Fülszöveg
Mikor és miért tört ki a magyar forradalom? E könyv szerzőjének alaptétele: a forradalom 1956. október 23-án robbant ki, de jóval korábban kezdődött, valójában akkor, amikor az első szovjet katona átlépte a Kárpátok gerincét és nyomában megjelent az első moszkovita agitátor.
Ennek az alaptételnek megfelelően a könyv feldolgozza a megelőző 12 év forradalmat felidéző történéseit. 1945-ben egy szabad választáson a magyar nép 83 százaléka nem szavazott a kommunistákra, mégis, a 17 százalékos kisebbség erőszakosan magához ragadta a hatalmat. Ennek az erőszaknak a történetét írja meg ez a könyv: a pártok likvidálását, a különféle pereket és a társadalom szétmorzsolását. Az összeesküvési per, a Mindszenty-per s a Rajk-per részletes történetével szolgál, leírja a parasztság kálváriáját, a munkásság kizsigerelését, az értelmiség deportálását, a vallásüldözést, a kulturális élet elsekélyesítését, a rendőrállam módszereit, a szovjet kizsákmányolást. A politikai rémdrámák s a diktatúra...
Tovább
Fülszöveg
Mikor és miért tört ki a magyar forradalom? E könyv szerzőjének alaptétele: a forradalom 1956. október 23-án robbant ki, de jóval korábban kezdődött, valójában akkor, amikor az első szovjet katona átlépte a Kárpátok gerincét és nyomában megjelent az első moszkovita agitátor.
Ennek az alaptételnek megfelelően a könyv feldolgozza a megelőző 12 év forradalmat felidéző történéseit. 1945-ben egy szabad választáson a magyar nép 83 százaléka nem szavazott a kommunistákra, mégis, a 17 százalékos kisebbség erőszakosan magához ragadta a hatalmat. Ennek az erőszaknak a történetét írja meg ez a könyv: a pártok likvidálását, a különféle pereket és a társadalom szétmorzsolását. Az összeesküvési per, a Mindszenty-per s a Rajk-per részletes történetével szolgál, leírja a parasztság kálváriáját, a munkásság kizsigerelését, az értelmiség deportálását, a vallásüldözést, a kulturális élet elsekélyesítését, a rendőrállam módszereit, a szovjet kizsákmányolást. A politikai rémdrámák s a diktatúra rémuralma jól dokumentált, adatokban gazdag fejezetekben kerül elénk, automatikusan meggyőz arról, hogy a forradalom elkerülhetetlen volt. Az 1953-as új szakasz, a Petőfi Kör ténykedése, Rákosi bukása és a forradalom nyitánya után elmondja a világtörténelmi esemény lefolyását: napról napra, szinte óráról órára haladva, világos tagolással, alaposan és tömören ábrázolja a harc hősiességét, a győzelem mámorát, a leverés perfidségét.
A szerző megvizsgálja a nemzetközi összefüggéseket, s Adenauer, Kissinger, Murphy, Gyilasz és Karl Jaspers, Madariaga és Camus, valamint jeles külföldi szemtanúk megfigyeléseire támaszkodva izgató kérdésekre keresi a választ. Hogy alakult volna a belső magyar élet, ha a forradalmat nem nyomják el? Milyen eredményt hozott volna egy szabad választás? Mi lett volna Mindszenty és Nagy Imre szerepe? Mi váltotta ki a második szovjet intervenciót? Világháború lett volna-e abból, ha Amerika megsegíti a magyar forradalmat? Miért volt passzív a Nyugat? Mi volt Tito szerepe? Mit segített a magyar forradalom a szomszéd népeknek? Milyen impulzust adott egy Szaharovnak, egy Szolzsenyicinnek?
Csonka Emil könyve hiteles történészi mű, izgalmas olvasmány, hézagpótló munka, a forradalom kézikönyve, a 20. századi magyar történet 12 évének drámai megelevenítése.
Vissza