A Fővárosi Levéltárban őrzött építési tervek jegyzéke

Előszó

A várostörténeti kutatások fokozódó élénkülése és körének bővülése egyre sürgetőbben követeli, hogy levéltáraink az őrizetünkben lévő iratanyagot a történeti múlt behatóbb és alaposabb megismerése és megismertetése érdekében mélyrehatóan feltárják. Ezt a célt kívánja szolgálni a Művelődésügyi Minisztérium Levéltári Osztálya ezúttal is, amikor kiadja a Fővárosi Levéltárban őrzött a városegyesítés (1873) előtti, nagyrészben tehát még feudáliskori építési tervek jegyzékét.
A múlt század elején a két testvérváros, Pest és Buda fejlődése meggyorsul, az építkezési kedv egyre nagyobb méreteket ölt. A városok fejlesztésére, szépítésére és a városrendezés irányítására József nádor rendeletére 1804-ben Pesten Szépítési Bizottmány, 1810-ben Budán Építési Bizottmány alakul. Ez időpontoktól kezdve a magánépítkezések csak a bizottmányok véleményétől függően voltak engedélyezhetők. A bizottmányok iratanyagában őrzött többezer építési terv nemcsak a XIX. század építészet történetéhez szolgáltat igen becses adatokat, hanem jelentős segítséget nyújt a fővárosunk múlt századi kultúrtörténetével, településföldrajzával foglalkozó kutatóknak is. A városfejlesztési terveken, műemlékhelyreállításokon dolgozó mérnökök is mind gyakrabban keresik fel levéltárunkat, hogy a rendelkezésükre bocsátott tervrajzok segítésével részben vagy egészében megtakarítsák az épületfelmérés időigényes munkáját, és ezáltal jelentős megtakarítást érjenek el a népgazdaság számára. Vissza