A fülgyógyászat tankönyve

Tartalom

Átalános rész.
Történelmi bevezetés és a hallás-szerv vizsgálás! módjai.
Történelmi bevezetés
A vizsgálást módszerek.
A) A külhangvezeték és a dobhártya vizsgálása VIII
B) Az Eustachio-féle cső és a dobűr vizsgálása XII
A hallástehetség vizsgálása.
A) A hallásveszteség: fokának meghatározása XVIII
B) A visszavetett hanghullámok észlelése XXI
C) Az úgynevezett csontvezetés észlelése XXV
A fülkórokról átalánosan XXX
FÜGGELÉK.
A fülbetegek felvételéről XXXIV
Külön rész.
A hallás-szerv betegségei.
Első szakasz.
A hallásszerv hangvezető-készülékének betegségei.
I Fejezet.
A fülkagyló.
A) Boncztani ismertetése, élettani működése, erőszakos eltávolítása, világrahozott torzításai, esetek
B) Lobos bántalmai, ujképletek, eset 3
II. Fejezet.
A külhangvezeték (Meatus audit. exter.)
Boncztani ismertetése, pióczázás helye, fülfájdalom (Otalgia) fülzsába (Neuralgia otica); világrahozott kitágulása, ujképletek, csontkinövések (exostosis), esetek 16
III. fejezet.
A külhangvezeték (folytatás)
A) A külhangvezetékbe jutott idegen testek, eltávolitási módok, esetek.
B) A fülzsirmirigyek váladéka, fülzsir-összhalmozás, eltávolítása, esetek 27
IV. Fejezet.
A külhangvezeték (folytatás.)
A külhangvezeték szoros értelemben vett bőrkórjai.
A) A tüsző-lob (kelés, kelevény, furunculus.)
B) Az izzag (Eczema); eset
V. Fejezet.
A külhangvezeték (vége.)
Az átalános külső füllob (Otitis ext. diffusa) heveny és idült alakja, okok; kankó következtében beállott lob, függölyök, eset; gyógymódok; húsos sarjadzások, kimenetelei s következményei; a külhangvezeték űrének benövése, eset, a csontfalak bántalmazása 45
VI. Fejezet.
A dobhártya (Membrana tymani.)
Boncztani és górcsői ismertetése; fekvése, alakja, homorúsága, szine, fénye, áttetszősége, bőrrétege, rostos lemeze, sugárrostok, porczképlet, körrostok, lefelé haladó rostszálak, ágasodó képlet; a kalapácsmarkolat elhelyezése, nyákhártya réteg; véredényei s idegei; érlökési mozgások, lélekzési mozgások, élettani működése, torzításai 58
VII. Fejezet.
A dobhártya (folytatás.)
A különféle légnyomás befolyása a dobhártya helyzetére; a dobhártyán előforduló repedések, átszakítások, a kalapácsmarkolat törése, esetek.
A dobhártya átfúródásai genyedés következtében; hegképződési tehetsége; mesterséges dobhártya (Membr. tympani arteficialis); esetek 70
VIII. Fejezet.
A dobhártya (folytatás.)
Dobhártyalob (myringitis) önállósága, heveny s idült alakja, a vérvegynek befolyása, kimenetei, gyógykezelés, esetek. Gombás dobhártyalob (Mycomyringitis) története, lényege, gyógykezelés, esetek 85
IX. Fejezet
A dobhártya (befejezés.)
Dobhártyalob következményei; dobhártyasatnyulás, eset; dobhártyamegvastagodás. A dobhártya műtéti átfúrása (künstliche Perforation) esetek; foltok és elmeszesedések, esetek 101
X. Fejezet.
Az orr-garatűr és a fülgarat-cső =. Eustachio-féle kürt (Cavum pharyngo-nasale et Tuba Eustachii.)
Boncztani ismertetésük; a fülgarat-cső élettani működése, az orr-garatűr befolyása a hallásra; képződési rendellenességei, kóros elváltozásai; nagyobbodott mandolák; hurutos bántalmazása; habarczok az orrban és orr-garatűrben, gyógyítási módok, orr-garatűr-zuhany, orr-zuhany 119
XI. Fejezet.
A fülgarat-cső (befejezés)
A fül-garatcső elsődleges és önálló betegségei, egyszerű hurut, gyógykezelés; Politzer-féle eljárás; a sejtszövet túltengésével járó hurut, álhártyák, szűkületek a csőben, gyógykezelés, esetek. A fül-garatcsö rendkívüli kitágulása, idegen testek a csőben 134
XII. Fejezet.
A dobűr (Cavum tympani.)
Boncztani ismertetése , élettani rendeltetése , helyrajzi viszonyai; halláscsontocskák, a dobüri izmok működése, a dobür véredényei. A csecsnyujtvány. A dobürben előforduló képződési rendelleneségek 156
XIII. Fejezet.
A dobür (folytatás.)
A dobür betegségeinek osztályozása. A dobür heveny hurutja (Catarrh. cavi tymp. ac.), kiterjedése, okok; alanyi tünemények, fájdalom, nehézhallás, fájdalmas hallásérzékénység, zúgás, szédelgés. Anyagi változások, a dobhártyán, a dobürben. Gyógykezelés, eset 169
XIV. Fejezet.
A dobür (folytatás.)
A dobür idült hurutja (Catarrh. cavi tymp. chr.) kórboncztani változások; kórjelzés, rendellenességek a dobhártyán, álhártyák fölismerése; a fülgaratcső csapolása. A hallásvesztesség meghatározása. Okok. Lefolyása, alanyi tünemények, nehézhallás, zúgás, fejfájdalom, szédelgés, hányás stb. eset, kórjóslat. Gyógykezelési eljárások, belső gyógykezelés, a fül környékére alkalmazott gyógyszerek, közvetlenül a dobürre irányzott gyógyítás, saját eljárásom 177
XV. Fejezet.
A dobür (folytatás.)
Heveny dobürlob (Otitis média acuta purulenta). Székhelye; kórboncztani változások. Okok. A hagymázban előforduló fülbántalom oka; kórbonczleletek. Heveny dobürlob alanyi tüneményei, tárgyilagos kórjelei; lefolyása, kimenetelei; kórjóslat; gyógykezelése; eset 203
XVI. Fejezet.
A dobür (befejezés.)
Idült dobürlob (Otitis média chroiiica purulenta). Lényege és kiterjedése, feltűnő gyakorisága kis gyermekeknél, gümökórhozi viszonya Kórjelek: fülgenyfolyás, alanyi tünemények, hallástehetség minősége; tárgyilagos tünemények: külhangvezetékben, a dobhártyán, a halláscsontocskákon a dobürtakhártyán; lefolyása; kimenetelei: gyógyulás, habarczok kinövése, a sziklacsont szuvasodása; az üszkösödés helyei, kiterjedése az agyra és véredényekre tüneményei. Kórjóslat, gyógykezelés, a csecsnyujtvány lékezése; esetek 232
XVII. Fejezet.
A habarczok (Polypus) és a roszindulatú ujképletek (Neoplasma).
A) A habarczok lényege, szövetelemi összetételük, osztályozásuk, keletkezési helyük; tünemények, jelzésük; kórjóslat; gyógykezelés; esetek.
B) A szoros értelemben vett hallásszervből kiinduló ujdonképletek ritkasága, tünemények, esetek 254
Második szakasz.
A hallásszerv felfogó-készülékének betegségei.
XVIII. Fejezet.
A tömkeleg bántalmai.
A felfogó-készülék és az „ideges süketség" fogalma. A tömkeleg boncztani ismertetése; élettani működése. Helmholtz tantétele a zönge hallásáról. A tömkeleg betegségeinek jelzése; elsődleges és másodlagos bántalmai. Vérbőség, okok, tünemények , a kettős-hallás (Paracusis duplicata), a Corti-féle ivek elhangolása. Vérömleny, viszonya a süketnémasághoz, tünemények; az ivjáratok élettani rendeltetése, Flourens tantétele, Meniére-féle tömkeleg bántalom, tünemények. A hártyás-tömkeleg lobja, tünemények; a járványos gerincz-agykérlob (Meningitis cerebrospinalis epidemica) és a hártyás-tömkeleg lob, mindkét kóralaknál előforduló tökéletes süketség összevetése; a lob gyakorisága gyermekeknél, tünemények, gyógykezelése. Agybántalmakkal járó süketség; agykérlob, gutaütés , daganatok, az agy-alapi-ütérdag (Aneurisma Art. basilaris). Szívbellobnál beálló süketség a hallás-ütér betömeszelése által. A hártyás képletek és bennékük másodlagos kóros elváltozásai. Ujdonképlet a csigában. A tömkeleg tökéletlen kifejlődése. Az „ideges süketség" gyógykezeléséről, belső gyógyszerelés, villamozás 274
XIX. Fejezet.
A süketnémaság.
Az orvos állása a süketnémák irányában. A süketnémaság fogalmának meghatározása, jelzése. Világrahozott és betegségek következtében beálló süketnémaság. Okok: visszamaradt kifejlődés, az egyes részek hiánya, az ébrényi élet betegségei, öröklés, rokonok közti házasság. Süketnémákon véghez vitt 65 bonczolás. A hallásszerv betegségei 'képesek süketnémaságot létrehozni. A váczi országos süketnéma-intézetben előforduló fülbetegségek. A süketnémák statistikája. A süketnémaság meggyógyítása 295
Függelék.
A halláscsövek.
A hallásszerv bonczolási módja 309

Témakörök