Fülszöveg
Muhammad Fuzúlí (megh. 1556) a 16. századi török költészet
egyik legnagyobb hatású alkotója. Elbeszélő költeménye,
A Fű és a Bor vitája egy történelmi forrásokkal jól dokumentálható jelenséget, a 16. századi iszlám világában legális, népszerű
és könnyen beszerezhető cannabis, illetve a muszlim társadalmakban tiltott bor fogyasztókért vívott küzdelmét örökíti meg
a költői vetélkedés köntösébe öltöztetve. A kiseposzban a
két tudatmódosító szer, a bölcs dervisként ábrázolt és a spiritualitást képviselő Fű, valamint ellenfele, a nemes ifjú képében
megjelenő, a világi hatalmat megtestesítő Bor először vitával,
majd a csatatéren próbálja meg eldönteni, melyikük
a jobb, melyikük az előrébb való. A vitatkozó felek mesteri módon megírt, könnyed humorral átszőtt monológjai, amelyekben
magukat különféle módokon dicsérik, ellenfelüket pedig igen
találékonyan ócsárolják, már az első pillantásra is roppant élvezetesek és felettébb szórakoztatók. Ha azonban az olvasó jobban
elmélyül a...
Tovább
Fülszöveg
Muhammad Fuzúlí (megh. 1556) a 16. századi török költészet
egyik legnagyobb hatású alkotója. Elbeszélő költeménye,
A Fű és a Bor vitája egy történelmi forrásokkal jól dokumentálható jelenséget, a 16. századi iszlám világában legális, népszerű
és könnyen beszerezhető cannabis, illetve a muszlim társadalmakban tiltott bor fogyasztókért vívott küzdelmét örökíti meg
a költői vetélkedés köntösébe öltöztetve. A kiseposzban a
két tudatmódosító szer, a bölcs dervisként ábrázolt és a spiritualitást képviselő Fű, valamint ellenfele, a nemes ifjú képében
megjelenő, a világi hatalmat megtestesítő Bor először vitával,
majd a csatatéren próbálja meg eldönteni, melyikük
a jobb, melyikük az előrébb való. A vitatkozó felek mesteri módon megírt, könnyed humorral átszőtt monológjai, amelyekben
magukat különféle módokon dicsérik, ellenfelüket pedig igen
találékonyan ócsárolják, már az első pillantásra is roppant élvezetesek és felettébb szórakoztatók. Ha azonban az olvasó jobban
elmélyül a szövegben, és sikerül megfejtenie a rejtett és kevésbé
rejtett utalásokat, a könnyed szórakozásnál messze többet kap,
hiszen a szereplők érveléséből megtudhatja, hogy az a 16. századi
muszlim kulturális közeg, amelyben Fuzúlí műve megszületett,
mit gondolt a különféle drogokról és alkoholos italokról,
milyen hatást tulajdonított nekik, és nem utolsósorban hogyan
> tekintett a mámorban feloldódást kereső fogyasztókra.
Vissza