A franczia irodalom története I-IV.

Szerző

Nisard D.

Fordító

Szász Károly

Budapest

'Nisard D.: A franczia irodalom története I-IV. ' összes példány

Kiadó:	M. Tud. Akadémia Könyvkiadó Hivatala
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1880
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	1.808 oldal
Sorozatcím:	A Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó Vállalata
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	19 cm x 14 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Írta Nisard D. a Franczia Akadémia tagja. Az ötödik kiadás után fordította Szász Károly. Weiszmann testvérek könyvnyomdája nyomása, Budapest. I. kötet 1878-ban, II. kötet 1879-ben, III-IV. kötet 1880-ban lett kiadva.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A Magyar Tudományos Akadémia föladata lévén a tudományok önálló mívelése és emelése mellett azoknak terjesztésére is hatni, 1872. január 22-én tartott összes ülésében egy bizottságot alakított oly... Tovább

Tartalom

I. kötet
Szerző előszava
Első könyv
Első fejezet
Különbség a szorosabb és szélesebb értelemben vett irodalom-történet között. Hol kezdődik az irodalomtörténet?	3
Mi a franczia szellem?	10
Miben különbözik a franczia szellem az ó-kor szellemétől?	14
Miben különbözik a franczia szellem a többi újkori népek szellemétől?	16
A franczia szellem legteljesebb képe maga a franczia nyelv	20
A franczia nyelv és déli s északi Európa egyéb irodalmi nyelvei közötti általános különbség	28
Ez irodalom-történet terve	33
Második fejezet
A nyelv történetének kezdetei. Az első franczia prózai művek általános jelleme. A krónikások	35
Krónikák, melyek tulajdonképpen személyes emlékiratok. Villehardouin Godofréd	40
Joinville. Szent Lajos története	51
A Joinville észjárása és nyelve. Az izlés első ébredése	59
A hivatalos krónikások. Froissart János	63
A franczia próza alakulása a tizennegyedik század végén. Pizai Krisztina. A jó Károly király tetteiről és erényeiről szóló könyv	75
A krónikák morálja. A franczia nyelv haladása a régi irók forditásai által	80
A burgondi ház krónikásai. Chastelain György; nyelve, előadása	85
A Chastelain György ékesen szólása	91
De la Marche Olivér Emlékiratai	97
A művészi történetirás első kisérlete. A Comynes Fülöp Emlékiratai	104
Keresztyén erkölcstan a Comynes Emlékirataiban	110
A politika tért foglal a történetirásban. A Froissart és a Comynes nyelve	116
Harmadik fejezet
Az első franczia költők. Arról a nézetről, mely a tizenkettedik és tizenharmadik századot irodalmi nagy századoknak nevezi	121
Egyedül a lángész teremthet maradandó nyelvet. Dante, Petrárka	131
Részletek a Róland-énekből és a Róka-meséből	137
Mi közelíti kezdetleges költészetünkben legjobban meg az új Francziaország szellemét és nyelvét?	147
A Rózsa regéje	151
A Rózsa regéjének birálatai a tizennegyedik századtól a tizenhatodikig	166
Mi czimen érdemel a Rózsa regéje helyet a maradandó költészet történtében?	170
A tizenötödik század némely fő költői	179
Orleánsi Károly	180
Villon	187
Negyedik fejezet
Mi hiányzott a franczia szellemnek és a nyelvnek a tizenkettedik századtól a tizenhatodikig? Mit értünk átalános eszmék alatt?	198
Mily mértékben voltak a franczia szellemnek általános eszméi a középkorban? Bölcsészek és hittudósok. A skolastika	202
Mi szolgálatot tett különösen a hittan a nyelvnek? Szent Bernát beszédeinek franczia fordítása. Kiadatlan töredék Gerson egy beszédéből	209
Több általános eszméjök volt-e tudósoknak, mint a köznyelves iróknak? Miért volt mindenkinek oly kevés? Honnan származnak az ily eszmék?	212
Második könyv
Első fejezet
A Renaissance és a Reformatió, s első befolyásuk a franczia szellemre	221
Mely irók érezték meg legelőször a Renaissance és a Reformatió hatását?	227
Valois Margit - A Heptaméron, vagy: A boldog szeretők története	228
Marot Kelemen	238
Második fejezet
Életrajzi részletek Rabelais-ről. A Gargantua és Pantaruel története	251
Mi része van a renaissance-nak s a reformatiónak a Rabelais művében s mi a teremtő szellemnek?	267
Mi haladást köszönhet Rabelaisnek az irodalmi nyelv?	277
Mily rangot követelhet magának Rabelais hazánk lángelméi között?	279
Harmadik fejezet
A keresztyén bölcsészet. Mikép fejezte ki annak igazságait, a köznyelven először Kálvin	284
Életrajzi részletek. Kálvin Genfben egyházat és kormányzatot alapít	287
A Kálvinizmus általános jellemvonásai. A predestináczió	291
Küzdelem, Kálvin és a szabadosok pártja között. Kálvin halála	298
A Keresztyén Institutio. Szép oldalai a Kálvin szellemének	301
Kálvin rosz oldalai és hibái. Mennyiben szakadás a Kálvinizmus a franczia irodalomban?	310
Negyedik fejezet
A franczia költészet állapota a Marot halála után. Mellin de Saint-Gelais	316
Egy új költői iskola nyilatkozványa. A franczia nyelv dicsérete Du Bellay Joákhimtól	325
Ronsard és a Fiastyúk	334
Ötödik fejezet
Magyarázata a Boileau itéletének Desportesról és Bertaut-ról. A Desporets költeményeinek jelleme	356
Bertaut	364
Malherbe. Újításának jelleme	368
Életrajzi részletek. A Malherbe szellemének jelleme és iránya	371
A versirás mesterségeiben Malherbe által eszközölt változtatások részletezése
Részletes újítások a nyelvben, s a verselés tökélyesbítése	379
Mily példát adott Malherbe, elmélete támogatására	384
Hatodik fejezet
Összehasonlítása a költészet és a próza haladásának a tizenhatodik században	391
Az Amyot Plutarch-ja	393
Montaigne Mihály. Mennyiben képezte őt a renaissance?	401
Az Essai-k tárgya	406
Az Essai-k általános jellemzése. Miért viseltetik Montaigne különös előszeretettel a latin hanyatlási korszak írói iránt?	412
A Montaigne népszerüségének okai	416
A Montaigne leveleiről. Egy szó a IV. Henrik levelezéséről	425
Hetedik fejezet
A tizenhatodik század nevezetesebb másodrendű iróiról	431
A Menippée szatira	436
A franczia szellem haladása a tizenhatodik században; s minő csalódásba esnek e részben némelyek?	442
A franczia szellem általános jelleme, a mint a Montaigne jelenségeiben s fogyatkozásaiban nyilatkozik: s mi teendőt hagyott még a tizenhatodik század a tizenhetediknek?	445
Mit kivántak a tizenhetedik század elején? Charron. Szalézi szent Ferencz. A IV. Henrik országlásának a hatása	454
II. kötet
Harmadik könyv
Első fejezet
Melyik szó jellemzi a franczia szellem által a tizenhetedik század elején érzett szükséget; s melyik író tett e szükségnek legelőször eleget?	3
Balzac. - Mikép méltányolta őt Descartes. Mily tetszésben részesültek első iratai?	6
Miben áll a Balzac Leveleinek ékesen szólása; s mennyiben vitte előbbre ez író a franczia nyelvet?	15
Balzacnak és birálóinak a hibái. - Goulu atya - A Balzac értekezései	22
Mi a maradandó a Balzac irataiban? - A franczia próza elmélete	30
A Voiture Levelei	34
Második fejezet
Miként valósítja Descartes az ékesszólás eszméjét a minő körülmények jelzik a franczia szellem és nyelv e hatását?	37
Descartes bámulatos lángesze s minő eszközöket használ, hogy szellemének szabadságát biztosítsa?	40
A Cartesianimus mint bölcsészet s mint irodalmi módszer	45
Beszédek a módszerről	51
Összehasonlítás a Cartesianizmsu és a tizenhatodik század szelleme között	54
Mennyiben eredetibb és természetesebb Descartes, mint elődei bármelyike s mennyiben első a franczia próza történetében, s ki az írás művészetét tökéletességre vitte?	62
A Cartesianizmus irodalmi befolyása a tizenhetedik század legnagyobb íróira	74
Descartes a franczia nyelvet tökélyre vitte	80
Harmadik fejezet
A drámai költészet története Corneille-ig	83
Corneille, a drámai költészet két fő alakjának a feltalálója a tragédia első mintáját alkotja meg	92
A Cid	98
A Corneille tragédiájának általános jelleme	105
A Corneille színműveinek gyöngéi s azok okai	110
Mi kivánni való maradt még a tragédiában Corneille után?	124
Negyedik fejezet
A Descartes befolyása Parscalra. - Mi közös bennök?	127
Hogy fordúl Pascal jókor a bölcsészettől és a tudományoktól az erkölcstanhoz s az erkölcstan utján a valláshoz?	131
Miben különbözik a Descartes ékesenszólása a Pascalétól?	140
A Pascal eszméi a vallásról; s mit kell tartanunk az ő megvetéséről a bölcsészet iránt? - A "Különböző gondolatok"	146
A Vidéki Levelek. A franczia nyelv tökélye a Pascal irataiban	158
Ötödik fejezet
Bizonyos intézmények befolyásáról, a franczia szellem tökélyesbítésére és a nyelvre	175
A franczia Akadémia alapítása	176
Vaugelas	187
Az akadémiai szellem tulkapásáról - A puristák	194
Port-Royal-Des-Champs	198
A nagy Arnauld és Nicole	202
Az "Okszerű általános nyelvtan" és a "Port-Royal-i Logika"	218
Hatodik fejezet
Mi az oka, hogy Boileau annyi megtámadás mellett, mégis oly népszerű?	223
Mi teendő maradt még Malherbe után? - Az olasz és spanyol irodalmak befolyása	226
A Voiutre és Saint-Amant költészete	243
A költők helyzete és erkölcsei 1627-től 1660-ig	250
Minő akadályokra és minő támogatásra lelt tisztében Boileau, mint a francia költészet törvényhozója?	257
Boileau jelleme és szellem-iránya	269
Költészettanának elvei	278
Boileau viszonyai Racine-, Moliére- és La Fontaine-nel	294
Mi az igazi a Boileau műveiben?	299
A verselés művészetének tökélye. A Lutrin	315
Hetedik fejezet
A XIV. Lajos uralkodásának a befolyása - Miben hasonlít ez uralkodás az irodalmi köztársasághoz?	325
A XIV. Lajos személyes befolyása	332
Mely műfajokon volt kiválóan érezhető a XIV. Lajos személyes befolyása?	347
Mit köszönhet a vígjáték XIV. Lajosnak?	352
Mit köszönhet XIV. Lajosnak a szomorújáték?	360
A XIV. Lajos személyes befolyása a vallásos ékesen szólásra
XIV. Lajos személyes befolyása a Bossuet lángeszére és munkáira	380
Mely írókat és műfajokat kedvelt XIV. Lajos kevésbbé; s helyes-e a tizenhetedik századot a XIV. Lajos századának nevezni?	387
III. kötet
Harmadik könyv (folyatás)
Nyolczadik fejezet
Minő tökélyesbülése volt még képes a tragédia Corneille után? A Quinault tragéiái	3
Az érzékenység a szellem műveiben	9
A Racine első fellépte. A Thebaide és Alexandre	13
Andromache. - Miben állott e darab ujdonság? Általános különbségei a Corneille és Racine színműveinek	19
Az Andromache szerepe. - Hermione	27
A női szerepek fontossága a Racine színműveiben	32
A Racine asszonyainak három fő szenvedélye	36
A férfi-jellemek	49
Mily fogalmat alkotott magának Racine a kitünő tragédiáról? A cselekmény egyszerüsége	52
Mit tartsunk a három egységről?	56
Áthalie	60
A Racine nyelvéről s némely tévedésekről, melyekbe műveinek tökélye ejt	67
Kilenczedik fejezet
A vígjáték a Corneille korában - Mit csinált ő abból? A Hazug - Mi teendő maradt még utána?	70
A vígjáték három faja Moliére-nél. - A csel-vígjáték. A Szeleverdi, Sganarelle, Versenygő Szerelmesek, Póruljárt Negédesek	79
A jellem- és erkölcs-vígjáték. - A férjek iskolája. - A nők iskolája	86
A felsőbb vígjáték. - A Mizantróp. - Tartuffe - A Tudós nők	97
A Moliére forrásai	111
Mi az oka, hogy a tizenhetedik század három nagy drámairója közül Moliére veszített legkevesebbet a színpadon?	119
Tizedik fejezet
Miért nem veszett el semmi a La Fontaine meséiből?	123
A mese s annak különös vonzó ereje - A tizenharmadik s tizennegyedik századbeli franczia meseirók - Az ezópi és fédrusi mese	127
Minő alakot adott a mesének Le Fontaine?	132
A La Fontaine meséinek a morálja	137
Valamennyi költőnk közt La Fontaine a legfrancziább	141
Valamennyi költőnk közt ő vett legtöbb ihletést a régiektől	145
La Fontaine-nek több izlése volt mint Moliére-nek, Racine-nak és Boileau-nak	151
A La Fontaine Beszélyei és egyéb költeményei	154
Tizenegyedik fejezet
Mily korban virágoznak a moralisták? - A franczia társadalom a tizenhetedik században	158
La Rochefoucauld, az események által tevékenységbe sodort szemlélődő	160
A Maximák; s mi tette azokat maradandó művé?	166
Mily rendűek a Maximákban kifejezett igazságok, mi foglal el bennök legtöbb helyet? - A könyv vezéreszméje	168
A Maximák négy kiadása. A szerző által azokban tett javitások és kihagyások szelleme	173
A Maximák igazsága, végleges szerkezetökben, s mily föntartással lehet az elfogadni?	174
A Maximák irálya	178
Tizenkettedik fejezet
La Bruyére, összehasonlítva mint moralista, Pascal-lal. La Rochefoucauld-val, Nicole-lal	180
Mikép lehet kimagyarázni az ellentétet, La Bruyére életének csekély- s munkájának nagy feltűnősége között?	185
Összehasonlítása annak a korszaknak, melyből La Bruyére veszi arczképeit, azzal, mely La Rochefoucauld-t sugalmazta	186
La Bruyére mint erkölcsi író; s miben különbözik e tekintetben elődeitől?	189
Változtatások és hozzáadások a Jellemek különböző kiadásaiban. Részletezése a La Bruyére művészetének	191
A Jellemek irálya; s mikép itélt arról Suard?	198
A La Bruyére fogyatkozásai; s miért van helyén azokat megjelölni?	202
Tizenharmadik fejezet
A két régiség egyesülése Bossuetben	207
A Bossuet sajátos és kiváló jellemvonása	209
Hogyan menekül Bossuet a kételyből és ascetismusból?	212
Bossuet hittudós, dogmák nélkül, mysticus, ábrándok nélkül	216
Bossuet a tizenhetedik század legtermészetesebb s legváltozatosabb prózaírója	218
Bossuet első munkái	223
Bossuet beszédeinek jelleme	226
A trónörökös nevelésére irott munkák	232
Halotti Beszédek	246
A gallikán egyház szervezete - Beszéd az egyház egységéről - Az újítások története	249
Az eltérések története, mint szépmű	257
Az eltérések történetének védelme - Intelmek a protestánsokhoz	260
Bossuet politikai tanai - Egyszerre miként van is, nincs is igaza e nagy férfiúnak?	261
A quietismus fölötti vita - A vallásos viták befolyása a tizenhetedik században, a nyelvre és irodalomra	267
Fénelon és Guyonné	274
A Bossuet és Féneol közötti küzdelem s párthiveik	279
Hogy lőn Bossuet a hagyomány s Fénelon az egyéni felfogás védője? - Bossuet diadalának befolyása a franczia szellemre és nyelvre	299
Levelezés Leibnitz és Bossuet között	306
Bossuet lelkipásztor s ájtatossági munkái	308
Zárszó	310
Tizennegyedik fejezet
Fénelon műveinek általános jellege	317
Fénelon, képzelgő a vallásban	319
Fénelon tévedések az eméleti államtanban	324
Fénelon tévedései a gyakorlati politikában	331
Fénelon tévedései a lelkipásztorkodásban - Lelkiismeretes birálata a királyság kötelességeinek - Fénelon befolyásáról Bourgogne herczeg jellemére és magatartására	335
Egyesek gyóntatása - Vallásos levelek	349
A képzelgés Fénelon irodalmi elméleteiben	353
Minő sajátságoknál fogva tartozik Fénelon a tizenhetedik századhoz?	363
Télémach	371
Tizenötödik fejezet
Levelek és Emlékiratok - Guy-Patin, Mottevillené, Retz - A Sévignéné Levelei - A Saint-Simon Emlékiratai	383
Balzac és Voiture, összehasonlítva Sévignénével	387
A Sévignéné jelleme - A negédes és szellemes elem, leveleiben - I. Napoleon itélete Sévignénéről és Mainthenonnéről	390
Saint-Simon Emlékiratai - Saint-Simon és Bossuet	397
A XIV. Lajos uralkodásának a vége - Saint-Simon és Tacitus	400
A Saint-Simon politikai szerepe	408
A Saint-Simon iratai összehasonlítva az ókori történetírókéival	404
A Saint-Simon arczképei	416
A nyelv a Saint-Simon Emlékirataiban	410
Mi részben tartozik Saint-Simon a tizennyolcadik századhoz	413
IV. kötet
Negyedik könyv
Első fejezet
Harcz a klassikus régiség és a keresztyén régiség ellen	3
A régiek elleni három hadjárat - Desmartes de Saint-Sorlin	4
Perrault Károly	9
Houdard de Lamotte	16
Fontenelle szerepe a klassikus régiség elleni harczben. A rossz és a jó Fontenelle	28
A Jó Fontenelle	33
A Világok Többes-volta	34
A Tudósok Dicsérete	37
Harcz a keresztyén régiség ellen. A vallási kétely három neme. Lamotte-Levayer - Pascal - Huet. Bayle	41
A keresztyén és pogány régiség kicsinylésénak hatása a franczia irodalomra a tizennyolcadik században	48
Második fejezet
A negédes szellem újbóli fellépése. Hívei a tizenhetedik és tizennyolcadik században	51
Bouhours atya. A cziczomás igaz elmélete	53
Trublet abbé - Hogy lehet a jóból szépet csinálni	57
Még egy hasonlatosság a tizenetedik és tizennyolcadik század negédesei között - A Szellem körök. A szépelgő modor. Lamotte és Du Maine herczegné	61
A negédesség nyomai a Massillon Böjti beszédeiben. Mi veszély fenyegeti a franczia szellemet a tizenyolczadik század kezdetén	64
Harmadik fejezet
A franczia nyelv és szellem megújhodása a lángész és hagyomány útján. - A jó és a rossz bölcselmi szellem	67
Montesquien. A Perzsa Levelek	70
Voltaire. - XII. Károly története	76
Buffon. Természetrajz	85
Lesage. Gil Blas	93
Rollin. Értekezés a tanrendről	105
Negyedik fejezet
A franczia irodalom nyereség- és veszteség-számlája a tizennyolczadik században. A veszteségek története	125
A költészet és a verselés művészetének veszteségei. Rousseau Ker.-János Ódái	126
Voltaire Henriade-ja. Verses értekezései és Levelei. Játszi költeményei	133
Néhány vers-iró - A tizenhetedik század hagyománya a satirában - Gilbert	143
A költészet megújulása a tizenyolczadik század végén - Chénier André	147
Ötödik fejezet
A veszteségek történetének folytatása - A szomorújáték a tizennyolczadik században - Corneille és Racine első utánzói	157
A Crebillon újításai - Az ember és a költő	159
A Voltaire Oedipus-a - Mit köszönhet a tragédia Voltaire-nek?	165
Zaire és Mérope	173
A Voltaire szinműveinek hiányai és azok okai	178
A Voltaire irálya a tragédiában	189
A Voltaire utánzói: De Belloy, Guymond de la Touche, Saurin, La Harpe, Chénier Mária-József. Kisérletek a tragédia újjászületésére. Ducis, La-Mercier	193
Hatodik fejezet
A veszteségek sorozatának folytatása - A vígjáték Moliére után	201
A Játékos, Regnard-tól	203
Dufresny - Dancourt - Turcaret	211
Marivaux - Destouches - La Chaussée - A Moliére-iskola újra ébredése	214
Destouches	217
La Chaussée	219
A rímkovács - A Gazember	221
Diderot - A komoly vigjáték elmélete	228
Beaumarchais - A Szevillai borbély - Figaro házassága	240
Andreiux Collin és d'Harleville	252
Fabre d'Eglantine - A Moliére Philint-je	256
Hetedik fejezet
A veszteségek történetének folytatása	260
Veszetségek az egyházi szónoklat terén	260
Bossuet	263
Bourdaloue	273
Massillon	285
Veszteségek az erkölcsi bölcsészet terén. Vauvenargues
Vauvenargues mint moralista	398
Vauvenargues mint jellemfestő	305
Vauvenargues mint kritikus	308
Nyolczadik fejezet
A franczia próza nyereségei a tizennyolcadik században	317
Elmélkedések a római birodalom fénykora és hanyatlása fölött - Összehasonlítás Bossuet és Montesquieu közt	319
Miért hallgat Montesqueiu a Gracchusokról? Megokolatlan itéletei	324
A Törvények szelleme. Hogy keletkezett e könyv	329
A Törvények szellemében rejlő varázs. A Montesquieu nyelvének és irályának szépségei. A módszer hiánya	332
A Törvények szellemének eszméje. E könyv sikere a tizennyolcadik században. Montaigne és Montesqueiu	338
Montesquieu tévedései és ezeknek főbb okai	343
Kilenczedik fejezet
A tizenhetedik századi franczia próza nyereségeinek folytatása	352
A XIV. Lajos százada - A Század eszméje kizárólag a Voltaire-é	352
Mit tartsunk a mű tervének birálatairól? Minő igényeket és várakozást kötünk egy történelmi műhöz?	355
A Században előforduló néhány képről	358
A Század hiányairól	362
Emlékezés a nemzetek szelleméről és erkölcseiről - E könyv jó és rossz tulajdonai	366
Voltaire Levelezései - Néhány Értekezés a büntető törvények reformjáról	374
A Levelezésekben mutatkozó különféle szellemről	377
Az irodalmi kritika része a Levelezésekben	380
A Voltaire és a Cicero levelei	382
Tizedik fejezet
A nyereségek történetének folytatása	385
Az ember történetrajza - Az emberi fajok változatai; az ember egysége	385
Az egyén története. Az ember természeti és erkölcsi rajza. A Buffon ecsetének szűzies volta	389
Az állatok természetrajza. A Buffon ellenszenvei	393
A természet korszakai	399
Beszéd az irályról	403
Tizenegyedik fejezet
Jean-Jaques Rousseau (János-Jakab)	409
A Rousseau iratainak hatása	409
Az utópia szelleme	417
Az utópia szelleme Rousseau politikai műveiben	422
Az Új Heloise utópiája	427
Emil	431
A Vallomások utópiája	442
Hogy lett Rousseau utópistává?	451
A Rousseau műveinek maradandó szépségei	461
Tizenkettedik fejezet
Az Encyclopédia	467
D'Alembert	470
Diderot - Az encyclopédikus iskola szelleme. Hatása	475
Bernardin de Saint-Pierre - Természet-tanulmányok	480
Pál és Virginia	484
Chateubriand - René. A keresztyénség szelleme - A két régiség - Új irányok a franczia irodalomban. Mivé tette Chateaubriand-t a politika - Emlékiratai	488
Befejezés
Miért áll meg e történet a tizenkilenczedik századnál	500
Politikai bölcselmi- és Vallási vita-iratok - De Staelné - De Bonald - Lamennais - De Maister József	503
A költészet a tizenkilenczedik század első felében	511
A történelem a tizenkilenczedik század első felében. Thierry Ágoston	520
A műbirálat - A szépművészetekre alkalmazott kritika - A bölcsészeti kritika	526
A szinmű- és regényirodalom a tizenkilenczedik században - Utolsó benyomás	531

Témakörök

Nisard D.

Nisard D. műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Nisard D. könyvek, művek

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem