Negyedik könyv | |
Első fejezet | |
Harcz a klassikus régiség és a keresztyén régiség ellen | 3 |
A régiek elleni három hadjárat - Desmartes de Saint-Sorlin | 4 |
Perrault Károly | 9 |
Houdard de Lamotte | 16 |
Fontenelle szerepe a klassikus régiség elleni harczben. A rossz és a jó Fontenelle | 28 |
A Jó Fontenelle | 33 |
A Világok Többes-volta | 34 |
A Tudósok Dicsérete | 37 |
Harcz a keresztyén régiség ellen. A vallási kétely három neme. Lamotte-Levayer - Pascal - Huet. Bayle | 41 |
A keresztyén és pogány régiség kicsinylésénak hatása a franczia irodalomra a tizennyolcadik században | 48 |
Második fejezet | |
A negédes szellem újbóli fellépése. Hívei a tizenhetedik és tizennyolcadik században | 51 |
Bouhours atya. A cziczomás igaz elmélete | 53 |
Trublet abbé - Hogy lehet a jóból szépet csinálni | 57 |
Még egy hasonlatosság a tizenetedik és tizennyolcadik század negédesei között - A Szellem körök. A szépelgő modor. Lamotte és Du Maine herczegné | 61 |
A negédesség nyomai a Massillon Böjti beszédeiben. Mi veszély fenyegeti a franczia szellemet a tizenyolczadik század kezdetén | 64 |
Harmadik fejezet | |
A franczia nyelv és szellem megújhodása a lángész és hagyomány útján. - A jó és a rossz bölcselmi szellem | 67 |
Montesquien. A Perzsa Levelek | 70 |
Voltaire. - XII. Károly története | 76 |
Buffon. Természetrajz | 85 |
Lesage. Gil Blas | 93 |
Rollin. Értekezés a tanrendről | 105 |
Negyedik fejezet | |
A franczia irodalom nyereség- és veszteség-számlája a tizennyolczadik században. A veszteségek története | 125 |
A költészet és a verselés művészetének veszteségei. Rousseau Ker.-János Ódái | 126 |
Voltaire Henriade-ja. Verses értekezései és Levelei. Játszi költeményei | 133 |
Néhány vers-iró - A tizenhetedik század hagyománya a satirában - Gilbert | 143 |
A költészet megújulása a tizenyolczadik század végén - Chénier André | 147 |
Ötödik fejezet | |
A veszteségek történetének folytatása - A szomorújáték a tizennyolczadik században - Corneille és Racine első utánzói | 157 |
A Crebillon újításai - Az ember és a költő | 159 |
A Voltaire Oedipus-a - Mit köszönhet a tragédia Voltaire-nek? | 165 |
Zaire és Mérope | 173 |
A Voltaire szinműveinek hiányai és azok okai | 178 |
A Voltaire irálya a tragédiában | 189 |
A Voltaire utánzói: De Belloy, Guymond de la Touche, Saurin, La Harpe, Chénier Mária-József. Kisérletek a tragédia újjászületésére. Ducis, La-Mercier | 193 |
Hatodik fejezet | |
A veszteségek sorozatának folytatása - A vígjáték Moliére után | 201 |
A Játékos, Regnard-tól | 203 |
Dufresny - Dancourt - Turcaret | 211 |
Marivaux - Destouches - La Chaussée - A Moliére-iskola újra ébredése | 214 |
Destouches | 217 |
La Chaussée | 219 |
A rímkovács - A Gazember | 221 |
Diderot - A komoly vigjáték elmélete | 228 |
Beaumarchais - A Szevillai borbély - Figaro házassága | 240 |
Andreiux Collin és d'Harleville | 252 |
Fabre d'Eglantine - A Moliére Philint-je | 256 |
Hetedik fejezet | |
A veszteségek történetének folytatása | 260 |
Veszetségek az egyházi szónoklat terén | 260 |
Bossuet | 263 |
Bourdaloue | 273 |
Massillon | 285 |
Veszteségek az erkölcsi bölcsészet terén. Vauvenargues | |
Vauvenargues mint moralista | 398 |
Vauvenargues mint jellemfestő | 305 |
Vauvenargues mint kritikus | 308 |
Nyolczadik fejezet | |
A franczia próza nyereségei a tizennyolcadik században | 317 |
Elmélkedések a római birodalom fénykora és hanyatlása fölött - Összehasonlítás Bossuet és Montesquieu közt | 319 |
Miért hallgat Montesqueiu a Gracchusokról? Megokolatlan itéletei | 324 |
A Törvények szelleme. Hogy keletkezett e könyv | 329 |
A Törvények szellemében rejlő varázs. A Montesquieu nyelvének és irályának szépségei. A módszer hiánya | 332 |
A Törvények szellemének eszméje. E könyv sikere a tizennyolcadik században. Montaigne és Montesqueiu | 338 |
Montesquieu tévedései és ezeknek főbb okai | 343 |
Kilenczedik fejezet | |
A tizenhetedik századi franczia próza nyereségeinek folytatása | 352 |
A XIV. Lajos százada - A Század eszméje kizárólag a Voltaire-é | 352 |
Mit tartsunk a mű tervének birálatairól? Minő igényeket és várakozást kötünk egy történelmi műhöz? | 355 |
A Században előforduló néhány képről | 358 |
A Század hiányairól | 362 |
Emlékezés a nemzetek szelleméről és erkölcseiről - E könyv jó és rossz tulajdonai | 366 |
Voltaire Levelezései - Néhány Értekezés a büntető törvények reformjáról | 374 |
A Levelezésekben mutatkozó különféle szellemről | 377 |
Az irodalmi kritika része a Levelezésekben | 380 |
A Voltaire és a Cicero levelei | 382 |
Tizedik fejezet | |
A nyereségek történetének folytatása | 385 |
Az ember történetrajza - Az emberi fajok változatai; az ember egysége | 385 |
Az egyén története. Az ember természeti és erkölcsi rajza. A Buffon ecsetének szűzies volta | 389 |
Az állatok természetrajza. A Buffon ellenszenvei | 393 |
A természet korszakai | 399 |
Beszéd az irályról | 403 |
Tizenegyedik fejezet | |
Jean-Jaques Rousseau (János-Jakab) | 409 |
A Rousseau iratainak hatása | 409 |
Az utópia szelleme | 417 |
Az utópia szelleme Rousseau politikai műveiben | 422 |
Az Új Heloise utópiája | 427 |
Emil | 431 |
A Vallomások utópiája | 442 |
Hogy lett Rousseau utópistává? | 451 |
A Rousseau műveinek maradandó szépségei | 461 |
Tizenkettedik fejezet | |
Az Encyclopédia | 467 |
D'Alembert | 470 |
Diderot - Az encyclopédikus iskola szelleme. Hatása | 475 |
Bernardin de Saint-Pierre - Természet-tanulmányok | 480 |
Pál és Virginia | 484 |
Chateubriand - René. A keresztyénség szelleme - A két régiség - Új irányok a franczia irodalomban. Mivé tette Chateaubriand-t a politika - Emlékiratai | 488 |
Befejezés | |
Miért áll meg e történet a tizenkilenczedik századnál | 500 |
Politikai bölcselmi- és Vallási vita-iratok - De Staelné - De Bonald - Lamennais - De Maister József | 503 |
A költészet a tizenkilenczedik század első felében | 511 |
A történelem a tizenkilenczedik század első felében. Thierry Ágoston | 520 |
A műbirálat - A szépművészetekre alkalmazott kritika - A bölcsészeti kritika | 526 |
A szinmű- és regényirodalom a tizenkilenczedik században - Utolsó benyomás | 531 |