A forradalom tüzében

Fülszöveg

Népünk legjobbjainak a szabadságért folytatott harca gyakran összefonódott más országok dolgozóinak küzdelmeivel, ragyogó példáit nyújtva a proletár internacionalizmusnak. E közös harcok egyikéről szól Müller Armand könyve.
A szerző az első világháború okainak elemzésével kezdi munkáját, röviden ismerteti a frontok helyzetét és elvezeti az olvasót a lövészárkok borzalmain keresztül Távol-Kelet hadifogolytáboraiba. Több százezer, különböző nemzetiségű hadifogoly él ezekben a táborokban, akiknek egy része - köztük a szerző is - felismerte a háború igazi célját: rabló, imperialista jellegét. Látják, hogy becsapták és a nacionalizmus mérgével fertőzték meg őket. Belőlük alakul meg az a csoport, amelyik felvilágosító munkába kezd és 1917-ban kapcsolatot keres a bolsevikokkal. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme után annak oldalára állnak, s amikor a szovjethatalom ellenségei megkezdik támadásukat, internacionalista osztagokat szerveznek a hadifoglyokból.
Müller Armand mint osztagparancsnok részt vesz a balkálontúli front valamennyi csatájában. Személyes élményeit, elvtársainak önfeláldozó harcát, majd a vörösgárdisták átmeneti verségét megrázó erővel mondja el. Különösen értékesek a könyvnek az egyes ütközeteket leíró részei, amelyekből képet kapunk az internacionalista osztagok szervezéséről, harcmodoráról, katonáinak leleményességéről. Az olvasó megismeri a könyvből az ellenforradalmárok börtöneibe került internacionalisták sorsát, hősi helytállását a megpróbáltatások nehéz óráiban.
A szerző művében emléket állít a hős internacionalistáknak, akiknek példája ma is helytállásra, hazaszeretetre nevel. Vissza