Meghatározott (maximális, minimális) készletszint előírása	343
Operatív intézkedés	344
Huzamos szerződéses kapcsolatok megszakítása	344
Beszerzés magánszemélyektől	347
A mezőgazdasági termékforgalom	348
A külkereskedelem szabályozása
A külkereskedelmi állami monopólium	349
A külkereskedelmi tevékenység	350
A külkereskedelmi szerződés	351
A külkereskedelmi jog	354
A külkereskedelmi politika	358
A külkereskedelem irányítása, államközi szerződések	359
A devizagazdálkodás rendje	363
A Magyar Nemzeti Bank devizahatósági hatásköre	363
Árfolyamszabályozás	364
A devizaszabályok alanya és tárgya	365
Az áruforgalommal kapcsolatos devizagazdálkodás	366
Külföldi hitelek	367
A külkereskedelemre ható szabályozó eszközök	367
A vámok	367
A viszonylati irányítás pénzügyi eszközei	372
Állami visszatérítés	373
A külkereskedelem hatósági jellegű szabályozása	375
Az export-import engedélyezés rendszere	375
Külföldiek kereskedelmi tevékenysége, külföldi részvétellel működő társulások, belföldi gazdálkodó szervezetek külföldi gazdasági vállalkozása	377
A KGST 1968/1975. évi Általános Szállítási Feltételei	381
Nemzetközi gazdasági együttműködés
A szocialista gazdasági integráció	385
A KGST szervezete és működése	385
A KGST-ben folytatott együttműködés fejlődése	390
A Komplex Program	392
Gazdasági kapcsolatok az iparilag fejlett tőkés országokkal	394
Gazdasági kapcsolatok a fejlődő országokkal	395
A nemzetközi gazdasági együttműködés hazai központi állami irányítása, koordinálása	397
KGST ágazati kormánybizottságok kétoldalú kormányközi bizottságok	400
Ágazati miniszterek	401
Vállalatok, szövetkezetek, kutatóintézetek és egyéb gazdálkodó szervezetek közvetlen egüyttműködése külföldi gazdálkodó szervezetekkel	402
Termelési együttműködés	404
Gyártásszakosítás és termelési kooperáció	404
Nemzetközi gazdálkodó szervezetek	414
Műszaki-tudományos együttműködés	418
Iparjogvédelem a sz ocialista együttműködésben	428
Az együttműködés során létrejött találmányok jogvédelme	428
A KGST partnerországba benyújtani kívánt találmányi bejelentések követelményeinek egységesítése	430
A külföldi vonatkozású iparjogvédelmi ügyek intézése	430
Együttműködés a szabályosításban és a mérésügy területén	431
Szabványosítás	431
Mérésügy	433
KGST licencszerződések	433
A KGST-tagországok gazdasági együttműködéséből eredő jogviták eldöntése	434
A pénz- és hitelforgalom szabályozása
A bankszervezet	439
A Magyar Nemzeti Bank	439
Az Állami Fejlesztési Bank	441
Az Országos Takarékpénztár, a takarékszövetkezet	442
A Magyar Külkereskedelmi Bank Rt.	444
Pénzintézeti Központ, Magyar Általános Értékforgalmi Bank Rt.	444
A fizetések általános szabályai	444
A fizetési módok választhatósága	444
Bankszámlák közötti elszámolások	445
Készpénzfizetés és készpénzellátás	447
Fizetési határidő	449
A fizetések különös szabályai	450
Bankszámlaszerződés	453
A csekk	456
A nemzetközi fizetési forgalom	458
A hitelforgalom	458
A hitelnyújtás közgazdasági jelentősége	458
A hitelmonopólium	459
A hitelezés során érvényesülő elvek	461
A biztosíték	463
A kamat	464
A hitelügyek állami irányítása	464
A hitelek főbb fajai	465
A hitel rendelkezésre bocsátásának jogi eszközei	468
Igazgatási jellegű szankciók a gazdasági életben
A gazdasági bírság	469
A gazdasági bírság alkalmazásának köre	469
A gazdasági bírság indítványozása	471
A gazdasági bírság összege	472
Eljárási szabályok	472
A bírósági (döntőbizottsági) gyakorlat	473
A tisztességtelen verseny	476
A gazdasági életet érintő fontosabb, bírságjellegű szankciók	479
szennyvízbírság	480
Légszennyezési bírság	481
Pénzügyi jellegű bírság	481
A kitelepítéssel kapcsolatos bírság	482
Építésrendészeti bírság	483
Egyéb brságok	484
A gazdálkodó szervezetek egymás közötti szerződéseire vonatkozó általános szabályok
A szerződések általános szabályairól. A szerződés	485
A gazdálkodó szervezetek között létrejövő szerződések szabályozása	486
Gazdálkodó szervezet	486
A gazdálkodó szervezetek közötti szerződéses szabályok elhelyezése	487
Alapfeltételek	490
A szerződéses megállapodás szabadsága és ennek korlátai	491
A szerződéses szabadság elve és korlátai általában	491
AS szerződéskötés szabadságának korlátai	492
A szerződés tartalmának meghatározása	495
A szerződéstípus megválasztása	496
A szerződés létrejötte	498
Szerződési akarat	498
A szerződési akarat kifejezése	504
A kifejezett akaratok megegyezése, a megegyezés hiánya	514
A szerződés érvénytelensége	516
Az érvénytelenségi okok áttekintése	516
Egyes érvénytelenségi okok	517
Az érvénytelenség következményei	523
A szerződés módosítása	528
Szerződésszegés	532
A szerződésszegések általános kérdései	532
Egyes szerződésszegések	541
A szerződés megszűnése	551
A gazdálkodó szervezetek egymás közötti egyes szerződéstípusainak sajátos szabályai
Adásvételi szerződés (raktári beszerzés)	553
Szállítási szerződés	555
A szállítási szerződés fogalma és szabályozása	555
Szerződéskötés	558
A szerződés tartalma	560
A szerződés módosítása	562
A szerződés teljesítése	563
Szerződésszegés	571
A szerződés megszűnése	578
A kiskereskedelem lehívásos szerződései	580
Általános jellemzés	580
A felek együttműködése	581
Teljesítés	583
Szerződésszegés	583
Vállalkozási szerződés	584
A vállalkozási szerződés általános szabályai	584
Tervezési szerződés	605
Építési szerződés	610
Szerelési szerződés	617
Fővállalkozási szerződés	619
Mezőgazdasági termékértékesítési szerződés	620
Fogalma és szabályozása	620
Szerződéskötés	622
A felek együttműködése	623
Teljesítés	623
Szerződésszegés	625
Megbízási szerződés	626
Tervezői, művezetési szerződés	628
Kutatási, fejlesztési szerződés	628
Bizományi szerződés	631
Külkereskedelmi vonatkozású szerződések	632
Saját számlás szerződések	633
Bizományi szerződés	634
Társasági szerződés	636
Hitel- és kölcsönszerződés	637
Újítás, találmány, szabadalom, mérésügy, szabványosítás
Újítás	639
Az újítás fogalma	640
Az újítás szerzője	644
Az újító erkölcsi és anyagi elismerése	645
Újítási szerződések	647
Az újítás átadása	649
Az újítási javaslat benyújtása és nyilvántartása	649
Az újítási javaslat elbírálása	649
Összeférhetetlenség	651
Az újításokkal kapcsolatos viták	651
Az újítási díj forrása	652
Az újítómozgalommal kapcsolatos feladatkörök, hatáskörök	652
Illetékmentesség	653
Országos Találmányi Hivatal	653
A találmány	654
A találmány fogalma	654
A szabadalmi oltalom	655
Találmánybitorlás - szabadlombitorlás	657
Szabadalmi eljárás	657
Bírósági eljárás szabaalmi ügyekben	659
Szabadalmi ügyvivők	659
Iparjogvédelem	660
Belföldön készült árucikkek kötelező megjelölése	660
Védjegy	660
Mintaoltalom	663
Mérésügy	663
Országos Mérésügyi Hivatal	664
Mértékegységek	664
Hitelesítési kötelezettség	665
Alapmérőeszközök	666
Szabványosítás	667
Magyar Szabványügyi Hivatal	668
Állami szabványok	668
Műszaki irányelvek	670
Vállalati szabványok	670
Műszaki feltételek	670
Ellenőrzés	670
Ellenőrzés
Az ellenőrzés rendszere	672
Az ellenőrzés módszerei	675
A felügyeleti ellenőrzés	677
A felügyeleti ellenőrzés célja, feladata	677
A felügyelő bizottság	680
Vállalati pénzügyi revízió	683
A népi ellenőrzés	686
A népi ellenőrzés szervezete	686
A népi ellenőrzés feladata	687
A népi ellenőrzés módszere	688
Az ügyészi általános törvényességi felügyelet	690
A belső ellenőrzés	691
A vezetői ellenőrzés	691
A vállalati tevékenység folyamatába épített ellenőrzés	692
A függetlenített belső ellenőrzés	692
Hatósági ellenőrzés	693
Élelmiszerek és italok előállításának és forgalmának ellenőrzése	694
Bányahatósági ellenőrzés	694
Állami kereskedelmi felügyelet	695
Kazánok és egyes nyomástartó berendezések hatósági felügyelete	696
Villamos energia fejlesztésének és felhasználásának ellenőrzése	696
Munkavédelmi ellenőrzés	697
Állami Közegészségügyi Felügyelet	697
Tűzrendészet	698
A tanács felügyeleti joga a tanács alá nem rendelt szerveknél	698
Függelék	701
Tárgymutató	717