A fúrólyukvizsgálat akusztikus módszere

Tartalom

Előszó a magyar kiadáshoz 11
Bevezetés 13
A fúrólyukvizsgálat akusztikus módszerének fizikai alapjai 19
I. Bevezetés a rezgések és hullámok elméletébe 21
Rezgések 21
Szabadrezgések 22
Csillapodó rezgések 25
Kényszerrezgések 29
Harmonikus rezgések és impulzusok spektrális felfogása 31
Rugalmas hullámok, hullámcsomagok és impulzusok 34
II. Rugalmas hullámok gázokban, folyadékokban és fluidummal telített kőzetekben 39
Hullámok folyadékokban és gázokban 39
Rugalmas hullámok kőzetekben 44
Egyfázisú, ideálisan rugalmas szilárd kőzetek 45
Hullámok nem ideálisan rugalmas konszolidált közegben 50
Több fázisú laza és cementált közegek 51
Egyszerűsített modellek olaj- és gáztárolók akusztikus paramétereinek számítására 59
A kőzetek akusztikus paramétereinek kapcsolata sűrűségűkkel, a tároló sajátosságokkal, a rétegtartalommal és településük termodinamikai feltételeivel 66
III. Rugalmas hullámok fúrt lyukkal harántolt közegben 79
Fúrt lyukak hullámtere tanulmányozásának elméleti és kísérleti módszerei 79
Elméleti módszerek 79
A fúrólyukakban kialakuló hullámterek tanulmányozásának kísérleti módszerei 93
Hullámképanalízis a fejhullámokat mérő akusztikus szelvényezésnél és a fúrólyukakban keletkezett alapvető hullámtípusok jellemzői 97
Hullámok sík határral rendelkező szilárd-folyadék közegben (nagy átmérőjű fúrás) 97
Hullámok hengeres határfelületü szilárd-folyadék közegben (kis átmérőjű fúrás) 99
A kőzetek akusztikus jellemzőinek fúrólyukban észlelt fejhullámok alapján kimutatott sajátosságai 120
A reflektált hullámokat mérő akusztikus szelvényezés fizikai alapjai 123
Hengeres hullámok akusztikus impedanciája nyitott és béléscsövezett fúrásokban 124
A fúrólyuk falára merőlegesen eső rugalmas hullám terjedése 130
Az akusztikus fúrólyukvizsgálat műszere és módszere 135
IV. A műszer felépítésének és vizsgálatának általános elvei 137
Az akusztikus vizsgálatok alapvető módozatai 137
Az AK mérési sémája és az elektroakusztikus információátviteli lánc fogalma 139
Az AK-berendezés fő elemei, méretezésük és vizsgálatuk elvei 141
A rugalmas hullámok adói és vevői 141
Akusztikus szigetelők 151
Az AK-berendezés általános tömbvázlata 153
A lyukműszer - 154
Felszíni mérőműszer 158
Az AK-berendezés főbb elektronikus egységei 162
Univerzális és egységesített AK-berendezés létrehozásának lehetősége 164
V. Az akusztikus szel vényező berendezés 167
A PPP és PSP fejhullámokat felhasználó (UZKU-3/2-2) diszkrét ultrahangos szelvényező berendezés és az SH és P direkt hullámokat használó berendezés 169
A LAK akusztikus karottázs laboratórium 169
A SZPAK, AKC és „Parusz" berendezések, nyitott fúrások szelvényezésére és béléscsövezett fúrások cementezésének vizsgálatára 170
Széles sávú kis frekvenciás akusztikus szelvényező berendezés béléscsövezett és nyitott fúrások vizsgálatára (ASZKU-1, Zvuk-2) 173
Felszíni berendezés a teljes akusztikus jel regisztrálására } 75
Az AKR-1 automatikus hullámregisztráló 175
A fáziskorrelációs diagramok indikátora (IFKD-1) 176
Berendezés a teljes akusztikus szelvényezési jelek analóg mágneses rögzítésére 17X
Berendezés a teljes AK-jelek digitális mágneses rögzítésére 178
Akusztikus szelvényező berendezés reflektált hullámok mérésére 179
Akusztikus lyuktelevízió (ALT) 179
Az akusztikus bőségmérő és profilmérő 181
Műszer az akusztikus impedancia mérésére
Berendezés a gerjesztett akusztikus tér megszűnési idejének (az akusztikus jel reverberációjának) mérésére 183
Akusztikus zajmérő 183
A komplex és kombinált akusztikus, nukleáris geofizikai és elektromos mérőberendezés 183
Nagy teljesítményű akusztikus ráhatást alkalmazó komplex geofizikai berendezés 184
Berendezés a fúrólyukak közötti tér akusztikus átvilágítására 184
VI. Az akusztikus szelvényezés metodikája és a mérési anyag elsődleges feldolgozásának módszerei 186
Az indirekt feladat fogalma és megoldásának módszerei 186
Az akusztikus szelvényezési adatok regisztrálásának és elsődleges feldolgozásának módszerei 188
Az akusztikus szelvény- (AK-) anyagok minőségi értékelésének kritériumai 191
Az alapvető hullámtípusok kijelölésének elvei hullámképcken (HK)és fáziskorrelációs diagramokon (FKD) 192
Csövezetlen fúrás 192
Csövezett fúrás 194
A jelek kinematikus és dinamikus jellemzőinek értékelése az FKD-, HK- és analóg görbék alapján, és meghatározásuk pontossága 195
A réteghatár-meghatározás elvei 199
A rétegek kirajzolása az AK-görbéken a kinematikus és dinamikus paraméterek alapján 199
A réteghatárok kijelölésének és a rétegvastagság AK-szelvények alapján történő meghatározásának szabályai 203
A mért akusztikus jellemzők értékeinek korrigálása a fúróiszap hatására 209
Az akusztikus szelvényezési adatok elsődleges feldolgozása számítógép alkalmazásával 211
A fúrólyukkutatás akusztikus módszerének alkalmazási elvei szilárd hasznos ásvány kutatásában, feltárásában és a leművelés ellenőrzésekor, valamint mérnökgeológiai kutatásokban 221
VII. Akusztikus karottázs alkalmazása nyitott és béléscsövezett fúrásokban a szeizmikus kutatási anyag értelmezése céljából 223
A közeg geoakusztikus modelljének felépítése AK alapján 223
A béléscsövezetlen és béléscsövezett fúrásokban kapott széles sávú akusztikus karottázs eredmények összehasonlítása a szeizmokarottázs- és VSZP-adatokkal 231
A reflektáló szintek szerkezeti vizsgálata 236
A szintetikus szeizmogramok AK alapján történő felépítésének elvei 238
Az akusztikus szelvényezés felhasználása direkt kőolaj- és gázkutatásra és a telepek lehatárolására 241
VIII. Csövezetten és csövezett fúrások műszaki állapotának meghatározása 245
A fúrólyuk geometriájának vizsgálata 246
A fúrólyuk falát alkotó kőzetek fizikai és mechanikai jellemzőinek meghatározása 249
A kőzetek rugalmassági modulusai 249
Erősen repedezett zónák kimutatása 251
Az akusztikus szelvényezés felhasználása béléscsövezett fúrások cementezés minőségének megítélésére 253
Az AK alkalmazásának előfeltételei a cementezés minőségének becslésére 254
A kútcementezés minőségének kritériumai analóg görbék, hullámképek és fáziskorrelációs diagramok alapján 257
A karmantyúk kimutatása és a cementmagasság meghatározása 258
Akusztikus mérések a fúrólyukban a cementpalást képződése közben 259
A cső mögötti tér hermetikusságának megállapítása nem perforált és perforált lyukszakaszokon a béléscsőre gyakorolt hidrodinamikai ráhatás mellett 262
IX. Az akusztikus szelvényezés nukleáris geofizikai, elektromos és más módszerekkel együtt történő alkalmazása a kőzetek litológiai összetételének, a tároló tulajdonságaik és rétegtartalom meghatározásának tanulmányozására 270
Az AK-mérési anyagok nukleáris geofizikai és elektromos módszerekkel együtt végzett értelmezésének elvei 270
Az AK felhasználása a rétegsor litológiai tagolására 273
Az AK felhasználása olaj-, gáz- és víztárolók vizsgálatára 276
Szemcsés tárolók porozitásának meghatározása AK-, NGK- és GGK-adatok alapján 284
Repedezett, repedezett és üreges, illetve üreges tárolók kimutatásának kritériumai 291
Produktív tárolók, víz-, olaj- és gáz-folyadék határok, valamint elvizesedett rétegszakaszok kijelölése termelés közben 298
X. Az akusztikus módszerek alkalmazásának sajátosságai a szilárd haszonásványok kutatásában és feltárásában, valamint mérnökgeológiai kutatásokban 309
XI. Az akusztikus fúrólyukvizsgálat perspektivikus irányzatai 320
A fúrás közben végzett fúrólyukvizsgálat akusztikus módszere 320
Geofizikai fúrólyukvizsgálatok a környező kőzetekre történő akusztikus ráhatás mellett 326
Befejezés 328
Irodalom 331
Mellékletek 341
Léptékvonalzó számításának módszere kőzetek porozitásának AK- (t fajl) görbék alapján történő meghatározására 343
A kontakt és rétegzett agyagosság hatása a t faji.megh meghatározó tényező értékének számítására 344
A könyvben említett szovjet intézmények felsorolása 345
Névmutató 347
Tárgymutató 349

Témakörök