1.060.457

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A forradalom I-II.

Szerző
Fordító
Budapest
Kiadó: Lauffer Vilmos kiadása
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Könyvkötői vászonkötés
Oldalszám: 1.032 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 22 cm x 15 cm
ISBN:
Megjegyzés: Az I. kötet 1871-ben került kiadásra. Rudnyánszky A. könyvnyomdája nyomása, Pest.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Midőn századunk egyik legjelesebb irójának e klasszikus munkája fordításához fogtam, hogy megismertessem azt azokkal is, kik a francia irodalmi termékeket nem olvashatják: teljes tudatával birtam... Tovább

Előszó

Midőn századunk egyik legjelesebb irójának e klasszikus munkája fordításához fogtam, hogy megismertessem azt azokkal is, kik a francia irodalmi termékeket nem olvashatják: teljes tudatával birtam azon nehézségeknek, melyek ez által reám háramlottak; tudtam, hogy hűtlen és elferdített fordítás által mintegy szentségtörést követnék el a lángész ellen, mert jobb nem ismerni a nagy szellemek műveit, mintsem azokról ferde és rosz fogalmakkal birni; s ha mindamellett munkámat bevégeztem, és nem kényszerültem a fél úton kifáradva tollamat letenni, ezt annak tulajdonítom, hogy ama nagy igazságok, fenséges elvek és lélekemelő eszmék, melyekben Quinet munkája annyira gazdag, oly lelkesültséget kölcsönöztek lelkemnek, hogy munkám könnyebben folyt, mint eleinte hihettem volna. Sem fáradságot, sem időt nem kiméltem, hogy hű maradjak azon szellemhez, mely az eredetit átlengi; és saját erőtlenségem érzetének dacára is egy nemével a bizalomnak lépek a nyilvánosság elé, midőn ily mű közlőjévé teszem magamat.
Fogadja azt a tisztelt közönség oly érzelemmel, mint irva volt. S ha ama nagy elvek és igazságok csak nehányak elméjébe hatolnak is be; ha ez által gazdagítottam egy érzéssel és meggyőztem egy elv igazságáról valakit; ha végre ama nagy eszmék egyikének terjesztésében én is sikerrel működtem közre: akkor bőven meg leend jutalmazva fáradságom, és azon boldogító meggyőződés töltendi be szívemet, hogy hazámat és az igazságot szolgáltam. Vissza

Tartalom

I. kötet
Vágyak
A hagyományok áttekintésének szüksége1
Hogyan itélték meg a franciák történelmüket kevéssel a forradalom előtt4
A régi kormányforma9
XVI-ik Lajos12
Megakadályozhatta-e XVI-ik Lajos a szabadság létrejöttét?14
Necker17
XVI-ik Lajost részben a mult vakítá el18
Még egy oka a tévedésnek19
Franciaország 89 előestéjén22
A harmadik rend vágyai24
A papság és a nemesség vágyai29
A nem-katholikusok vágyai - Első fennakadás34
Az ország rendei
Általános áttekintés - A tömegek és egyesek működése a forradalomban38
A népszerű társaságok - Az apáik vétkeiért bűnhődött franciák42
Az ország rendeinek megnyitása44
Az első eskü49
A Bastille bevétele. 1789 julius 14-ke54
Egy lehetetlen szerződés60
Az udvar tervei - Nyilt erőszak - Mikép lehetett volna 89-ben a 93-at előrelátni62
A pártok az Alkotmányozó-Gyülésen66
Versailles
1789. oktober 5-ke és 6-ka70
A király Párisban77
XVI-ik Lajos a Tuileriákban. Egy megfejthetetlen kérdés85
Polgári forradalom
Az augustus 4-ki éj88
Mily feltételek mellett mondtak le a nemesek címeikről95
A földterületi forradalom98
A tartományi szabadságnak a régi kormányforma alatt történt eltörlése előkészíté-e az uj szabadságot?102
A parlamenteknek és a felügyelők igazgatóságának eltörlése103
Miben állott a forradalom nehézsége?107
A vallás
Egy hézag, melyet Montesquien hagyott hátra112
Élhet-e egy nép vallás és bölcsészet nélkül? A szavojai segéd-lelkész hitvallása114
Mi lenne egy oly népből, mely a szavojai segéd-lelkész hitvallását fogadná el?122
Az Alkotmányozó-Gyülés és az egyház129
Bukások és ellenmondások133
Mikép történtek a vallási forradalmak a jelenkorban?135
Az alkotmányozók által megkisérlett vallási forradalom. Ujítók, kik magukat ilyenekül bevallani nem merik142
Az irodalmi módok a forradalomra alkalmazva semmit sem érnek150
A papság polgári alkotmánya. Egy fonák irányú forradalom. Kell-e az urat felszabadítani?154
A forradalom vallási történelmének folytatása162
A forradalom embereinek szellemi félénksége167
Az alkotmány
Az ember jogai176
Az Alkotmányozó-Gyülés politikai műve178
Ismertetőjele annak, valjon tervében van-e egy esemény a forradalomnak?180
A királyi democratia181
Az angol alkotmány 89-ben. Mi volt első feltétele?183
Volt-e mód a forradalom vezetésére? A régi kormányforma első hibája: a túl korai kétségbeesés186
Mirabeau összeesküvése. Eladta-e ő a forradalmat?190
Mirabeau és Robespierre203
Egy ellenforradalmi rendszer206
A francia nemesség208
Miért volt lehetetlen a 89-ki népet megcsalni? Az ostobaság a jelenkor bálványa210
A polgárság és a nép215
A forradalom egy tévedése221
Egy oka a pártok gyors elbágyadásának222
Varennes
Testvéresülés229
Katonai lázadás Nancy-ban232
Mirabeau halála236
A király szökése240
Visszatérés Varennes-ből249
Sem királyság, sem köztársaság
Egy mérsékelt Nemzet-Gyülekezet (Convent)253
Mikép fedezé fel magát az új Robespierre256
XVI-ik Lajosnak többé nem marad más választása, mint meghalni vagy magát megbosszulni260
XVI-ik Lajos szökéséről hozott balitéletek - A király és a nép tévedése261
A Mars mezei gyilkolás 1791. julius 17. Az Alkotmányozó-Gyülés vége, september 30.267
A kivándorlottak. Kellett-e a forradalmároknak a kivándorlást megakadályozni?274
A girondiak
A király rendszere. A kormánypárt felbomlása279
A girondiak283
A girondiak a miniszteriumban285
Hogyan itélte meg Danton-t pártja290
Szándékos önámítás294
Az udvar árulásai. A mantuai egyezmény296
A hadizenet302
A királyság vége
1792 junius 20305
A forradalom főnökeit meglepték az események312
La Fayette 1792 junius 20-ka után314
XVI-ik Lajos és Pétion király318
Augusztus 10-ke. A forradalmi községi tanács324
A kastély megtámadtatása332
A királyság bukása. Változás a forradalom véralkotában341
A szeptemberi öldöklések345
Miért maradt Páris mozdulatlanúl353
A háború
A hadtudomány358
A szövetség. Brunswick nyilatkozványa359
A Marseillaise362
Az argonne-i hadjárat. Valmy364
A belga hadjárat. Jemmapes373
A forradalom és a császárság seregei376
Mi történik, ha Frankhon 1792-ben elfoglaltatott volna?390
A háború az 1789-ki elvek szerint382
A Nemzet-Gyülekezet (La Convention)
A Nemzet-Gyülekezet megnyitása384
XVI-ik Lajos pöre és halála388
A király halálának hatása a pártokra398
A girondiak érdemei nem vétetnek számba. A forradalmi intézmények csirái403
A kölcsönös bizalom lehetetlensége406
Mikép módosították idővel a forradalom emberei itéleteiket411
Katonai árulások. Dumouriez413
Marat. Kié leend a rémuralom kormánya?417
A központosítás a forradalomban424
II. kötet
Polgárháború
1793. május 31-e1
A girondiak bukásának hatása12
A girondi párt a köztársaság szükséges szerve volt15
Corday Sarolta - A költészet nem mindig képzelődés21
Egy vallásháború. A Vendée. Miben különbözött a két vakbuzgóság?35
Csak egy vallás képes legyőzni egy más vallást - A győztesek a legyőzöttek vallásához térnek vissza50
A kivégzések
A girondiak pöre és halála55
A forradalomban nincs arány az áldozatok és az elnyert eredmények között68
Szükséges volt-e a girondiak halála? Új végzetesség: "Most minden veszve van"71
Rousseau politikai fellépte. A forradalom törvénykönyve76
A köztársaság
Az 1793-ki alkotmány. A Nemzet-Gyülekezet társadalmi eszméi. A tulajdon82
A Nemzet-Gyülekezet polgári törvénykönyve98
A Nemzet-Gyülekezet polgárosító szellem. A mindenütt jelenvalóság és egyetemesség108
A vallás a rémuralom alatt
A francia rémuralom és a héber rémuralom122
Mikép idézte elő álfogalom a kegyetlenséget124
Az új képrombolók - Az ész imádása130
A forradalmárok félnek a forradalomtól135
Megtagadás141
A protestantismus a Nemzet-Gyülekezetben148
Miért voltak az emberek némely vadság iránt oly elnézők?151
A katholicismus és a legfelsőbb lény153
Mi történik, ha a francia nemzet a vallásban Anglia forradalmainak eszközeit alkalmazza?155
Küzdelem az álbölcsészet ellen158
Megsemmisíti-e a közönyösség a vallásokat?161
Egyike a rémuralom ellenmondásainak164
A rémuralom elmélete
A rémuralom okai167
Történelmi előzmények. A régi Frankhon miben szolgált mintáúl a rémuralomnak175
A szabadság kénytelen humanus lenni181
Hasznos-e a népemberek zsarnoksága? A régi módok visszaállítják a régi dolgokat184
Birtak-e a rémuralmárok a rémuralom valódi véralkatával?189
A forradalom embereinek és a vallási forradalmak embereinek véralkata193
Egy rémuralmi kormány feltétele. Miért kivihető az csupán az aristocratiában és monarchiában?195
A rémuralom minta-kormányai200
Robespierre rendszere203
A rémuralmárok erkölcstana208
A Nemzet-Gyülekezet proconsulai. Caesari őrültség211
Mikép erköclsteleníté el a rémuralom a forradalmat?213
A rémuralom helyettesíthette volna számkvietéssel a halált216
Az eredmény igazolta-e a rémuralmat?219
Miért tűrték el a franciák oly sokáig a rémuralmat?225
Az engedékenyek - Könyörületi bizottmány - Rémuralomsértési bűn227
A diktátorság
A klasszikai és proletárius köztársaság234
Danton pöre és halála238
Chaumette és Gobel püspök pöre és halála243
A legfelsőbb lény ünnepe248
A prairial 22-ki törvény254
A diktátorság265
Robespierre bukása
Előkészületek thermidor 9-ikére281
Thermidor 9-kének előestéje287
Thermidor 9-ke296
A thermidor 9-iki ülés300
Felkelési kisérlet. Robespierre halála306
Robespierre megtagadása, igazolása és legendája312
A reactio
A thermidorien-ek321
A nép - A nők - Germinal 12-ke és 13-ka330
Prairial 1-je336
Az utolsó rómaiak. Soubrany, Romme és Goujon halála345
A déli öldöklések - A reactio elmélete352
A rémuralmárok pöre360
Első hatása za egyház és állam elkülönzésének 1795-ben366
A némák ismét beszélni kezdenek. Vendémiaire 13-ka. A katona helyettesíti a népet372
A háború
A hadművészet és nem a rémuralom menté meg Frankhont383
Hogyan menekült Frankhon 1793-1794-ben a katonai uralomtól. A forradalmi seregek erkölcsisége387
Katonai árulások - Pichegru398
Miért tekinthető Moreau visszavonulása diadalnak?402
Az Igazgatóság
Miben állott az Igazgatóság alatti romlottság?406
A nemzet nem akarja önmagát kormányozni. A decentralizáció416
A katonai szellem növekedése a Nemzet-Gyülekezet óta419
A forradalom szerencsefiai. A nemzeti vagyonok felhasználása. Miért nyugtalan a tulajdonos422
Az első vörös kisértet. Babeuf Grachus427
Hogyan lesz a reactioból ellenforradalom433
Fructidor 18-ka. Lehetett-e törvényesen megmenteni a szabadságot?439
Az igazgatóság államcsinjának következménye. A nemzet ismét gyámság alá kerül443
Miért keletkezett Napoleon nagyravágyása Arcole-nál? A camp-formioi békében már meg volt a császárság csirája. A nemzetiségek451
Brumaire tizennyolcadika
A forradalom utolsó napja. Az anarchisták vagy a mérsékeltek veszték-e el a forradalmat?459
Az erkölcsi ijedelem hatásai - "Feledjük el mindezt"473
A Concordatum490
1802-ben mi volt a politikai forradalom maradványa?494
A római császárság és Napoleon császársága504
A megkoronázott nép506
Hogyan veszett el a politikai jog az ókorban?509
A forradalomból született társadalom
Az irodalom a forradalom után - Az erkölcsi ür514
Miért nem birnak az irók már oly befolyással, minőt a XVIII-ik században gyakoroltak?519
Lehetetlen-e egy népben meggátolni a gondolkozást? Hogyan veszett el a bölcsészet?523
Lerontjuk-e mindazt, mit megcáfolunk?527
Hogyan tartott fenn a számkivetésben a jog hagyománya és nyelve?529
Mivé tevé a száműzetés a forradalom embereit. A száműzött nemzet-gyülekezeti tagok533
Az adós népek541
Mily okok akadályozták Frankhonban a vallásváltoztatást?544
Polgári reform helyettesíthet-e vallási reformot?551
Szabdság nélküli polgári reformok555
Az utópiák559
Az ipar apokalypsisa563
A francia és az amerikai democratia566
Politikai álokoskodások572
Árulás vagy ostobaság577
Mi lenne oly társadalomból, mely képtelennek hinné magát a szabadságra?580
A remény - Befejezés585

Quinet Edgar

Quinet Edgar műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Quinet Edgar könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem