"A földön élő egész egyház"

Előszó

A kezünkben levő tanulmány évtizedes kutatómunka eredményeinek összefoglalása. Első összegzése 1969-ben készült el, amikor Pósfay György angolul foglalta össze svédországi és amerikai teológiai tanulmányainak eredményeit. Gyűjtő és kutató munkáját azután is, különféle egyházi szolgálatai mellett tovább folytatta, anyagát újra és újra felülvizsgálta, kiegészítette. Doktori értekezéseként nyújtotta be 1991-ben az Evangélikus Teológiai Akadémián. Most - elsősorban jegyzetanyagát tekintve - rövidítve vehetjük kézbe. A téma aktualitása az elmúlt viszonylag hosszú idő ellenére sem fakult meg. Az evangélikus egyház és a Luther-kutatás még mindig szembe kell nézzen azzal a régóta hangoztatott bírálattal, hogy a hit általi megigazulás hirdetése az evangélikus egyházat egyoldalúvá és az ökumené iránt érdektelenné teszi. Jelen tanulmány ezt a sokszor elhangzó vádat veszi vizsgálat tárgyává Luther műveinek tanulmányozásával. Pósfay György kutatása az egyháztörténet és a rendszeres teológiai határ területén mozog. Luthernek az egyház univerzalitásával kapcsolatos megnyilatkozásait egyrészt belehelyezi a történelem eseményeibe, másrészt a legkülönbözőbb egyháztörténeti eseményekkel kapcsolatban figyel Luther állásfoglalásaira. A hasonló témájú tanulmányoknak igen gyakran az az egyoldalúsága, hogy a felvetett kérdést, a témát csak formálisan keresik a választott területen, s így feladatuknak esetleg csak igen felületesen képesek eleget tenni. Pósfay György igen széles területen mozog, amikor Luther gondolkodását nemcsak szóhasználat alapján igyekszik felfedni, hanem megvizsgálja a téma felbukkanását Luthernak a „csehekkel", a pápás egyházzal, a rajongókkal kapcsolatos megjegyzéseiből és vitáiból, de az első századok egyházáról és a keleti egyházról kitapintható képéből is. A dolgozat kimutatja, hogy az evangélium az egyház léte szempontjából alapvetően meghatározó Luther szemléletében, ezért az egyház univerzalitásának kérdését megközelíti az evangélium egyetemessége felől is. A tanulmány szembenéz azzal a kérdéssel is, hogy maga Luther alkalmazta-e nézőpontját saját tevékenységében. A feldolgozott anyag nagyságát érzékelteti a gazdag jegyzetanyag. A lutheri életmű nagyságára gondolva bizonyára maradt még felderítetlen anyag, merőben új momentumok talán mégsem várhatók. A probléma szélesölelésű bemutatása és a bőséges anyag miatt a tanulmány nem könnyed olvasmány, de lebilincselő és meggyőző erejű. Kár, hogy - terjedelmi okokból, de a nyelvi nehézségek miatt sem, - nincs mód a lutheri szövegek közlésére. A tanulmány a fölvetett kérdést szerteágazóan ágyazza bele a lutheri teológia egészébe. Miközben tehát az egyház egyetemességének sajátos kérdésével foglalkozik, betekintést nyújt Luther teológiájának összefüggésébe. Az egyháztörténeti kapcsolatok és események felvázolása is hasznos háttér a gondolatok megértéséhez. Az egyház egységéért való erőfeszítések, az ökumené korszakában is szükséges elmélyedni abban a gondolatban, hogy a reformáció az egyház reformációját kell jelentse. Jézus Krisztus megismerése pedig nem elválaszt másoktól, hanem éppen ellenkezőleg: melléjük állít, közösséget és egyházat teremt. Vissza