A Földgömb 1938. május

Előszó

Ritkán vont a természet olyan jó határt két ország között, mint amilyen a Pireneusok. 450 km hosszúságban vonul ez a hegylánc az Atlanti óceántól a Földközi tengerig s amióta csak történelmet írnak, mindig politikai határvonal volt. Nem is csoda : kevés jó hágója olyan magasan fekszik, hogy még vasútat sem lehetett a hegységen keresztülvezetni. Aki Spanyolországba utazik, annak meg kell kerülnie a Pireneusokat : vagy az Atlanti óceán partján Bayonne és San Sebastian között, vagy a Földközi tenger partján Perpignan és Figueras között. A természet tehát jól elszigeteli a szabálytalan négyszögalakú Pireneusi félszigetet Európa törzsétől. Mintha csak hátat fordítana Európának Spanyol- ország és arcával Afrika felé tekintene. És közelebb is van Afrikához, mint Európához, hiszen csak 13 km széles tengerszoros választja el a fekete világrésztől.
És Afrikának többet is köszönhet Spanyolország, mint Európának. A nép- vándorlás idejében a nyugati gótok árasztották el a félszigetet, de még idejük sem volt nemzetté alakulni, midőn Afrikából átkeltek Mohamed próféta harcos hívei és 711-ben döntő győzelmet arattak rajtuk. Ezután jóformán az egész Pireneusi félsziget az iszlám uralma alá került s hamarosan külön nagy mohamedán birodalommá lett. 750-ben történt, hogy a Damaszkuszban uralkodó Umajjád-khalifátust megbuktatta Abul-Abbász, hogy Bagdadban új birodalom­nak : az Abbászidák khalifátusának vesse meg alapját. Ez a kegyetlenségéről hírhedt ember kiirtatta az egész Umajjádcsaládot, csak egyetlen sarja : Abdarahmán tudott megmenekülni tőle ; Spanyolországba ment s ott a baghdáditól független khalifátust alapított, amely nyolc évszázadon keresztül uralkodott spanyol földön.
Az arab hódítóknak rendkívül sokat köszönhet Spanyolország. Uralmuk alatt ez az ország a jólét és virágzás olyan magas fokáraemelkedett, amilyent azóta sohasem ért el. Palotákat, mecseteket, kórházakat, hidakat emeltek az arabok ; hatalmas vízvezetékeik behatoltak a kopár hegyoldalakba, vagy a völgyek felett magas boltíveken épültek s vetekedtek a régi Róma hasonló alkotásaival. Sokféle gyümölcsöt és veteményt hoztak magukkal a hódítók a forró égövről; nagyszerű mesterséges öntözési rendszerükkel konyhakerttel és gyümölcsössel hálózták be az egész országot. Nekik köszönheti a nyugat a cukrot. Új arany-, ezüst-, higany- és ólombányákat fedeztek fel.

Vissza