Előszó
Részlet a könyvből:
- Irene meg én nagyon örülnénk, ha a hétvégén kijönnétek hozzánk a tóhoz - mondta Hansen doktor. - Ebben az évszakban még szebb a táj, mint máskor.
- Tudom - bólintott Anders...
Tovább
Előszó
Részlet a könyvből:
- Irene meg én nagyon örülnénk, ha a hétvégén kijönnétek hozzánk a tóhoz - mondta Hansen doktor. - Ebben az évszakban még szebb a táj, mint máskor.
- Tudom - bólintott Anders doktor. - Nem mintha máskor nem mennénk szívesen hozzátok. De most hétvégén...
- Anders doktort sürgősen kérik a műtőbe - szólalt meg a hangszóró, félbeszakítva a két orvos beszélgetését.
- Sürgősen kérik a műtőbe Anders doktort.
A bergesfeldeni Erdei Klinika főorvosa azonnal megfeledkezett a meghívásról, egy pillanatig sem vesztegette tovább az időt, a mondatot be sem fejezve sarkon fordult, és sietve indult a műtő felé.
Ha hangszórón át hívják, az csak egyet jelenthet: egy ember közvetlen életveszélyben van! Ilyenkor minden másodpercnyi késlekedés tragédiát okozhat.
Irene csalódott lesz, ha megtudja, hogy nem jönnek - gondolta Herbert Hansen, aztán zsebre vágott kézzel a lift felé indult, hogy visszamenjen saját osztályára, a nőgyógyászatra.
Anders doktor egy perc múlva már meg is érkezett a műtőhöz, és belépett az előkészítőbe.
Hordágyon fekvő beteget pillantott meg, akinek az arcára egy nővér oxigénmaszkot szorított. A hordágy másik oldalán álló nővér az infúziós palackot tartotta, amelyből vékony csövön át vér áramlott a beteg ereibe.
- Mi történt? - kérdezte Anders doktor.
Vissza