A francia gyarmatbirodalom tündöklése és nyomora

Előszó

Ennek a munkának a megírásához 1937-ben fogtam hozzá, a béke idejében, amikor még fennen ragyogott a nap a francia gyarmatok felett és gyöngéd sugarai bearanyozták a boldog anyaországot.
Azóta sok minden megváltozott, de érdeklődésem tárgyam iránt és szemléletem ma is a régi. Ezt a szemléletet a következőkben vázolhatom: A mostan dúló háború előtt Franciaországé volt a nagyságra második gyarmatbirodalom a világon. Ez a birodalom hosszú fejlődés eredménye. A kereszteshadjáratok kora óta Franciaország állandóan az élén járt Európa minden megmozdulásának a tengeren túlra. Ő volt az európai gyarmatosítás úttörője Észak-Amerika szárazföldjén. Megelőzte Angliát az India fölötti politikai gyámkodás kivívásában. Gyarmati vállalkozásainak nyomai minden világrészben szerteszóródnak. A franciák kétszer teremtettek világraszóló gyarmatbirodalmat a földtekén. Olyan páratlanul álló tény ez a történelemben, hogy senki sem hunyhatja le szemét fölötte.
Ott is, ahol semmit sem tarthattak meg maguknak, egyengették a talajt mások számára. Európa képviselői voltak más világrészekben, érezték is ezt mindenütt a világon, ha talán ők maguk nem voltak is ennek tudatában.
Így van ez, mindazáltal ma is lépten-nyomon hallunk olyan hangokat, hogy a francia afféle szobában guksoló, vidéki nép, a legkevésbbé sem gyarmatosító. Márcsak pusztán azért is érdemes volt megírni Franciaország gyarmati történetét, hogy visszautasítsuk ezt a közhellyé vált felfogást... Vissza

Fülszöveg

KÉPEK JEGYZÉKE

Martiniquei mulatt nő 112-113
Madagassz pásztor 112-113
A mai Cayenne 112-113
Marhavásár Madagaszkáron 112-113
Kristóf király várkastélya Haiti szigetén 128-129
Constantine sziklavára, Algéria Gibraltárja 128-129
Korán-tanítás Észak-Afrikában 193-194
Abd-el-Káder is a korán tanulmányozásának szentelte öregkorát 193-194
Gátépítés a Nigeren 193-194
Mohamedán négerek Francia-Nyugat-Afrikában 193-194
A Szahara kettős arca: kősivatag, homoksivatag 208-209
Faidherbe tette francia folyóvá a Szenegált 208-209
Galliéni tábornok, Madagaszkár meghódítója és szervezője 208-209
Angkor romjai, az eltűnt Kmer-müveltség emléke 288-289
A nagy mekongi kutatóraj tagjai 1867-ben. Jobbról Garnier, balról Lagrée Luang-Prabangban, Laoszban 288-289
Kezdetleges folyami átkelés 288-289
Mozaikszerüleg veszik körül a rizsföldek a Mekong-delta apró
falvait 288-289
Diego-Suarez, Madagaszkár északi csúcsán, francia támaszpont az Indiai-óceánban 304-305
Dzsibuti, Az Abd-el-Káder mecset a város középpontjában 304-305
Tuaregek, a Szahara gyermekei és urai 304-305
A tuaregek féltestvérei: a berberek 304-305
A legkisebb vízerek pálmákat varázsolnak elő a sivatag homokjából 384-385
Ilyen várak uralkodnak Marokkó fontos hadászati pontjain, az Atlasz előhegyei közt 384-385
Casablanca, Észak-Afrika legmaibb kikötővárosa 384-385
Francia cirkáló a sziriai Beirut kikötőjében 400-401
Ültetvényes gazdálkodás 400-401
Alger jellegzetes földközi-tengeri város, a francia Észak-Afrika politikai és műveltségi uralmának gyujtópontja 400-401

TÉRKÉPEK JEGYZÉKE

Az első francia úttörök kutatásainak szintere Észak-Amerikában 16
A franciák az Amazonas torkolata vidékén 26
Madagaszkár 48
A francia előnyomulás az angolok hátában Észak-Amerikában 65
Dupleix indiai "protektorátusa" a 18. század közepén 76
Az északamerikai hadjárat színtere a hétéves háború végén 91
A francia gyarmatbirodalom Amerikában. Mi maradt belőle a hétéves háború végén? 96
Louisiania sorsa, 1763-ig - 1763 után 98
San Domingó (Haiti) a francia forradalom idejében 119
Az egyiptomi harcok szintere és a mekkai zarándokutak 128
Napoleon közép-amerikai birodalma 144
Alger és környéke 165
A franciák első előnyomulása Algériában 183
A Bouet-Villaumez alapította támaszpontok a Guineai parton 198
A francia telepek a Szenegál vidékén a 19. század közepén 218
Indokína politikai határai a 19. században 231
Brazza kutatóútjai az Ogové és Kongó között 243
Franciaország harca a három néger birodalom ellen Nyugat
Afrikában 281
Az európai hatalmak gyarmatai a Rabszolgaparton 287
Franciaország részvétele Nyugat-Afrika föltárásában a 19.
században 291
A Szomáli part és Abesszínia 301
Marchand útvonala Közép-Afrikán át 304
Francia-Szíria 1939-ben a Törökországnak átengedett Szánd zsákról való lemondás után 381 Vissza