A folklorizmus fogalmához

Előszó

Részlet:

Egy kis délnémet városkában, Hayingenben néhány nappal ezelőtt ünnepelték a helyi énekkar 75 éves jubileumát. Az ünnepség színhelyén és az ünnepi sátor felé vonuló tömegben a férfiak sötét öltönyt hordtak, a nők kisebb csoportja pedig olyan ünnepi viseletet, amelyet én ott még sohasem láttam. Kérdéseimre nem kaptam pontos választ; az asszonyok hangsúlyozták, hogy régi viseletről van szó, de nem tagadták, hogy azon a napon vették fel először, tehát újonnan szerezték be (csupán egy újsághír adott pontosabb felvilágosítást: a viseletet egy helyi lelkész leírása alapján rendelték meg, aki a kb. 100 évvel ezelőtt az akkor még meglevő kevés viseletdarabot megörökítette). Egy barátom, aki nem hivatásos néprajzkutató, ám érdeklődik a néphagyományok iránt, egy fél diafilmet használt el a viseletek fényképezésére. Amikor már elég kép volt a készülékében, felém fordult, bólintott és enyhén lekezelő hangon mondta: "folklorizmus". Egyetértően visszabólintottam, - egyrészt mert a megjelölés nem volt teljesen hibás, másrészt mivel egy finomabban különbséget tevő értelmezéshez körülbelül az itt következő előadást kellett volna megtartanom. Fényképgyűjteményére gondoltam magamban, és elképzeltem, hogy benne néhány tucat dobozt "folklorizmus" felirattal látott el, olyan megnevezéssel, amely bár helyes, mégis a mértéktelen használat következtében néha annyira semmitmondóvá vált, mint élelmiszerüzleteinkben az üvegeken néha látható határozatlan "magyar vörösbor" címke. Vissza