A Földgömb 1944. szeptember

Előszó

Részlet:
"Találóan nevezik így a Kis Alföld legnagyobb települését, mert négy folyó összefutásának csomópontjában fekszik, s ez az egyedülálló földrajzi helyzete biztosítja számára a városi élet energiáit.
Győr helyét teljesen a természet erői jelölték ki. Ha, mondjuk, repülőgépen néhány száz méter magasról széttekintünk a város fölött, látjuk, hogy a Kis Alföld széles rónasága déli irányban megtörik a Bakony majdnem egész Győrig húzódó nyúlványai előtt. Az egész vidék a dombvonulatok gerincétől kezdve ÉNy-irányba lejt, de a Kis Alföld alacsony buckákkal tarkított nyugati és keleti térszínének lejtési vonalai is Győr felé mutatnak. A város környéke tehát külön kis medence a kisalföldi medencében. Ezért fut itt össze a Rába, a Marcal és a Rábca s itt torkollik mind az erózió bázist jelentő Mosoni Dunaágba.
A négy folyó irányában az útvonalak is sugarasan ide vezetnek. Már egymaga a Duna-menti fekvés és a dunai útvonal is elegendő volna a városi élet kialakulásához, mint azt a szomszédos Mosonmagyaróvár, Komárom, Esztergom példáján láthatni, de megtoldották ezt még a délről jövő folyók, úgyhogy útvonalaikkal Észak-Dunántúlt is Győr természetes érdekkörébe kapcsolták. Ezért is lett a szomszédos dunai városok között a legnagyobb jelentőségű. Mindezek mellett még egy kissé peremváros is a Dunántúl ÉNy-i kiszögelése és a Kis Alföld érintkezési vonalán, s így a peremvárosok gazdasági előnyeit is élvezi.
Bőven ellátta a természet Győrt a kedvező földrajzi helyzet minden energiájával. A városnak tehát itt kellett keletkeznie. A kérdés csupán az, hogy a sok víz közé hogyan épülhetett? Feleletet erre a felszín morfológiai vizsgálata ad. Itt is a folyók jöttek Győr segítségére: a terraszépítéssel. A Duna lépcsőzetesen ríjra és újra bevágta medrét hatalmas feltöltött síkjába, s így keletkeztek az ártér fölé emelkedő terraszok. Kéz Andor tanulmányai vetettek világosságot rájuk..."

Vissza