A Földgömb 2013. március

Előszó

A muszlim Michael Kasmírból érkezett a buddhista Zanszkárba 2002 nyarán. A nagy üzlet reményében: Padumban, a 3500 méteren fekvő városka főutcáján nyitott sütödét, és várta a vendégeket a nyári hónapokban nyugat felől közúton is elérhető helyszínen. Ám alig szállingózott valaki a kifőzdéjébe. A helyiek szinte önellátóak, az indiai belföldi turizmus itt még jelentéktelen és külföldi túrázóból is csak néhány kószál a településen.
Kifejezetten idejekorán érkezett. Talán az tévesztette meg, hogy az indiai hadsereg - stratégiai megfontolásból - új irányba haladó Himalája-átkelőutat épít, melynek része a Zanszkár-völgy vidéke is. Ez valóban kinyitja majd e mély-himalájai térséget, ténylegesen összeköti a déli monszunvidékeket és a száraz Indus-völgyet. De hol van még ez az út a befejezéstől?! Most épp teherautók sem érkeznek Padumba, hegyomlások zárták el az utat. A készletek fogyatkoznak, csak fonnyadt paradicsom és csokoládé kapható. Általában áram sincs. Ha mégis működnek a generátorok, Michael még bizakodhat. Kis kifőzdéjét (az itt teljesen szokatlan) televízióval is felszerelte, s ilyenkor a hasonkorú helyiek összegyűlnek, hogy közösen megnézzék az Oroszlánkirályt.
Néhány évvel később már nem találjuk Michaelt. Padum még mindig zsákutca, az átkelőút nincs kész, így forgalom sincs. Van év, hogy csak néhány száz métert sikerül előrehaladni az útépítéssel, ám ha majd egyszer elkészül, gyökeresen átalakítja a Zanszkár-völgy életét.
A távolságokat napokról órákra rövidítő, Zanszkár folyó menti útpálya nem kerülheti el Kőrösi Csoma egyik legfontosabb himalájai lakhelyét és munkaterepét: Zanglát. Sőt e falu - kiváló megálló-, pihenő- és ellátóhelyként - a legnehezebben járható vidék kaputelepülésévé válhat. Már csak ezért is különleges és értékes a zanglai palota magyar irányítású megmentő-kezelése. Mert ami most valóban elszigetelt helyszín, az évek múlva csábító és a helyieknek jobb megélhetést adó környezetté alakulhat - élén az új szerepkörű, újraéledő egykori palotával.
Zanszkár száraz, holdbéli tája központi szerepet kap e számunkban, de a jelenhez szorosan kapcsolódó múlt feltárása más cikkeinkben is hangsúlyos, hiszen elemezzük a csepeli Szabadkikötő sorsát, de régész-légifotós segítséggel is eltűnőfélben lévő, rejtőzködő építményeket kutatunk. Vissza