A földmívelés közgazdaságtana

Tartalom

A földmívelés közgazdaságtana.
(Agrárgazdaságtan és agrárpolitika.)
I.
Agrárgazdaságtan
A földmívelés fogalma, ágai, történeti fejlődése 17-21
Mezőgazdaság, erdészet, bányászat. - Növénytermelés, állattenyésztés, kertészet, szőlészet, méhészet, baromfitenyésztés. - Vadászat, halászat. - Történeti sorrend. - Magyarország Szent István kora. - A földmívelés fejlődésmenete; külső ismertetőjelek (állat- vagy növénytenyésztés sokfélesége) ; kapcsolat a természettudománnyal.
Miben különbözik a földmívelés az ipartól, a kereskedelemtől? 21-35
A természet különböző szerepe. - A földjáradék - A járadék általánosítása. - A földmívelés és a járadék. - A járadék oka : az áldozatot felülmúló haszon. - A járadék mint nemzetközi jelenség. - A járadék és a magántulajdon. - Kommunizmus mellett is lehet járadék. - A földjáradék sajátságai. - A hozadék csökkenése a mezőgazdaságban. - A földjáradék és a haszonbér. - Házi kezelés mellett is lehet földjáradék. - A földjáradék kis- és nagyüzemnél. - Népsűrűség befolyása. - Forgalmi gazdaság nem előfeltétele a járadéknak. - A termelési költség. - A keresletkínálat - A haszonelmélet. A szükségletek szaporodása és finomodása; a szükségletkielégítés közvetlensége vagy közvetettsége. - Technikai műveletek és szerződéskötések. - Kereskedelem- és iparban nagyobb a rendszerinti nyereség. - A gazdasági súly különböző fokozatai földmívelésben, iparban és kereskedelemben. - E különbségeknek a gazdaságtanban is kifejezést kell adni. - Agrárgazdaságtan, agrárpolitika.
Az agrárgazdaságtan és agrárpolitika viszonya a joghoz, közigazgatáshoz, statisztikához 35-40
A jog a gazdasági élet külső, formai rendje. - Az agrárjog a dologi, kötelmi, öröklési, perjogban. - Agrár jog. - Az agrárjog a büntetőjogban és a közigazgatási jogban. - Agrárstatisztika.
Az agrárpolitikának az irodalomban és gyakorlatban többféle értelmet tulajdonítanak 40-46
Mezőgazdasági politika, agrárpolitika. - Az agrárpolitika mint földbirtokpolitika. - Az agrárpolitika tényezői: az állam, a társadalom. - Az agrárpolitika nemcsak szabályozza,
de fejleszti is a földmívelést. - Az egyoldalú agrárpolitika: agrárius politika. - Az állami agrárpolitika eszközei: intézkedések, rendeletek, törvények. - A földmívelést előmozdító
eszközök szervesek vagy szervetlenek. - Indukció és dedukció. - Történeti és leíró agrárpolitika. - Törvények és törvényszerűségek.
Az agrármozgalmak és agrárprogrammok 46-50
Gyakorlati agrárcélok. - Agrárválságok leküzdése. - Anglia. Az agrárvámok megszüntetése. - Telepítés. - Közterhek leszállítása, gabonahatáridő-üzlet, bimetallizmus, vasutak államosítása. - Északamerikai Unió. - Abszentizmus, egyenlő teherviselés. Kartelek, tőzsde, vasút, gabonaraktárak. - Franciaország. - Németország. Szerves agrárprogramm. - Magyarország. - Az elmélet is merített az agrármozgalmakból és agrárprogrammokból. - Az értékesítés válsága.
Az agrárpolitika viszonya a szociálpolitikához 50-56
A közgazdaságtan mint individuális, mint szociális tudomány. - Mi a szociálpolitika? - Általános és gazdasági szociálpolitika. - A gyengébb osztályok védelme. Az ipari proletariátus védelme. - Mi a különbség szociálpolitika és szociálizmus között? - A munkásosztály és a többi osztályok. - Középosztály-politika. - A mezőgazdasági munkások ügye. - Mezőgazdasági szociálpoltika. - A mezőgazdasági szociálpolitika szervesebben függ össze az általános gazdasági politikával, mint az ipari szociálpolitika. - Az állam szociálpolitikájának egyensúlyban kell tartani a földmívelő-, iparos- és kereskedő-osztályokat.
Az állami beavatkozás oka és mértéke 56-61
A földmívelők osztályának kisebb műveltsége és ereje. - Az ország élelmi- és nyersanyagszükséglete. - A földmívelő lakosság száma. - Akadályokat elhárító, egyenesen támogató beavatkozás. - Erkölcsi szempont. - A beavatkozásnak alkalmazkodnia kell a földmívelés természetéhez. - A földmívelő lakosság maradisága. - Honi szempontok.
A társadalom szerepe 61-65
A társadalom helyi feladatai partikuláris jellegével. - A társadalmi szervezkedés fokozatai.
- Tagozatok az agrártársadalmon belül. - Az agrárszervezetek kisebb, az ipari, kereskedelmi szervezetek nagyobb befolyása.
A földmívelő- vagy iparosállam kérdése 65-71
Mi alapon különböztetjük meg a földmívelő- és iparosállamot? - Miképpen egészítik ki egymást földmívelés, ipar és kereskedés ? - A kérdés az ókorban. - A középkorban. - Iparos állam földmívelése. - Egyéb sajátságai. - Az iparosodás mikéntje. - Nyugateurópa. - Oroszország és Magyarország. - Észak-Amerika.
A foglalkozás és az életviszonyok 71-72
Szaporodás. - Halálozás. Sorozási eredmények. - Öngyilkosságok. Bűnözési különbségek.
Irodalmi tájékoztató 72-75
Rendszeres agrárpolitikai művek. - Agrárpolitikai részek közgazdaságtani könyvekben. - Monográfiák és cikkek.
II.
Agrárpolitika.
1. A föld.
A föld mint termelő és jövedelmet adó tényező 79-82
A föld vagy a reáfordított munka termel-e ? - Tőke-e a föld ? - A föld mint jövedelemforrás. - Fogyasztásra, értékesítésre termelés.
A föld és az ember kapcsolata az egyes, a család, a törzs szempontjából 82-90
Közös tulajdon. - Egyéni tulajdon. - A falu, a tanya. - A földközösségek. - A földközösség magyarországi statisztikája. - Szociális jelentősége. - A földközösség és a községi földtulajdon.
A földtulajdon sajátosságai. A földtulajdon ellenzői 90-92
A föld, mint a munkarendszer alapja 92-94
Munkára kényszerít vagy a szükséglet vagy a hatalom. - A munka ellenőrzése. - A földmívelő munka ellenőrzése. - Rabszolgamunka, kolonátus a földmívelésben. - Jobbágymunka, mint különleges földmívelőmunka.
Jobbágyság és jobbágy megváltás különösen Magyarországon 94-98
A jobbágyság fokozatai, terhei. - Szabad költözés, röghöz kötöttség. - Urbarialisták, kontraktualisták. - A jobbágymunka termelékenysége csökkent, mikor értékesítésre kellett
termelni s mikor a munka értéke emelkedett. - A jobbágymegváltás többféleképpen történt.
Földhöz kötött munka, szabad munka 98-101
A jobbágyság megszűnésének gazdasági hatása a volt földesúrra. - A jobbágyság megszűnésének gazdasági hatása a volt jobbágyra. - A szabad munka alapja: az érdek. Érdek- vagy bérharcok. - Ezek korlátja a közérdek. - A földmívelő munka viszonylagos kötöttsége, szabad munkarendszer mellett is.
A föld kezelési módjai: Házi kezelés, haszonbérlet, részes bérlet 101-115
Legtermészetesebb a házikezelés. - Gazdasági előnye. - Alkotmányjogi előnye. - Társadalmi előnye. - Házikezelés a törpe-, kis-, közép-, nagybirtokon. - Hogy fejlődött ki
a haszonbérbeadás? - Nagybérlet, kisbérlet. - Részvénytársasági, szövetkezeti haszonbérlet. - Középhaszonbérlet. - Haszonbérleti statisztika. - A trágyázás nehéz kérdés a szövetkezeti bérletnél is. - Haszonbérleti jog. - Részes haszonbérlet.
Örökhaszonbérlet. Járadékbirtok 115-118
Az örökhaszonbérlet lényege, történeti fejlődése. - Az örökhaszonbérlet szerepét újabban a járadékbirtok vette át. - A járadékbirtok és a telepítés.
A föld mívelési módjai a termés (mit termelünk) és az eszközök (hogyan termelünk) szerint 118-122
Mívelési ágak, mivelési rendszerek. - A földmívelés nyersanyagkészlete. - A földmívelés kötöttebb, mint az ipar. - Vetésforgó.
A mívelési ágak a termelés, az értékesítés szempontjából 122-125
A városok mint fogyasztóközpontok. - Thünen. - Mívelési ág és a föld ára közt összefüggés van.
A mívelési rendszerek; külterjesség, belterjesség 125-132
Mit értünk külterjesség és belterjesség alatt. - A belterjesség növeli a gazda függését. - A terményárak, a termelési és szállítási költségek befolyása. - A mívelési rendszer változtatásának nehézségei. - Többtermelés és túltermelés a mezőgazdaság, az ipar, a kereskedelem szempontjából. - Földjavítások.
A földmívelő üzem. Leltár; könyvvitel 132-134
Birtokrendezés. (Tagosítás. Arányosítás. Úrbéri elkülönítés) 134-138
A birtokrendezés és a közérdek. - Nyomásos és szabad gazdálkodás. - A birtokrendezés jelentősége. - Birtokrendezési eljárás. - A földbirtok alakja. A tagbirtok.
Földbirtokpolitika 138-148
Fogalma tágabb és szűkebb értelemben. - Birtokpolitika az ókorban, középkorban. - A modern állam földbirtokpolitikája.
Birtoknagyságok (kategóriák) 148-151
Az egyes birtokkategóriák. Előnyök és hátrányok 151-176
Kisbirtoknál termelési, értékesítési, népesedési, társadalmi és politikai szempontok. - Nagybirtoknál ugyanezek a szempontok. - Középbirtoknál és törpebirtoknál ugyanezek
a szempontok. - A birtokmegoszlás Nagy-Magyarországon. - Statisztikai adatok. - Osztályozás a munkakör alapján. - A középbirtok. - Osztályozás a terméshozam alapján. -
A magyar kisbirtok nagyrésze nincs tagosítva. - A tanyásbirtok. - A szélsőséges időjárás. - A nehéz talajviszonyok. - A kisbirtok erőssége a testi munka. - A kisbirtok tőkeszegény. - A kisbirtok állattartás terén elég jól áll. - A kisbirtok szemtermelése. - Az értékesítés szervezetlensége. - Kisbirtokon több ember él, mint nagybirtokon. - A népszaporodás is kisebb nagybirtokon. - A nagybirtok szociális hátrányai. - A túlnagy birtokok. - Korlátolt
forgalmú nagybirtokok. - A magyar hitbizományi birtokok. - A hitbizomány reformja. - Paraszthitbizomány. - Zárt birtokok. - Birtokminimum, parcellaminimum.
Birtokváltozási politika 176-189
A birtokváltozás esetei. - Szabad birtokforgalom. - Korlátozások. - Adóztatás. - A birtokváltozási esetek aránya. - Elidegenítés. - A föld ára. - Idegenek földszerzése. - Nemzetiségek földszerzése. - Végrehajtás. - Öröklés. - Jog és jogszokás. - Egyenlő osztály. - Törzsöröklés. - Magyarországi öröklési szokások. - A földreformtörvény törzsöröklése. - Törzsöröklés előnyei, hátrányai.
Birtokváltoztatási politika 189-202
Régi telepítések. - Mi a telepítés, mi a parcellázás? - Gazdasági, szociális, nemzeti telepítés. - Kisbirtokos, - munkástelepítés. - Középbirtokos telephely. - Falutelepítés, hozzátelepítés. - A telepes támogatása. - Középületek, közterületek. - A telepes ellenőrzése. - A parcellázás
szabályozása. - Külföldön. - Magyarországon. - Állami elővásárlási jog. - Kisajátítás. - Újabbkori magyar telepítések. - A Darányi-féle javaslat. - Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetsége (Altruista Bank). - Parcellázások. - Világháború előtti birtokpolitika Angliában. - Oroszországban. - Romániában. - Németországban. - Franciaországban. - A skandináv országokban. - Görög-, Olasz- és Spanyolországban.
A világháború és a földbirtokpolitika 202-208
Néphadsereg és földosztás. - Háború alatti birtokpolitika. - Az összeomlás. - A földreform, mint a hadsereg leszerelője. - A néptörvény - A nagybirtokok szocializálása. - A kommunizmus. - A trianoni határok miatt még rosszabb lett a birtokeloszlás. - Trianon miatt nőtt a proletariátus. - Az 1020. évi reform.
A háború utáni földreform 208-219
Törvények és rendeletek. - Megváltási jog..- Vagyonváltság. -. Elővásárlási jog. - Parcellázás ellenőrzése. - Tulajdoni, haszonbérleti alap. - Járadéktelek. - Konzerváló
rendelkezések. - Kiknek ad a reform földet ? - Kiktől vesz a reform földet ? - A nagybirtok a szomszéd államok reformjaiban. - A reform s a kötött birtok. - Kis- és középbirtok
védelme. - Régi középbirtokos- osztály. - Új középbirtokok létesítése. - Visszajuttatás ; vagyoni előny megosztása. - Vitézi telek. - A reform és a telepítés.
A földreform végrehajtása 219-221
Ki hajtsa végre a reformot? - Országos Földbirtokrendező Bíróság (OFB.). - A földbirtokrendező per.
Az ítélet végrehajtása 221-223
Költségek. - Végrehajtó szerv. - Mérnök. - Ellenérték megállapítása.
A kiosztott föld mívelése és megtartása. A házhelyek beépítése 223-226
Elidegenítési, terhelési, végrehajtási korlátozások. - Az okszerű mívelés akadályai. - Pénzügyi megoldás. - Házépítés.
A birtokrendezés befejezése 226-227
Befejezetté nyilvánítás. Mezőgazdasági hiteltörvény. - Az állami elővásárlási jog további fentartása. - A kiosztott földek tagosítása.
Eredmények 227-230
A reform a birtokeloszlási és szociális viszonyokat megváltoztatta. - De Csonka-Magyarországon a reform dacára alig valamivel lesz jobb a birtokmegoszlás, mint volt
Nagy-Magyarországon. - A szociális cél. - A termelési szempont.
2. A munka.
A munka a mezőgazdaságban 231-237
Testi, szellemi munka. - Mezőgazdasági munka. - Miben különbözik az ipari munkától? - Marx álláspontja. - Mezőgazdasági munkaegyesítés. - Mezőgazdasági munkamegosztás. - Mezőgazdasági gépek. - Férfi-, női- és gyermekmunka. - Családi munkamegosztás.
A munkás. A munkarendszerek 237-241
Munkára kényszerítő okok. - Gazdamunkás. - A kizárólag munkája után élő munkás. - Rabszolgaság. - Jobbágyság. - Szabad munka. - Mezőgazdasági munkásosztály tagozatai.
A munkaszerződés 241-242
A végzendő munka körülírása. - Pénzbér, terménybér. - A munka tartama.
A munkaszerződés szabadsága, szabályozása 242-246
Munkavállaló, munkaadó. - A munka mérése. - A munkaszerződést az állam ellenőrzi. - Nemzetközi munkafeltételek - Koalició és sztrájkjog korlátozása a mezőgazdaságban.
Mezőgazdasági szociálpolitika 246-250
A mezőgazdasági társadalom tagozatai. - Mezőgazdasági és ipari szociálpolitika közti különbség. - Középosztály szerepe. - Munkásvédelem.
A munkaerő fentartása 250-252
Munkásbiztosítás - szociális biztosítás. - Balesetbiztosítás. - Betegség elleni biztosítás. - Lakás, ruházkodás, táplálkozás, tisztaság.
A munkaalkalom biztosítása 252-256
A gazdasági cselédnél, a munkásnál, a törpe- és kisbirtokosnál. - Munkanélküliség. - Munkanélküliség elleni biztosítás. - Közmunkák. - Költözködés. - Munkásközvetités. -
Városbaözönlés. - Vándormunkások.
A falusi jóléti intézmények 256-263
Közüzemek (világítás, járda, vízvezeték). - Szövetkezetek. - A falusi ember szórakoztatása. - Jótékonyság. - Háziipar. - A munka elismerése és jutalmazása. - Falusi közigazgatás.
A mezőgazdasági munkára nevelés. A mezőgazdasági oktatás 263-267
A földmíves nép nevelése. - Iskolák osztályozása. - Falusi iskola. - Nők oktatása. - Katonák gazdasági oktatása. - Téli tanfolyam. - Népfőiskola.
Mezőgazdasági szakoktatás 267-270
Általános, különleges szakoktatás. - Alsó-, közép-, felsőfokú szakoktatás. - A gazdatiszt - Mezőgazdasági egyetem.
A mezőgazdasági munka és a szocializmus. Agrárszocializmus 270-278
Szocializmus és klasszikus közgazdaságtan. - Agrárszocializmus. - A régi szocialista dogma nem ismert különbséget mezei és ipari munka között. - Az ipari munka inkább ad egyforma életszínvonalú, szervezhető munkástömeget. - Parasztszocializmus. - Munkásszocializmus. - Szocializmus és válság. - Agrárszocialista programmok. - Az erfurti programm. - Parasztvédő programmok. - Magyarországi agrárszocializmus. - Agrárszocializmus más államokban. - A görlitzi programm. - A salzburgi programm. - A földmívesmunkás és a vallás - A vagyon- és jövedelemeloszlás nagy-aránytalansága okozza az agrárszocializmust.
3. A tőke.
A tőke a mezőgazdaságban 279-281
A tőkeképzés kezdete. - A kölcsön eredetileg a fogyasztás hiányából származott. - Hitelműveleti kölcsön. - A gazdálkodás függő helyzetbe jut a kapitalizmussal szemben. -
Kartellek.
Mezőgazdasági hitel 281-287
A hitel célja. - Földszerző, földjavító, üzemi hitel. - Fedezet, jogi forma, banktechnika. - Személyi hitel. - Hosszúlejáratú hitel. - Rövidlejáratú hitel. - Jelzáloghitel. - Tőkejelzálog-, járadékjelzáloghitel. - Zálogleveles hitel. - A föld becslése. - A hitel felhasználásának ellenőrzése. - A telekkönyv. - A földszerzési- és javítási hitel fontossága.
Üzemi hitel 287-292
Állami támogatás. - Váltóhitel. - Adóslevél, folyószámla. - Várható termésre adott hitel. - Kész termésre adott hitel. - Ingójelzáloghitel. - Szociális jelentősége.
Egyéb hitelkérdések ; különösen az uzsora 292-297
A hitelező személye vagy szervezete. - Részvénytársaság, szövetkezet. - Földhitelintézetek. - Birtokkategóriák összefüggése a hitelformákkal. - Hitelínség, hitelbőség. - Hitel termelési, értékesítési okból. - Uzsora. - Változatai. - Védekezés az uzsora ellen. - Zálogház. - Hitelszövetkezet. - Szövetkezeti központ.
Az eladósodás 297-302
Az eladósodás hatásai. - A hitel 1848 előtt. - 1867 után. - Javaslatok az eladósodás ellen. - Végrehajtási jog korlátozása. - Létminimum. - Otthonmentesítés. - Uj földtehermentesítés.
Hitel és takarékosság 302-307
Hitel nélkül termelő gazdaság. - Belterjesség és hitel. - takarékos gazdálkodás. - Életszínvonal. - A gazda személyes kiadásai a termelési költséghez tartoznak. - Gyermekek
neveltetése. - Hitel és értékesítés. - Egyforma feltételek. - Állami beavatkozás.
Mezőgazdasági biztosítás 307-314
Különös kárveszély. - Károk, melyek ellen nincs biztosítás. - Tűzkárbiztosítás. - Szociális jelentősége. - Önbiztosítás. - Kötelező tűzkárbiztosítás. - Jégkárbiztosítás. - Jelentőségét emeli a belterjesség. - Kötelező jégkárbiztosítás. - A jégkárbiztosítás előmozdítja a tagosítást. - Állatbiztosítás. - Állattenyésztést fejlesztő hatása. - Részvénytársasági vagy
szövetkezeti biztosítás.
4. A gazdálkodást óvó és előmozdító intézkedések. (Mezőrendőrség.)
Agrárrendészet. - Közigazgatási intézkedések ; ezek fontosabbak: mint a törvényhozásiak. - Szomszédsági viszonyok rendezése. - Növényi és állati betegségek (kártevők) elleni védekezés. - Kitanítás. -- Kötelezés. - Állami végrehajtás. - Erdőrendészet. - Vízrendészet. - Legelőrendészet. - Pozitív beavatkozás. - Fordulós (nyomásos) vagy szabad gazdálkodás. - Terményhamisítás megakadályozása. 315-320
5. Szervezkedés a mezőgazdaságban.
Az agrárszervezkedés fajai és fokozatai 321-328
Jobbágyközség. - Politikai község. Faluközösség. - öntudatos szervezkedés. - Gazdasági egylet, szövetkezet, érdekképviselet. - Gazdasági egyesületek. - Gazdasági egyesület
érdekképviseleti szerepe. - Gazdasági egyesület szövetkezeteket létesítő szerepe. - Az egyesületek nálunk nem tudták a falusi népet megszervezni. - Szövetkezetek. - Agrárválság, mint a szövetkezést előmozdító tényező. - Termelőszövetkezet kollektív üzemmel. - Részleges termelő szövetkezet. - Fogyasztási szövetkezet. - Értékesítő szövetkezet. - Szövetkezet és kereskedelmi törvény.
A szövetkezet jelentősége 328-331
A szövetkezeti gondolat. - Vegyes szövetkezet. - A szövetkezet átveszi a gazda kereskedelmi teendőit. - Szövetkezetek kooperációja. - Szövetkezeti központ. - Nevelő hatás. - Szövetkezeti vezetők.
Érdekképviselet. A falu vezetése 331-337
Kötelező érdekképviselet. - Magyarországon. - Mezőgazdasági kamara. - Agrárérdekek térvesztése; ennek okai. -
Agrártársadalom széttagoltsága. - Középosztály-kérdés. - Új középosztály. - Falusi tisztviselők jelentősége.
Agrársajtó 337-340
6. Fogyasztás és értékesítés a mezőgazdaságban.
A termelő nehéz helyzete az értékesítés szempontjából 341-316
Városok mint fogyasztó piacok. - A vásár.- A piac. - A tőzsde. - Az áralakulás. - A kínálat. - A gazda nem tudja befolyásolni a kínálatot. - A gazdák összebeszélése sem tudja befolyásolni a kínálatot. - A kereslet. - Kereskedelmi szabályok és szokások. - Nyereséges és veszteséges üzletek csak sok ügyletnél egyenlíthetik ki egymást. - A gazdának nehéz áttekintést szerezni. - Kereskedők, mint gazdasági terményt kínálók. - Hatósági intézkedések. - Gabonapolitika. - Mezőgazdasági és ipari cikkek értékesítése nem egyformán van szabályozva. - Háborús példák.
Árútőzsde és állatvásár. Mezőgazdasági ipar 346-351
Tőzsdei ügyletek. - Fedezetlen határidő-ügylet. - A határidő-ügylet eltiltása. - Jelentősége export- és import-államban. - Hivatalos árjegyzés. - A tőzsde autonomiája. - Tőzsdei bíráskodás. - A gazdák nincsenek képviselve a tőzsdén. - Állatvásárok. - Mezőgazdasági ipar. - Termelők, kereskedők kezében
A gazdák értékesítési akciói 354-360
Tájékozódás a termény- és állatárakról. - Hivatalos adatok. - Termésbecslés. Állatszámlálás. - Közvetítés csökkentése. - Értékesítő szövetkezetek. - Raktározás. - Hitelezés. - Az egész termés vagy egy részének lekötése a szövetkezetnek. - Értékesítő szövetkezet és árleszállás. - Áremelkedés. - A szövetkezet árszabályozó szerepe. - Az értékesítés elosztása egész évre. - Néha a kicsiben eladás előnyösebb. - A búzatermés mikor szokott kereskedelmi forgalomba jutni? - Eladósodott gazda rosszul szokott értékesíteni.
Értékesítési politika. Védvámok 360-368
Gabona- és húsdrágaság. - Kicsinybeni és nagybani árak. - Állandó drágulás állami beavatkozásra vezet. - Értékesítési válság. - A szabadkereskedelmi iskola ellenezte a beavatkozást. - Anglia. - Franciaország. - Németország. - Ausztria-Magyarország. - Védvámok; előbb csak ipariak, később agrárvámok is. - Ipari és agrárvám közti különbség a fogyasztásnál. - A termelésnél. - A munkásnál. - A törpe- és kisbirtokosnál. - Melléktermények vámja. - Állatvám. - Takarmányvám. - Agrárvám és belföldi mezőgazdaság. - Szállítási tarifa, adó, rendőri intézkedés is lehet védvámos hatású. - Lépcsőzetes vám. - Agrárvám mértéke. - Fogyasztók kárpótlása agrárvámokért. - Vagyon- és jövedelemadó. - Államosítás és monopólium.
Névmutató 369-370
Irodalom 371-379

Témakörök