A forradalom a XVI. század óta I-II.

Tartalom

I. kötet
Előszó.
Bevezetés. A történelem-hamisításról: A humanistikus történelem-hamisítás._
A renaissance művei. - Reformatio és forradalom. - A protestáns és
a szabadelvű történelem-hamisítás, 1-28.
A német nagy forradalom a XVI. században.
Luther és Kálvin s a protestantismus kezdete: A reformatiót rendszerint
mythikusan irják le - Luther-legenda. 28-34. - Kálvinnak igazi
jellemzése. 34-42.
A protestantismus művei Németországban: A paraszt-háború. 42-45.
Átalános hanyatlás minden téren, mint a reformatio műve. 45-51.
A tizenhatodik századnak második felében új barbárság keletkezik.
51-73. - De még az egész tizenhetedik és tizennyolcadik században is a viszonyok inkább rosszabbultak, mintsem javultak. 73-77.
A pietismusnak keletkezése és művei. 77-82. - Arnold Gottfriednek «egyház- és eretnek-történelme» és ennek rontó hatása. 82-87.
A rationalismus. 87-91. - A kétkedő bölcselet kezdete Németországban. 91 -104. - A reformationak állítólagos előnyei soha és
sehol nem léteztek, azok csak a képzelem játékai; valóságban a reformatio mindenütt és minden tekintetben csak boldogtalanságot és szerencsétlenséget okozott. Protestáns tudósoknak találó ítéletei erről a tárgyról. 104-116. - A két protestáns felekezet egyesítését célzó törekvéseknek történetök Poroszországban, különösen III. Frigyes Vilmos alatt a tartományi egyházakban uralkodó szakadásnak és tarthatatlan állapotoknak szomorú képöket tárja elénk. 116-134. - A jelenkori protestantismusnak szomorú belviszonyai. 134-140. - A művelt protestáns köröknek vallási képmutatásuk. 140-146. -
Kantnak ú. n. német bölcselet-reformatiója és annak jelentősége.
146-154. - A reformatio nem egyéb, mint vallási forradalom.
Luther nem reformátor, hanem a szónak valódi értelmében forradalmár. 154-158. - Subjectivismus, individualismus, egoismus és
anarchismus, mint a reformationak lényeges jellege és szükséges következménye. 158-159. - A protestantismusnak társadalompolitikai
és nemzetgazdászati művei. 159-185. - A reformatio semmi ténylegest nem alkotott, hatása egyedül romboló volt. 185-187.
Az angol nagy forradalom a tizenhetedik században.
A protestantizmus és áldásai Angolországban: A kálvinismus Skóciában.
187-194. -A protestantismus angol Északamerikában. 194-198.
- A reformátio művei Angliában. 198-203. - Guizot az angol
forradalomról. 203. - Cromwell Olivér. 215. stb. 253-263. -
Milton János. 231-235. - A puritanismus. 235. - A levellerek
és a többi felekezetek Angliában. 249-252. - A puritanismusnak
vallási, politikai és társadalmi jelentősége. 264-280.
Angolország a nagy forradalom óta: Az angol nagy forradalom művei.
280. - Az ú. n. restauratio kora. 281. - Hobbes Tamás.
281-286. - Borzasztó erkölcstelenség, mint a merev puritanismus
ellen való visszahatás következménye. 286-288. - Az 1688-iki
«dicsőséges» forradalom és annak következményei. 290. - Az állítólagos politikai szabadság Angolországban. 291. - Vallástalanság,
erkölcstelenség és anyagelviség Angliában. 291-328. - A malthusianismus. 328-342. Carlyle, Taine, Pückler és mások a mostani
Angliáról. 342-399. - Katholikus középkor és protestáns újkor.
399-400.

II. kötet
Angolország vallási és erkölcsi állapotának további megvilágosítása: Az
anglikán papság. 401. - Az anglikán államegyház. 408. - A
vasárnap megünneplése Angliában. 415-417. - Emerson, Kalisch,
Raumer, Kolde, Funcke és mások Angliáról. 417. - Az angol dissenterek. 432. - Az üdv hadserege. 434-453.
Angolországnak nemzetgazdászati fejlődése a reformátio után: Döllinger
ítélete. 453. - Grün. 453-455. - Marx Károly. 455-457.
Philippson. 458-461. - Az «Edinburgh Review.» 461-463.-
Engels Frigyes. 463. - Különösen Rogers. 463. - és mások az
angol munkások és alsóbb néposztályok helyzetének folytonos rosszabbulásáról. Az angolok gyarmatosítása. 470-473.
A francia nagy forradalom a XVIII. században.
A protestantismus Franciaországban: A hugonotta-háborúk. 473. -
A francia protestánsoknak türelmetlenségök és követeléseik. 475. -
XIV. Lajos és a nantesi rendelvény visszavonása. 482. - A hugonottáknak forradalmi elveik és az ellenzéki irodalom Hollandiában. 484-485.
Franciaországban az állapotok röviddel a nagy forradalom előtt nem voltak rosszabbak, mint a többi államokban : A jobbágyság a forradalom
előtt. 486-489. - A nemesség. 489-491. - A francia kath.
papság. 491-494. - Átalános reformtörekvések. 494-501.
Honnan van az, hogy a forradalom elmélete Franciaországban elterjedett
és veszedelemre vezetett, míg Angliában gyakorlatilag nem volt veszedelmes ? Az ész és a hagyomány. 502-511. - A XVIII. század
bölcselete. 511-516. - Új állambölcselet. 516-522.
A forradalmi és hitetlen eszméknek bevitelök Angliából Franciaországba:
A franciáknak irodalmi fensőbbségök a XVII. században. 522. -
A francia szellemnek átalakulása XIV. Lajos halála óta. 524. - Angliának végzetes befolyása Franciaországra. 525. - Voltaire, Rousseau
és mások a szellemeket forradalmárokká teszik. 538-550.
Az 1789-iki forradalomnak lefolyása és müvei.
A francia forradalom egy német történetbúvár szemüvegén át tekintve:
A francia forradalom történelmének meghamisítása. 550. - «A forradalom-legenda.. 551. - A XVIII. századbeli francia és a XVI.
századbeli német forradalom történelmének hasonlósága. 552. -
Schmidt Adolf a francia forradalomról. 552-578. - A forradalom és
a reformatio dicsőítői. 578. - A protestantismus a XVIII. században. 585-586.
A francia forradalom-legendának Taine által való megsemmisítése: Tainenek «La Révolution» című munkája, mint Janssen «Reformatio-történelmének» ellenképe. 586. - Elvi ellenfeleknek elismerő ítéleteik
Taine művéről. 586-593.- Taine történelmi kutatásainak valóságos eredményük. 593-650. - Nordenflycht O., Baumgarten H.,
Capefigue s mások a francia forradalomról. 650-659. - A protestantismusnak forradalmi szelleme és a katholikus népek. 659-660.
A forradalom a XIX. században.
A socialismus, az anarkhismus és a nihilismus a protestantismusból és a
reformatioből keletkeztek. 660. - A protestáns német bölcselet:
Hegel, Feuerbach, Ruge stb. 662. - Az orosz nihilismus és annak
távolabbi gyökerei. 666. - Oroszországnak ú. n. reformálása Nagy Péter által. 669. - Brückner 671. - Sugenheim. 676. -
Wallace. 687. - Leroy-Beaulieu. 691. - Eckardt. 694. -
Stserbatov. 696. - Boltin. 698. - Daskov hercegnő. 698. -
Scherr. 700-704 : Péter reformjainak következményeik. - II. Katalin.
703-718. - I. Sándor és I. Miklós. 718-720. - Hegel bölcselete Oroszországban. 723. - Nyugotiak és szlavofilek. 726. -
Herzen Sándor. 733-741. - Az orosz egyház. 743-754. - A
nihilismus, mint «nyugotról behurcolt cikk» nem egyéb, mint a század
negativ és forradalmi szellemének orosz alakja. 757. - Tsernytsevszki. 758-759. - Bakunin Mihály. 759. - Az orosz radikalismusnak főműhelyei az iskolák, különösen a főiskolák és az azokban tanított anyagelvi tudomány. 759. - A jobbágyság megszüntetésének következményei. 767. - A nihilismus részére az utat a liberalismus vagy a német szabad protestantismus egyengeti. 770. - A
nihilismus a materialismus kakangeliumának logikai következménye.
771. - Szomorú kilátások a legközelebbi jövőre nézve. 776.

Témakörök