A főváros könyvtárának története I.

Tartalom

ELŐSZÓ 11
PEST ÉS BUDA KÖNYVTÁRI NYILVÁNOSSÁGÁNAK KIALAKULÁSA FRANK IGNÁC KÖNYVTÁRALAPÍTÓ TERVE 19
Pest és Buda könyvtári nyilvánossága - felvilágosodás, reformkor 19
Pest város első, //virtuális,, könyvtára, a Frank könyvtár 23
Az adomány; A Frank hagyomány sorsa az önkényuralom korában
KÖNYVTÁRALAPÍTÓ KEZDEMÉNYEZÉSEK A KIEGYEZÉS ÉS A VÁROSEGYESÍTÉS UTÁN 27
Kezdeményezések polgári könyvtár létrehozására - városi könyvtár mint általános közművelődési könyvtár 27
A Pesti Népoktatási Kör indítványa; Toldy Ferenc javaslata (1868); Elhúzódó tervezés - lemondás a városi polgári könyvtárról (1868-1875); A Pesti Népoktatási Kör újabb javaslatai várostörténeti gyűjtemény (könyvtár és múzeum) 32
Könyvtár és múzeum; Ki gyűjtse a helytörténeti irodalmat?
A városigazgatási szakkönyvtár alapjainak lerakása: a fővárosi statisztikai hivatal könyvtára (1870-1903) 34
A fővárosi (előbb: városi) statisztikai hivatal létrejötte; A könyvtár működési keretei; A könyvtár jellege; A fővárosi statisztikai hivatal könyvtárának helye a magyar és a fővárosi könyvtárügyben
AZ 1890-ES ÉVEK KEZDEMÉNYEZÉSEI BUDAPEST FŐ- ÉS SZÉKVÁROS KÖNYVTÁRA (1893-1903) 41
Polgári kezdeményezés a városi könyvtár megteremtésére: a Budai (Budapesti) Könyvtár Egyesület (1891-1919) 42
Intézkedések a közigazgatási szakkönyvtár megteremtésére (1891-1893) 44
Budapest Fő- és Székváros Könyvtára (1893-1903) 45
A könyvtár kialakítása; A fénykor (1900-1903); A könyvtár jellege - az állomány összetétele; Az olvasótábor; A fiatalok beáramlása; A Budapestensia; A könyvtár tíz évének mérlege
AZ ÚJJÁSZERVEZÉSTŐL A TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KÖNYVTÁRIG A FŐVÁROSI KÖNYVTÁR INDULÁSA (1903-1909) 55
A könyvtár ügyének újragondolása 55
A vita állomásai; A nézetek döntő összeütközése: az 1903. jan. 21-i közgyűlés; Toldy László kudarcának okai; Az átszervezés első lépései az első hivatásos könyvtárosok: Szabó Ervin és Gárdonyi Albert 61
Szabó Ervin; A könyvtárnoki státus elnyerése; Gárdonyi Albert újrakezdés és alapozás (1903-1906) 66
A feldolgozóm unka; Az olvasók kiszolgálása, könyvtár nyitás; Állományépítés; A személyzet; Az új igazgató: Thirring Gusztáv; Szabó Ervin betegségének következményei „Csőd és blamázs"?
A feldolgozott gyűjteménytől a korszerűen működő társadalomtudományi könyvtárig (1907-1909) 71
Az új könyvtár koncepciója; Az állomány átstrukturálása; A könyvtár használói; Az olvasószolgálati tevékenység keretei; Aktív referensz szolgálat; Tematikus bibliográfiák;
Szabó Ervin személyzeti politikája; Összegezés
A VÁROSI KÖNYVTÁR ÚJ MODELLJÉNEK KIALAKÍTÁSA AZ ELŐZMÉNYEK ÉS AZ 1910-ES ÉV ESEMÉNYEI 85
A public library eszméjének megjelenése magyarországon a 19. század végén 86
A szabadtanítás szerepe a magyarországi public library mozgalom kibontakozásában. Szabó Ervin bekapcsolódása 89
A public library szabó ervin-i koncepciójának kidolgozása. a koncepció vitája 92
Az Országos Szabadtanítási Kongresszus; A Fővárosi Könyvtár műhelymunkája
A hivatalos könyvtárpolitika lépései a modern nyilvános könyvtár létrehozására 99
A nézőpontok közeledése: Gulyás Pál kézikönyve - Szabó Ervin reflektálása
A fővárosi szociálpolitikai program 101
A Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsának emlékirata a Budapesten létesítendő közművelődési könyvtár ügyében 103
A nyilvános közkönyvtár terve: Szabó Ervin Emlékirata és annak fogadtatása 105
Az Emlékirat; A fogadtatás
Eltérő szakmai nézőpontok az új könyvtár koncepciójáról 107
Milyen funkciót kapjon a központi könyvtár?; Munkamegosztás és kooperáció a budapesti könyvtárak között; Az iskolai könyvtárak beolvasztása az új könyvtárba; A könyvtár és a
Népház kapcsolata; A fenntartási költségek és a kölcsönzési díj kérdése; Szabó Ervin és Gulyás Pál
A NYILVÁNOS KÖNYVTÁR MEGALAPOZÁSA ÉS INDULÁSA (1911-1914) 115
Könyvtárpalota tervezése 115
Az optimista kezdet; Szabó Ervin szakmai terve; Tervpályázat; Lajta Béla Tisza Kálmán téri terve; A tervezett építkezés sorsa; A Kálvin téri terv; A végjáték; A kudarc okairól új otthon: a Gróf Károlyi utcai épület 126
„Úgy éreztük, lehetetlen tovább dolgoznunk"; Átköltözés a Gróf Károlyi utcai épületbe; A könyvtár új otthona
A fiókkönyvtárak hálózatának kiépítése 132
Eltérő elképzelések a fiókkönyvtárak létrehozására; A beolvasztás, mint forrásbiztosítás; Fiókkönyvtárak létrehozása a szociálpolitika keretében; A lakásépítési program keretében lakótelepekre tervezett könyvtárak; Adományozott - szabad mozgásteret biztosító - könyvtárak; Megvalósult fiókkönyvtárak, megvalósulatlan kezdeményezések; Szabó Ervin a fiókokról; A fiókok központi irányítása, használatuk jellege; A fiókhálózat kiépítésének könyvtárpolitikai jelentősége; A fiókok társadalmi fogadtatása; Sajtóvisszhang
A központi könyvtár állományának alakulása 144
Új állományépítési koncepció; A gyarapodás adatai; Antikvár vásárlások, hagyatékok, ajándékok; A hagyatékok és ajándékok szerepe a gyűjtemény jellegének módosulásában; Viták az állomány ideológiai jellegéről
A fiókkönyvtárak állományának kialakulása 155
„Mit olvasnak és mit olvassanak?"; Az állomány építés elvi kérdései; A Mintajegyzék; az olvasótábor alakulása 158
Az egyes egységek jellemzői; Az új olvasótábor; A felnőtt olvasók; Szabó Ervin koncepciója a gyerekek könyvtári ellátására; Budapest ifjúságának könyvellátása
A könyvtártechnológia megújítása 165
Raktározás, állománykezelés; A katalógusok formai megújítása; A Tizedes Osztályozás bevezetése; A nyilvános szolgálat technológiájának megújítása
Személyzeti kérdések 169
Változások a könyvtár vezetői tisztségeiben; A keretek bővülése és differenciálódása; A könyvtár mint üzem; A női munkáéról kérdése; A „Szabó-iskola"; Kísérlet a nyitásra: Babits és Szabó Ervin; Törésvonalak, belső ellenzék
Törekvések a magyar könyvtárügy második központjának megteremtésére 177
Szembekerülés a hivatalos könyvtárügyi irányítással; A publikációs csatornák és a könyvtárügyi kiadványok párharca; A könyvtárpolitikai irányzatok ütközése; A törekvések ideiglenes megtorpanása
A KÖNYVTÁR AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ ÉVEIBEN (1914-1918) 183
A működési feltételek alakulása 184
A költségvetés; A helyiségek kinövése, bővítések; A személyzet
Állománygyarapítás háborús körülmények között 187
Az állománygyarapítás tartalmi kérdései; Az olvasótábor alakulása; A sebesültek, hadifoglyok és a fronton harcolók könyvellátása
A könyvtárhasználati és olvasási szokások változásai 192
Helyben olvasás - kölcsönzés; A szabadpolc térhódítása; Az olvasói igények és a könyvtár célkitűzései; A fiókkönyvtárak olvasói; A Fővárosi Könyvtár irodalompolitikája és a Nyugat
A különgyűjtemények kiemelt szerepe 197
A Budapest Gyűjtemény; A Keleti Gyűjteménnyel kapcsolatos tervek
A könyvtár és a béketörekvések 201
Az elvi állásfoglalás; A békemozgalom irodalmának beszerzése és népszerűsítése;
A legalitás határain belül
A Szabó Ervin-i korszak lezárulása 204
Szabó Ervin betegsége, halála, búcsúztatása; Könyvtárosi életművének első értékelései;
Szabó Ervin könyvhagyatéka; Szabó Ervin hátrahagyott gondolatai a könyvtár háború után várható helyzetéről és feladatairól
A KÖNYVTÁR A FORRADALMAK KORÁBAN (1918-1919) 208
A Fővárosi Könyvtár a polgári forradalom időszakában 208
új könyvtárpolitikai koncepció kidolgozása 209
A Tanácsköztársaság. A könyvtárügy új jogi és szervezeti keretei 211
„Társadalomtudományi Szabó Ervin Könyvtáré 212
(A központi könyvtárra vonatkozó tervek alakulása)
A fővárost átfogó egységes közművelődési könyvtárhálózat 216
tervének alakulása
Az optimista indulás (április - május); Beszűkülő lehetőségek (június - július); Az ideológia
behatolása a közművelődési könyvtárügybe; Megvalósult könyvtárszervezések
Központosító koncepció - könyvtári kisüzemek 222
(Hivatali-, munkás- és iskolai könyvtárak)
Gyári munkáskönyvtárak; Az ifjúság könyvtári ellátása
A könyvtári élet hétköznapjai a Tanácsköztársaság alatt 226
A könyvtár és olvasói; Feldolgozó munka; A könyvtár személyzete
A könyvtár tevékenységének társadalmi megítélése 229
az összeomlás napjainak krónikája 231
VÁLSÁG - VÁLTÁS - KONSZOLIDÁCIÓ 233
A KÖNYVTÁR AZ ELLENFORRADALOM ÉS A BETHLENI KONSZOLIDÁCIÓ KORSZAKÁBAN
A vezetőség leváltása. harcok a könyvtárvezetői pozícióért 235
Kremmer Dezső vezetői megbízatásának körülményei; Kísérletek Kremmer leváltására
Paradigmaváltás a könyvtárban 238
Kremmer Dezső koncepciója; Minisztériumi vizsgálat a könyvtár ügyében;
A Gulyás - Melich koncepció; A javaslatok elutasítása
Az állomány alakulása 245
Az állomány szelektálása (könyvkivonások, indexek, zárt anyag); A gyűjtőköri elvek
megváltoztatása; Az elvek és a valóság: a könyvtár állományának tényleges gyarapodása;
A Fővárosi Könyvtár „könyvosztó" és „cenzúrázó" szerepe
Különgyűjtemények 254
A Budapest Gyűjtemény; A Keleti Gyűjtemény
A fiókhálózat alakulása 256
A romlás évei; Közjáték: egy központi népkönyvtár terve; A fellendülés
Az olvasótábor alakulása 263
A központi könyvtár olvasói; A fiókkönyvtárak olvasótáborának alakulása;
Az időleges visszaesés okai
A személyzet alakulása 265
A Szabó-iskola megrostálása; Mélyponton; Az új könyvtárosi gárda kialakulása
A társadalmi kapcsolatok újraszövése 269
A társadalmi elszigeteltségből való fokozatos kilépés; A feléledő lokálpatriotizmus és a Budapest
Gyűjtemény lehetőségének kihasználása; A szakmai elszigeteltségből való kitörés
Kremmer Dezső halála, egy átmeneti korszak lezárulta 274
A MÁSODIK FÉNYKOR, ÁRNYÉKOKKAL
A GAZDASÁGI FELLENDÜLÉS ÉVEITŐL A HÁBORÚ KITÖRÉSÉIG 276
Az új igazgató: Enywári Jenő 277
A könyvtár palotát kap 279
A Wenckheim-palota története; Kezdeményezések a központi könyvtár jobb elhelyezéséért;
Az épület megvásárlása; Az átalakítás megtervezése. Új könyvtári koncepció - új könyvtárépület;
Az könyvtárrá alakítás gyakorlati megvalósítása; Az új központi könyvtár (terek és funkciók);
Beköltözés, megnyitás, fogadtatás
Hálózatépítési törekvések: növelés - megerősítés - megtartás 293
A fiókkönyvtárak számának növelése (Megvalósult és megvalósulatlan tervek); Terv a peremvárosok ellátására; A létrejött könyvtárak megerősödése; A hálózat növekedésének megállása.
Javítás helyiségcserékkel; Tervek mozgókönyvtár üzembeállítására (Kísérlet a hálózat bővítésére)
A központi könyvtár állományának alakulása 299
A gyarapítás anyagi lehetőségeinek változása; Általános tudományos könyvtári koncepció és az állománygyarapítás gyakorlata; A társadalomtudományi állomány alakulása; A határon kívüli magyar vonatkozású irodalom gyűjtése; Adományok, hagyatékok; Az állomány feltárása
A helytörténeti állomány alakulása (A budapest gyűjtemény) 306
A fiókkönyvtárak állományának alakulása 309
A könyvtár irodalompolitikai - állománygyarapítási koncepciója; A fiókkönyvtárak állománya
AZ olvasótábor változásai 313
Általános tendenciák; A központi könyvtár olvasói; Központi városi könyvtári funkciók átszivárgása a hálózatba; A hálózat olvasóközönsége: a munkásosztály a könyvtárba megy;
A hálózat olvasóközönsége: tanulók, gyerekek; A könyvtár mint melegedő
A központi könyvtár információközvetítő szerepe 319
A hálózat olvasmányközvetítő szerepe 322
A közvetített irodalom fő jellemzői; A magyar irodalom olvasottsága; A külföldi irodalom olvasása; Az egyes társadalmi rétegek könyvtárhasználói arculata;
A könyvtár olvasmányközvetítő szerepe tanulóknál
A könyvtárosok és az intézmény politikai szerepvállalása 327
(válaszok a kor kihívásaira)
A Bartha Miklós Társaság és a könyvtár kapcsolata (Szociálpolitikai válasz a népi mozgalom eszmei alapján); Neokatolikus válasz a kor kérdéseire; A Gömbös Gyula-i ideológia megjelenése
a könyvtárban; Hamvas Béla válság-értelmezése
A főváros könyvtárának története 1945-ig
A Fővárosi Könyvtár és az országos könyvtárpolitika 333
A központi könyvtár helye a könyvtári rendszerben; A Fővárosi Könyvtár és a
Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete
A KÖNYVTÁR A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚBAN 335
A „távoli" háború (1939-1943) 335
A háború és a könyvtárosok magatartása; Működési feltételek: helyiségviszonyok, személyzeti ellátás; Az állomány alakulása; Az olvasóközönség alakulása 1944. A német megszállás, a nyilas uralom könyvtári következményei 341
Kiéleződő politikai harcok a könyvtárban; Az 1944-es zsidótörvény és a könyvtár; Fegyelmi vizsgálat a vezetők ellen. A könyvtárvezetés leváltása; A háborús események hatása a könyvtár olvasóforgalmára; Az állomány mentése; In memóriám Kelényi Béla Ottó; Az ostrom előtti időszak a központban és a hálózatban
Budapest ostroma 350
A fiókkönyvtárak sorsa; A Wenckheim-palota az ostrom alatt
Mint a hajótöröttek 352
JEGYZETEK 355
KRONOLÓGIA 400
NÉV- ÉS TÁRGYMUTATÓ 409

Témakörök