A fölemelkedő Európa

Szerző

Budapest

'Csaba László: A fölemelkedő Európa ' összes példány

Kiadó:	Akadémiai Kiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	2006
Kötés típusa:	Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám:	482 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	963-05-8323-3

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

Ez a könyv az elmúlt két évtized fejlődésének áttekintésével arra a kérdésre keresi a választ, hogy a szocializmus örökségét maguk mögött tudó országok csoportjából melyek azok. amelyek a fölemelkedő, és melyek amelyek a hanyatló nemzetek sorába kerülnek, és miért. A kötet statisztikai és intézményi elemzéssel, az átalakuló Európai Unió követelményeinek és lehetőségeinek áttekintésével, valamint a fejlődés fő áramából látszólag kieső orosz és kínai fejlődés, mint „kontrollcsoport" vizsgálatával kísérli meg a közgazdasági elmélet szintjén általánosítható válaszok megfogalmazását, a siker kritériumainak megfogalmazását. A kötet a Kiadó nívódíját 2005-ben elnyert angol nyelvű kötet alapjaiban átdolgozott és lényegesen kibővített változata.

Az angol nyelvű eredeti nemzetközi visszhangjából: „A kötet olyan interdiszciplináris munka, ami a gyakorlati tapasztalatok elméleti általánosítása mellett az így nyert tételek tapasztalati tesztelésére is módot ad. Széles kör érdeklődésére számot tartó, jókor megjelent művével a szerző jelentősen hozzájárult a nemzetközi közgazdaságtan fejlődéséhez."

Borisz Frumkin, Voproszi Ekonomiki, 2005. december

„A szerző a nemzetközi irodalomban teljesen szokatlan módon ötvözi a főáramú és az intézményi megközelítést. Sikeresen haladja meg az átalakulás neoklasszikus megközelítéseit."

Nikolai Nenofsky, Journal of Comparative Economic Studies, 2006. 1. szám

„Egészen atipikus, sokhelyütt kifejezetten provokatív könyv, ami nemcsak a közgazdaságtan, hanem a társtudományok terén folyó vitákhoz is termékenyen járul hozzá."

Flórian Grotz, Zeitschrift für Staats- und Europawissenschaften, 2005. nyár

Erre a könyvre már régóta vártunk: milyen tanulságokat lehet levonni azokból a tapasztalatokból, amelyeket a közép európai országok a piacgazdaságba való beilleszkedésük folyamán nyertek? Csaba László komoly szakértelemmel felhasználja a modern közgazdaságtan elméleti eszköztárát, de ugyanakkor nagy hangsúlyt helyez a történelmi hagyományok és az intézményrendszer (sikeres vagy sikertelen) átalakulásának a szerepére. Nagy értéke ennek az úttörő könyvnek, hogy elveti a csábítóan egyszerű és divatos válaszokat, de ugyanakkor meggyőzi az olvasót arról, hogy mégis vannak válaszok. A magyar olvasó számára ez időben különösképpen tanulságos lehet amit az Európai Unióról, és ezen belül a Gazdasági és Monetáris Unióról mond: ez keretet, és ezáltal biztonságot és fejlődési lehetőségeket teremt, de ezeknek a kihasználásához szükség van egy értelmes, felelősségteljes és hosszú távon gondolkodó magyar gazdaságpolitikára.

Lámfalussy Sándor az Európai Monetáris Intézet volt elnöke Vissza

Tartalom

1. ELŐSZÓ A MAGYAR KIADÁSHOZ 11
2. MI VÉGRE ÍRJUNK KÖNYVET? 17
Az előzményekről és a háttérismeretekről 17
Mi fán terem az új politikai gazdaságtan? 20
Miért ne használjuk a Kelet-Európa és az „átmeneti gazdaságok" fogalmát? 28
A könyv felépítéséről 31
Hivatkozások a 2. fejezethez 34
3. AZ ÁTALAKULÁS SZÁMOKBAN 37
Felzárkózunk, vagy lemaradunk? 38
Az átalakuló országok növekedési teljesítményéről 42
Összegzés helyett 49
A nemzeti termék fölhasználása 51
Az átalakulás társadalmi oldala: az infláció és a munkanélküliség 55
A külkereskedelem és a nemzetközi pénzügyek 65
A külkereskedelem kiviteli oldala 66
A behozatal: a jövő esélye, vagy időzített bomba? 68
A nemzetközi pénzügyekről 71
A külföldi működő tőke kezében a megoldás kulcsa? 73
Néhány előzetes következtetés: mit üzen az empíria? 77
Hivatkozások a 3. fejezethez 80
Statisztikai melléklet a 3. fejezethez 85
4. FEJLŐDÉS-GAZDASÁGTANI KÉRDŐJELEK 105
A fönntartható növekedés göröngyös útján 106
Feltörekvő piacok, vagy fejlődő társadalmak? 116
A változatosság - gyönyörködtet? 124
Hivatkozások a 4. fejezethez 126
5. A TRANSZNACIONÁLIS PIACOK ÉS A HELYI POLITIKA 131
Az állam kivonulása, kudarca, vagy aláásása? 132
A gazdaságpolitika és a szétbomlás viszonya a feltörekvő piacokon 136
Az élenjárók tapasztalatairól 141
Ugyanaz az egér szemszögéből: a lemaradás útja 148
Az új gazdaság átírja a 21. század fejlődését 154
Az állam és a piac együtt fejlődik 159
Hivatkozások az 5. fejezethez 162
6. A GLOBÁLIS ÉS AZ EURÓPAI KIHÍVÁS KETTŐSSÉGE 167
A világméretű kihívásokról 169
Az európaizálódás sajátos feladatairól 182
Az átalakulás harmadik szakaszának kihívása 189
A társadalmi stresszről 197
Hivatkozások a 6. fejezethez 203
7. AZ IRÁNYTŰJÉT VESZTETT EURÓPAI ÁTALAKULÁS 207
Mennyiben fed át a rendszerváltozás és az integráció? 208
Az európai intézmények globális megközelítésben 213
Az európai egységesítés és a fejlesztési feladatok 220
Az európaizálódás - egységesülés az élet minden terén? 225
Sodródunk a többszintű kormányzás felé? 227
Hivatkozások a 7. fejezethez 232
8. AZ EURÓPAI KÉNYSZERZUBBONY 235
A Stabilitási és Növekedési Egyezmény és az euró kapcsolatáról 239
Az Egyezmény közgazdasági kritikája 247
Az Egyezmény és a fölemelkedő Európa 252
Euróval, vagy eurótalanítva? 259
Néhány következtetés 266
Hivatkozások a 8. fejezethez 268
9. STABILITÁS HOSSZÚ TÁVON - SZABÁLYOK NÉLKÜL? 273
Szabály követő gazdaságpolitika az EU-ban 274
Az Egyezmény fölülvizsgálati törekvései 278
Az Egyezmény átértelmezése 283
Néhány gondolat az új tagállamok szempontjairól 286
Az elmélet és a gyakorlat viszonyáról 290
Hivatkozások a 9. fejezethez 292
Statisztikai melléklet a 9. fejezethez 295
10. AZ ÁLLAM KUDARCÁTÓL A PIAC KUDARCÁHOZ? 301
Kísérlet az orosz átalakulás és piacgazdaság elméleti értelmezésére 301
Az orosz átalakulás madártávlatból 303
Az orosz piacgazdaság: vadkelet, vagy államkapitalizmus? 314
Honnan tudhatjuk, hogy Oroszország valóban piacgazdaság? 325
Mi kell az orosz gazdaság fönntartható növekedéséhez? 331
Hivatkozások a 10. fejezethez 340
Statisztikai melléklet a 10. fejezethez 345
11. PIACGAZDASÁG - INTÉZMÉNYEK NÉLKÜL? 351
Kísérlet a kínai evolutív átalakulás közgazdaságtani értelmezésére
Kína - kihívás a poszt-washingtoni konszenzussal szemben 352
Miért kell a szocializmusban piacosítani? A szovjet modell mint „kályha" 355
A szovjet modell: a vágyak és a valóság közt tátongó szakadék 356
A reformszocialista modellek áttekintése 365
-Buharin Új gazdaságpolitikája, a NEP 366
-A jugoszláv modell: decentralizálás és önigazgatás 369
-A magyar alternatíva: az Új gazdasági mechanizmus 373
A kínai szocializmus modellje 376
Fejlesztéspolitikai alternatíva - avagy modellértékű-e a kínai tapasztalat? 381
Záró gondolatok 393
Hivatkozások a 11. fejezethez 395
12. A MAGÁNTULAJDON, A SZABÁLYOZÁS ÉS A SZABÁLYOZOTT PIACOK 401
Gondolatok a piaci koordináció terjedéséről és hatékonyságáról
A magánosítás, a szabályozás és a hatékonyság 402
A magántulajdon és a többszintű kormányzás 408
A jóléti és a pénzügyi rendszer reformja összefügg 413
Miért csak a transznacionális szabályozás lehet eredményes? 420
Az európai dimenzióról 428
Hivatkozások a 12. fejezethez 433
13. AZ INTÉZMÉNYEK ÉS A GAZDASÁG FEJLŐDÉSE 437
Megoldások és kérdések az új évezred közgazdaságtanában
A tényezőadottságok, a gazdaságpolitikai választások és a kultúra 438
A formalizálás és az alkalmazás 444
A transznacionalizálódás és a politika 449
A gazdasági reform politikája 453
A pénzügyi intézmények szerepéről 455
Az önkorrekciós képesség és a komplex rendszerek egybehangolása 461
A szabályok, az elvek és a politikai mérlegelés viszonyáról 464
A demokratikus fejlődés alternatívája 468
Hivatkozások a 13. fejezethez 472
14. TÁRGYMUTATÓ 477