1.062.442

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A franczia irodalom története III.

Szerző
Fordító
Budapest
Kiadó: Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó Hivatala
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött keménykötés
Oldalszám: 419 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 19 cm x 14 cm
ISBN:
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet:

Minő tökélyesbülésre volt még képes a tragédia Corneille után? - A Quinault tragédiái
A franczia irodalom története, 1660-on innen, nem mutatja fel többé oly nagy emberek sorát, kik... Tovább

Előszó

Részlet:

Minő tökélyesbülésre volt még képes a tragédia Corneille után? - A Quinault tragédiái
A franczia irodalom története, 1660-on innen, nem mutatja fel többé oly nagy emberek sorát, kik elődeiktől örökségül kapnák a franczia szellemet s azt továbbfejtve s növelve adnák át utódaiknak. A tizenhetedik század két első harmadában, mintegy megrendelésre, hogy minden műfajt tökélyre vigyenek, a kellő időben születnek azok a lángelmék, melyek, saját ihletöket követve, mindenik ahhoz a műfajhoz ragaszkodik, a melyre épen teremtve látszék lenni. Egyik sem adja magát, találomra, több műfajra egyszerre, s nem igyekszik kitűnni minden téren. A munkás a maga munkájára van teremtve, mint a munka a munkáshoz szabva. Mindenik műfaj egy kiváló névben személyesűl meg: a tragédia Racine-ban; a vigjáték Moliére-ben; a mese La Fontaine-ban; az erkölcsi philosophia előbb La Rochefoucauld-ban, azután La Bruyére-ben; a keresztyén ékesenszólás egymásután Bossuet-ban, Bourdaloue-ban, Fénelon-ban; a levél műfaja Sevignénében; az emlékirat Saint-Simon-ban. A franczia szellem, mint méltóságos élőfa, egyszerre hajtja valamennyi ágát, majdnem ugyanazon időben. Az irodalom történet irójának, a század utolsó negyven évére, nincs más teendője, mint sorban szemlélni azokat a remek műveket, melyek a tizenhetedik századot történelmünk, sőt talán az emberi szellem történelmének, legnagyobb századává teszik. Vissza

Tartalom

Harmadik könyv. (Folytatás.)
Nyolczadik fejezet
Minő tökélyesbülésre volt még képes a tragédia Corneille után? A Quinault tragédiái3
Az érzékenység a szellem műveiben9
A Racine első fellépte. A Thebaide és Alexandre13
Andromache. - Miben állott e darab ujdonsága? Átalános különbségei a Corneille és Racine színműveinek19
Az Andromache szerepe. - Hermione27
A női szerepek fontossága a Racine színműveiben32
A Racine asszonyainak három fő szenvedélye36
A férfi-jellemek49
Mily fogalmat alkotott magának Racine a kitünő tragédiáról? A cselekvény egyszerűsége52
Mit tartsunk a három egységről?56
Athalie60
A Racine nyelvéről s némely tévedésekről, melyekbe műveinek tökélye ejt67
Kilenczedik fejezet
A vígjáték a Corneille korában. - Mit csinált ő abból? A Hazug. - Mi teendő maradt még utána?70
A vígjáték három faja Moliére-nél. A csel-vígjáték. A Szeleverdi, Sganarelle, Versenygő Szerelmesek, Póruljárt Negédesek79
A jellem- és erkölcs-vígjáték. - A férjek iskolája. - A nők iskolája86
A felsőbb vígjáték. - A Mizantróp. - A Tartuffe. - A Tudós nők97
A Moliére forrásai111
Mi az oka, hogy a tizenhetedik század három nagy drámairója közül Moliére veszített legkevesebbet a színpadon?119
Tizedik fejezet
Miért nem veszett el semmi a La Fontaine meséiből?123
A mese s annak különös vonzó ereje. - A tizenharmadik s tizennegyedik századbeli franczia meseirók. - Az ezópi és fédrusi mese127
Minő alakot adott a mesének La Fontaine?132
A La Fontaine meséinek a morálja137
Valamennyi költőnk közt La Fontaine a legfrancziább141
Valamennyi költőnk közt ő vett legtöbb ihletést a régiektől145
La Fontaine-nek több izlése volt mint Moliére-nek, Racine-nak és Boileau-nak151
A La Fontaine Beszélyei s egyéb költeményei154
Tizenegyedik fejezet
Mily korban virágoznak a moralisták? - A franczia társadalom a tizenhetedik században158
La Rochefoucauld, az események által tevékenységbe sodort szemlélődő160
A Maximák; s mi tette azokat maradandó művé?166
Mily rendűek a Maximákban kifejezett igazságok, mi foglal el bennök legtöbb helyet? - A könyv vezéreszméje168
A Maximák négy kiadása. A szerző által azokban tett javítások és kihagyások szelleme173
A Maximák igazsága, végleges szerkezetökben; s mily föntartással lehet azt elfogadni?174
A Maximák irálya178
Tizenkettedik fejezet
La Buryére, összehasonlítva, mint moralista, Pascal-lal, La Rochefoucauld-val, Nicole-lal180
Mikép lehet kimagyarázni az ellentétet, La Bruyére életének csekély- s munkájának nagy feltűnősége között?185
Összehasonlítása annak a korszaknak, melyből La Bruyére veszi arczképeit, azzal, mely La Rochefoucauld-t sugalmazta186
La Bruyére mint erkölcsi író; s miben különbözik, e tekintetben, elődeitől?189
Változtatások és hozzáadások a Jellemek különböző kiadásaiban. Részletezése a La Bruyére művészetének191
A Jellemek irálya; s mikép itélt arról Suard?198
A La Bruyére fogyatkozásai; s miért van helyén azokat megjelölni?202
Tizenharmadik fejezet
A két régiség egyesülése Bossuetben207
A Bossuet sajátos és kiváló jellemvonása209
Hogyan menekül Bossuet a kételyből és ascetismusból?212
Bossuet hittudós, dogmák nélkül; mysticus, ábrándok nélkül216
Bossuet a tizenhetedik század legtermészetesebb s legváltozatosabb prózairója218
Bossuet első munkái223
Bossuet beszédeinek jelleme226
A trónörökös nevelésére irott munkák312
Halotti Beszédek246
A gallikán egyház szervezete. - Beszéd az egyház egységéről. - Az újítások története249
Az eltérések története, mint szépmű257
Az eltérések történetének védelme. - Intelmek a protestánsokhoz260
Bossuet politikai tanai. - Egyszerre miként van is, nincs is igaza e nagy férfiúnak?261
A quietismus fölötti vita. - A vallásos viták befolyása a tizenhetedik században, a nyelvre és irodalomra267
Fénelon és Guyonné274
A Bossuet és Fénelon közötti küzdelem s párthiveik279
Hogy lőn Bossuet a hagyomány s Fénelon az egyéni felfogás védője? - Bossuet diadalának befolyása a franczia szellemre és nyelvre299
Levelezés Leibnitz és Bossuet között306
Bossuet lelkipásztor s ájtatossági munkái308
Zárszó310
Tizennegyedik fejezet
Fénelon műveinek általános jellege317
Fénelon képzelgő a vallásban319
Fénelon képzelgő az elméleti államtanban324
Fénelon tévedései a gyakorlati politikában331
Fénelon tévedései a lelkipásztorkodásban. - Lelkiismeretes birálata a királyság kötelességeinek. - Fénelon befolyásáról Bourgogne herczeg jellemére és magatartására335
Egyesek gyóntatása. - Vallásos levelek349
A képzelgés Fénelon irodalmi elméleteiben353
Minő sajátságoknál fogva tartozik Fénelon a tizenhetedik századhoz?363
Télémach371
Tizenötödik fejezet
Levelek és Emlékiratok. - Guy-Patin, Mottevillené, Retz. - A Sévignéné Levelei. - A Saint-Simon Emlékiratai383
Balzac és Voiture, összehasonlítva Sévignénével387
A Sévignéné jelleme. - A negédes és szellemes elem, leveleiben. - I. Napoleon itélete Sévignénéről és Maintenonnéről390
Saint-Simon Emlékiratai. - Saint-Simon és Bossuet397
A XIV. Lajos uralkodásának a vége. - Sain-Simon és Tacitus400
A Saint-Simon politikai szerepe408
A Saint-Simon iratai összehasonlítva az ókori történetirókéival404
A Saint-Simon arczképei416
A nyelv a Saint-Simon Emlékirataiban410
Mi részben tartozik Saint-Simon a tizennyolczadik századhoz413

Nisard D.

Nisard D. műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Nisard D. könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem