A fügefa

Tartalom

Szerelem, szabadságvágy, magány és a közelmúlt történelemi eseményei elválaszthatatlanul fonódnak össze egy soknemzetiségű „jugoszláv” család különböző generációinak történetében. A harmincas éveiben járó Jadran igyekszik kibogozni a felszín alatt mindent átszövő viszonyokat. Miért sétált ki az életéből a felesége a közös gyermeküket is elhagyva? Vajon van-e valamilyen összefüggés nagyszülei páros magánya és saját szabadság iránti vágya között? Hogyan tűnt el az apja egyik napról a másikra, és ez miért érte váratlanul az anyját is? Miért burkolódzott hallgatásba a nagyanyja már jóval azelőtt, hogy demenciába süllyedt volna? Jadran, hogy megértse a jelent, az emlékek töredékeiből rakja össze a családja történetét, eközben pedig arra is rájön, hogy a múlt nem menti fel a jövőért való felelősség alól. A Balkán zűrzavaros világában, ahol a megszűnő, majd újonnan keletkező államok és határok a családok sorsát is végzetesen átírják, csak a nagyapja kertjében álló fügefa éli túl sértetlenül a viharokat.

"Talán mindannyian annyira vonzódunk a szabadsághoz, hogy folyamatosan menekülünk azok elől, akiket szeretünk, talán éppen ezért a szerelem soha nem csak szerelem, mert a szerelem szép, de nem szabadság, mert összeláncol minket azokkal, akiket szeretünk, a szerelemben néha úgy érezzük, hogy röghöz vagyunk kötve, hogy a szárnyainkat nyesegetik."

"Odalent, velük mit sem törődve, a Pirani-öböl ragyogott a lenyugvó nap fényében, ezt az öblöt is kettéválasztotta egy láthatatlan és még mindig meghatározatlan vonal, amely végigfut hegyeken, völgyeken, folyókon és tengereken keresztül, elválasztva szerelmeseket és barátokat, szétszakítva családokat, és gyakran még egy egész embert is képes kettévágni. Brutálisan elvágva életük egy részétől, Vesna és Aleksandar most egy fügefa alatt ültek, és mindketten őrá gondoltak, arra, akit kitöröltek mindkettőjük életéből."

Goran Vojnovic (1980) szlovén író, forgatókönyvíró, rendező. Profi kosárlabdázóként kezdte, majd a ljubljanai Színház- és Filmművészeti Főiskolán tanult, mára pedig Szlovénia egyik legjobb és legismertebb írója. A Déli söpredék, takarodjatok haza! című nagy sikert arató bemutatkozó regényéből készült filmet ő maga rendezte. A kiadónknál korábban megjelent Jugoszlávia, édes hazám című regénye Kresnik-díjat kapott, A fügefa című műve pedig elnyerte a Zupancic-díjat. Írásait eddig 14 nyelvre fordították le.

Témakörök