| A FORDÍTÁS ELMÉLETE | |
| A nyelvészeti fordításelmélet keletkezése | 19 |
| A fordítói tevékenység jellege | 19 |
| A fordítói tevékenység eszköze | 20 |
| A fordítói tevékenység tárgya | 20 |
| Van-e folytonosság a fordításelméletben? | 20 |
| A fordítás mint szakma | 22 |
| A fordítás mint tantárgy | 22 |
| A fordítás mint kutatási tárgy | 22 |
| A műfordítás és a szakfordítás aránya | 23 |
| A nyelvészet megjelenése | 23 |
| Az irodalmi és a nyelvészeti megközelítés | 24 |
| Fordításelmélet és kontrasztív nyelvészet | 25 |
| A fordításelmélet és a kontrasztív nyelvészet különbsége | 25 |
| Fordításelmélet és kontrasztív szövegnyelvészet | 26 |
| A fordítási szituáció nyelvi és nyelven kívüli elemei | 27 |
| A fordításelmélet mint interdiszciplináris tudomány | 27 |
| A fordításelmélet mint hasznos tudomány | 27 |
| A fordításelmélet mint alkalmazott nyelvészet | 28 |
| A fordításelmélet definíciója | 28 |
| A fordításelmélet első korszakának főbb művei | 29 |
| Fordításelmélet és szociolingvisztika | 30 |
| Egyéni beszédsajátosságok visszaadása | 30 |
| Tájnyelvi jellegzetességek visszaadása | 31 |
| Alá- és fölérendeltségi viszonyok visszaadása | 31 |
| Az ekvivalens nélküli lexika fordítása | 32 |
| Fordíthatóság - fordíthatatlanság | 32 |
| A reáliák és a fordíthatatlanság | 33 |
| Mit nyújthat a fordítástudomány a szociolingvisztikának? | 34 |
| Mit nyújthat a szociolingvisztika a fordítástudománynak? | 34 |
| Új kihívások a fordítás szociolingvisztikája számára | 35 |
| Fordításelmélet és pszicholingvisztika | 36 |
| Percepció és produkció a fordításban | 36 |
| A szinkrontolmácsolás mint pszicholingvisztikai kísérlet | 37 |
| A hallgatás és a beszélés egyidejűsége | 37 |
| A percepció aktivitása | 38 |
| Tolmácsolástól független kísérletek | 38 |
| A valószínűségi előrejelzés | 39 |
| A hipotézisek fajtái | 40 |
| A hipotézisalkotás jellege | 41 |
| A fordítás/tolmácsolás egysége | 42 |
| Anyaggyűjtési nehézségek | 42 |
| A fordító "belső beszéde" és az introspekciós módszer | 43 |
| Fordításelmélet és szövegnyelvészet | 44 |
| Szövegközpontúság a fordításban | 44 |
| Eltávolodás a szövegtől | 44 |
| Visszatérés a szöveghez | 45 |
| A belső szerveződés felőli megközelítés | 46 |
| A szövegtípusok felőli megközelítés | 47 |
| A tartalomközpontú szöveg fordítása | 48 |
| A formaközpontú szöveg fordítása | 48 |
| A felhívásközpontú szöveg fordítása | 48 |
| Az audio-mediális szöveg fordítása | 49 |
| Szakszövegtipológia | 49 |
| A két megközelítés integrációja | 52 |
| A kvázi-helyesség kutatása | 52 |
| Szkepticizmus a szövegszintű megközelítéssel kapcsolatban | 54 |
| A szövegnyelvészet mint divat | 55 |
| A fordítás folyamatának nyelvészeti modelljei | 56 |
| Analízis és szintézis | 56 |
| Az átváltási szakasz | 56 |
| A denotatív (szituatív) modell | 57 |
| A denotatív modell előnyei és hátrányai | 57 |
| A transzformációs modell | 58 |
| A transzformációs modell kialakulásának előzményei | 59 |
| A fordítás folyamata a transzformációs modell szerint | 59 |
| A transzformációs modell előnyei és hátrányai | 60 |
| A szemantikai modell | 61 |
| A szemantikai modell kialakulásának előzményei | 61 |
| A fordítás folyamata a szemantikai modell szerint | 61 |
| Melcsuk és Zsolkovszkij szemantikai modellje | 62 |
| A szemantikai függvények | 63 |
| A szemantikai modell előnyei és hátrányai | 63 |
| Az ekvivalencia szintjeinek modellje | 64 |
| Az ekvivalencia-szintek szerinti modell előnyei és hátrányai | 66 |
| Az ekvivalencia fogalma a fordításelméletben | 68 |
| Az olvasó, a fordító és a kutató ekvivalencia-felfogása | 68 |
| Az ekvivalencia különböző megközelítései | 6ö |
| Catford ekvivalencia-felfogása | 70 |
| Nida ekvivalencia-felfogása | 71 |
| Egyéb ekvivalencia-felfogások | 73 |
| Mit kell megőrizni a fordításban? | 74 |
| Komisszarov ekvivalencia-felfogása | 74 |
| A kommunikatív ekvivalencia feltételei | 77 |
| Az ekvivalencia fogalmának elvetése | 79 |
| Merre tart ma a fordítástudomány? | 80 |
| Új elnevezés | 80 |
| Új társadalmi feladatok | 80 |
| Új műhelyek | 81 |
| Új folyóiratok | 83 |
| A fordításelmélet második korszakának főbb művei | 84 |
| Új kutatási módszerek | 84 |
| Empirikus módszerek a fordításkutatásban | 84 |
| A Cloze-teszt | 85 |
| A kérdőíves módszer | 86 |
| Az introspektív módszer | 86 |
| Párhuzamos korpuszok elemzése | 88 |
| Új témák megjelenése | 89 |
| A FORDÍTÁS GYAKORLATA | |
| Átváltási műveletek a fordításban | 93 |
| Az átváltási művelet fogalma | 93 |
| A fordítás folyamata és az átváltási műveletek | 93 |
| Behelyettesítés és transzformáció | 94 |
| A fordítás mint választások sorozata | 94 |
| Esettanulmány a választási szempontokról | 95 |
| Az átváltási műveletek osztályozása | 98 |
| Kötelező és fakultatív átváltási műveletek | 98 |
| Automatikus és nem automatikus átváltási műveletek | 99 |
| Osztályozás a művelet szintje szerint | 99 |
| Osztályozás a művelet jellege és oka szerint | 100 |
| Osztályozás a művelet végrehajtási módja szerint | 103 |
| Deduktív és induktív megközelítés | 103 |
| A könyvben alkalmazott osztályozási elvek | 103 |
| Források | 104 |
| A lexikai átváltási műveletek | 105 |
| A lexikai átváltási műveletekről általában | 105 |
| Jelentés és értelem | 105 |
| Lexikai behelyettesítés és transzformáció | 106 |
| Megfelelési típusok | 106 |
| Jelentések szűkítése (differenciálás és konkretizálás) | 106 |
| Jelentések bővítése (generalizálás) | 111 |
| Jelentések összevonása | 118 |
| Jelentések felbontása | 121 |
| Jelentések kihagyása és betoldása | 125 |
| Jelentések áthelyezése | 131 |
| Jelentések felcserélése | 132 |
| Antoním fordítás | 137 |
| Teljes átalakítás | 141 |
| Kompenzálás | 148 |
| A grammatikai átváltási műveletek | 155 |
| A grammatikai átváltási műveletekről általában | 155 |
| A lexikai és grammatikai átváltási műveletek közti különbség | 155 |
| A grammatikai átváltási műveletek kötelező jellege | 156 |
| A grammatikai átváltási műveletek okai | 156 |
| Grammatikai konkretizálás és generalizálás | 156 |
| Grammatikai felbontás (felemelés) és összevonás (lesüllyesztés) | 162 |
| Grammatikai kihagyás és betoldás | 171 |
| Grammatikai áthelyezések | 176 |
| Grammatikai cserék | 186 |
| PÉLDA A LEXIKAI ÁTVÁLTÁSI MŰVELETEKHEZ (ANGOL-NÉMET-FRANCIA-OROSZ) | |
| Jelentések szűkítése (differenciálás és konkretizálás) | 199 |
| Testrészek konkretizálása | 199 |
| Idéző igék konkretizálása | 201 |
| Kezdő igék konkretizálása | 204 |
| Igék általános jelentésszűkítése | 205 |
| Jelentések bővítése (generalizálás) | 209 |
| Testrészek általánosító fordítása | 209 |
| Napszakok általánosító fordítása | 211 |
| Az igék általános jelentésbővülése | 213 |
| Reáliák általánosító fordítása | 214 |
| Jelentések összevonása | 217 |
| Kezdő ige beolvasztáa a főigébe | 217 |
| Idéző igék módhatározójának beolvasztása az igébe | 219 |
| Általános jelentésű ige összevonása konkrét jelentésű főnévvel vagy melléknévvel | 220 |
| Összevonás rokonságnevek és egyéb páros megnevezések esetében | 222 |
| Jelentések felbontása | 224 |
| Kezdő igék kiválása a szintetikus magyar igéből | 224 |
| Módhatározó kiválása a szintetikus magyar igéből | 225 |
| Idéző igék módhatározójának kiválása | 226 |
| A konkrét jelentésű ige felbomlása általános jelentésű igére és konkrét jelentésű főnévre vagy melléknévre | 227 |
| Felbontás rokonságnevek esetén | 229 |
| Felbontás körülíró fordítás esetén | 230 |
| Jelentések kihagyása | 232 |
| Márkanevek kihagyása | 232 |
| Jelzőként használt ország-, város- és népnevek kihagyása | 233 |
| Városrészek, utcák, intézmények nevének kihagyása | 234 |
| Megszólítások, udvariassági formák kihagyása | 235 |
| Történelmi reáliák kihagyása | 236 |
| Vegyes reáliák kihagyása | 237 |
| Nyelvi utalások, szójátékok kihagyása | 238 |
| Jelentések betoldása | 240 |
| Magyarázó betoldás márkaneveknél | 240 |
| Magyarázó betoldás étel- és italneveknél | 241 |
| Magyarázó betoldás földrajzi neveknél | 242 |
| Magyarázó betoldás intézményneveknél | 244 |
| Magyarázó betoldás történelmi reáliáknál | 245 |
| Magyarázó betoldás vegyes reáliáknál | 246 |
| Betoldás megszólításoknál | 247 |
| Jelentések felcserélése és az antoním fordítás | 249 |
| A cselekvés eredményének felcserélése a cselekvéssel | 250 |
| A cselekvés helyének felcserélése a cselekvéssel | 251 |
| A cselekvés okának felcserélése a cselekvéssel | 252 |
| Állapot felcserélése cselekvéssel | 252 |
| Tulajdonság felcserélése cselekvéssel | 253 |
| Tulajdonság felcserélése a cselekvés módjával | 253 |
| Antoním fordítás | 253 |
| Teljes átalakítás | 257 |
| Teljes átalakítás étel- és italneveknél | 257 |
| Teljes átalakítás személyneveknél, állatneveknél, mesefiguráknál | 259 |
| Teljes átalakítás megszólításoknál | 260 |
| Teljes átalakítás gyermekjátékoknál | 264 |
| Teljes átalakítás történelmi reáliáknál | 265 |
| Teljes átalakítás vegyes reáliáknál | 265 |
| Teljes átalakítás idiomatikus kifejezéseknél | 266 |
| Teljes átalakítás valamely forrásnyelvi formára való utalásnál | 269 |
| Teljes átalakítás pénzeknél, mértékegységeknél | 271 |
| Kompenzálás | 273 |
| Veszteségek | 273 |
| Célnyelvi utalások kimaradása | 273 |
| Latinizmusok kimaradása | 275 |
| Nyereségek (dúsítás?) | 276 |
| Lokális kompenzáció | 279 |
| Globális kompenzáció | 281 |
| PÉLDATÁR A GRAMMATIKAI ÁTVÁLTÁSI MŰVELETEKHEZ (ANGOL-NÉMET-FRANCIA-OROSZ) | |
| Grammatikai konkretizálódás és generalizálódás | 287 |
| A nemek konkretizálódása | 287 |
| A nemek generalizálódása | 289 |
| A generalizálódás miatti félreérthetőség | 294 |
| Félreérthetőség birtokos névmással vagy birtokjellel való visszautalásnál | 295 |
| Tudatos konkretizálás | 296 |
| Grammatikai felbontás és felemelés | 301 |
| Mondathatárok felbontása (több mondat) | 301 |
| Mondaton belüli felbontás (több mondategység) | 304 |
| Főnévi szerkezetek felemelése a mondat szintjére | 304 |
| Melléknévi és határozói igenévi szerkezetek felemelése a mondat szintjére | 307 |
| Főnévi igenévi szerkezetek felemelése a mondat szintjére | 309 |
| Grammatikai összevonás és lesüllyesztés | 314 |
| Mondatok összevonása (kevesebb mondat) | 314 |
| Mondaton belüli összevonás (kevesebb mondategység) | 316 |
| Önálló mondategység lesüllyesztése főnévi szerkezetté | 317 |
| Önálló mondategység lesüllyesztése határozóvá, melléknévi vagy határozói igenévi szerkezetté | 317 |
| Önálló mondategység lesüllyesztése főnévi igenévi szerkezetté | 319 |
| Grammatikai betoldás | 321 |
| Betoldások a főnevek bővíthetőségi különbségei miatt | 321 |
| Alany betoldása | 324 |
| Alany betoldása a magyarról IE nyelvekre való fordításban | 324 |
| Alany betoldása az IE nyelvekről magyarra való fordításban | 326 |
| Tárgyi bővítmény betoldása | 326 |
| Birtokos jelző betoldása | 328 |
| Hiányos mondatok kiegészítése | 329 |
| Grammatikai kihagyás | 332 |
| Kihagyás a főnevek bővíthetőségi különbségei miatt | 332 |
| Alany kihagyása | 333 |
| Tárgyi bővítmény kihagyása | 335 |
| Birtokos jelző kihagyása | 337 |
| Hiányos mondatok keletkezése a fordításban | 339 |
| Grammatikai áthelyezések (szórendi változtatások) | 341 |
| Hangsúlyos mondatrész balra helyezése | 341 |
| Hangsúlyos mondatrész jobbra helyezése | 343 |
| Jobbra álló jelzők balra helyezése | 345 |
| Balra álló jelzők jobbra helyezése | 348 |
| Alany előrehozása | 349 |
| Kötőszók beljebb csúsztatása | 352 |
| Megszakítások áthelyezése | 354 |
| Idéző mondategység áthelyezése | 355 |
| Grammatikai cserék | 357 |
| Többes szám -> egyes szám váltás | 357 |
| Főnév, melléknév felváltása igével ("igésítés") | 359 |
| Szenvedő -> cselekvő váltás | 362 |
| A mondatból kiemelt élő alannyal | 363 |
| A mondatból kiemelt élettelen alannyal | 364 |
| A szövegből kiemelt (konstruált) alannyal | 365 |
| Általános vagy határozatlan alannyal | 365 |
| Irodalomjegyzék | |
| Szakirodalmi hivatkozások | 367 |
| Szépirodalmi források | 372 |
| Summary | 381 |
Folytatás Microsoft-tal