A friss zöldség és gyümölcs piac szabályozása az EU-ban

Szerkesztő

Budapest

'Padisák Gábor: A friss zöldség és gyümölcs piac szabályozása az EU-ban ' összes példány

Kiadó:	Agroinform Kiadó és Nyomda Kft.
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1997
Kötés típusa:	Tűzött kötés
Oldalszám:	40 oldal
Sorozatcím:	FM EU-Integrációs sorozat
Kötetszám:	3
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	963-502-647-1

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Ezen tájékoztató fő célja az, hogy megismertesse a magyar zöldség- és gyümölcstermesztőket az Európai Unió piacszabályozásával, különösen pedig a zöldség- és gyümölcstermesztők által létrehozható értékesítő szervezetekkel, amelyek a piacszabályozásban is kulcsszerepet töltenek be. A piacszabályozás áttekintése előtt természetesen az Európai Unió és Magyarország zöldség-gyümölcspiacának fő jellemzői, valamint a jövőben várható tendenciák is áttekintésre kerülnek.
A zöldség-gyümölcs piacszabályozás megismerése három szempontból is fontos a magyar termelők számára már az EU-csatlakozásunk előtti időszakban is.
Az első szempont az, hogy csatlakozásunk után a magyar termelőkre is teljes egészében vonatkozni fognak az EU szabályai. Bár az EU zöldség-gyümölcs piacszabályozása más ágazatokhoz (pl. a tejhez) képest laza, hiszen bárki korlátozás nélkül folytathat termelést, a csatlakozásra - elsősorban a Magyar Élelmiszerkönyv által is előírt kötelező minőségi előírások megismerésével és betartásával - a termelőknek és a kereskedőknek egyaránt fel kell készülniük.
A második szempont, a Termelők Értékesítő Szervezeteinek (a továbbiakban TÉSZ-ek) működésének megismerése, és a magyar termelők által hasonló szervezetek kialakítása talán az elsőnél is fontosabb. A kereskedelem világszerte koncentrálódik, és a szupermarket-hálózatok az ezredfordulóra már Magyarországon is jelentős részt fognak képviselni a zöldség-gyümölcsforgalmazásban. Ezek a hálózatok jó minőségű, egyöntetű és nagy mennyiségű áru pontos szállítását követelik meg, s e feltételeknek az egyéni termelők az Európai Unióban is nehezen, vagy egyáltalán nem tudnak megfelelni. További érv az értékesítő szervezetek mellett az, hogy jelentős mennyiségű áruval jelentkeznek a piacon, ami jobb alkupozíciót, magasabb bevételt jelent a termelő számára. A termelő bevételeit növeli az is, hogy a TÉSZ-ekbe szerveződött termelők együttesen képesek az áru válogatásához, csomagolásához szükséges gépek beszerzésére, tárolók létesítésére, ami által értékesebb árut állíthatnak elő, illetve az áru értékesítésével megvárhatják a piac kedvező alakulását.
A harmadik szempont az, hogy az Európai Unió a zöldség- és gyümölcstermesztőket nem egyénileg, hanem TÉSZ-eiken keresztül részesíti támogatásban. Másképpen megfogalmazva a támogatás haszonélvezője a termelő, de a támogatáshoz csak TÉSZ-tagként juthat hozzá. Ezért a magyar termelők alapvető érdeke, hogy csatlakozásunk időpontjára minél nagyobb arányban szerveződjenek TÉSZ-ekbe. Vissza

Tartalom

1. Bevezetés 5
2. Piaci helyzet és tendenciák az Európai Unióban és Magyarországon 7
2.1 Termelés és kereskedelem 7
2.2 Jövőbeni lehetőségek és kihívások 8
3. Az Európai Unió zöldség- gyümölcs piac szabályozása 10
3.1 A piacszabályozás reformja 10
3.2 A rendelet hatálya alá tartozó termékek 10
3.3 Minőségi előírások 11
3.3.1 Magyarországi helyzet 11
3.3.2 A minőségi előírások jelentősége 11
3.3.3 Az áru minőségi követelményei 12
3.3.4 A csomagolás és jelölés követelményei 13
3.3.5 Kiskereskedelem 14
3.3.6 Kivételek 14
3.4 Termelők Értékesítő Szervezetei 15
3.4.1 A TÉSZ-ek elismerési feltételei 18
3.4.1.1 A TÉSZ-ek társasági formája és működési területe 18
3.4.1.2 A TÉSZ-ek fő feladatai 19
3.4.1.3 A TÉSZ-ek tagjainak 5 fő kötelezettsége 20
3.4.1.4 A TÉSZ-ek 5 fő kötelezettsége 21
3.4.1.5 A TÉSZ-ek tagállamok általi elismerése 21
3.4.2 TESZ-ek támogatása az Európai Unióban 22
3.4.2.1 A működési alap 22
3.4.2.2 A működési program 22
3.5 Új TÉSZ-ek előzetes elismerése és támogatása 24
3.6 TÉSZ-ek szövetségei 26
3.7 Intervenció, árukivonás 27
3.8 Feldolgozóipari termékek támogatása 28
3.9 Szankciók 29
3.10 Kereskedelem az Európai Unión kívüli országokkal 29
3.10.1 Import harmadik országokból 29
3.10.2 Export harmadik országokba 30
3.11 Szakmaközi szervezetek 30
4, További támogatások és szabályok 32
4.1 A héjasgyümölcsűek felhasználásának fejlesztése 32
4.2 Az almamarketing támogatása 32
4.3 Ültetvény-kivágási támogatás 33
4.4 Eredet-megjelölés, földrajzi jelzések,
különleges tulajdonságú élelmiszerek 33
5. Függelék
1. táblázat - Kötelező minőségi előírásokkal rendelkező termékek 35
2. táblázat - Termelők Értékesítő Szervezeteinek minimális mérete 36
3. táblázat - TÉSZ-ek szövetségei által a nem tagokra is kiterjeszthető
szabályok 37
4. táblázat - Belépési áras időszakok, piaci évek és kivonási árak 38
5. táblázat - Kivont termékek szállítási költségtérítése
karitatív felhasználás esetén 39
6. táblázat - A zöldség-gyümölcspiacot szabályozó főbb rendeletek 40

Témakörök

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem