1.061.471

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A Földgömb 1936. januárius

A Magyar Földrajzi Társaság népszerü folyóirata - VII. évfolyam 1. szám

Szerző
Szerkesztő
Budapest
Kiadó: Magyar Földrajzi Társaság
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Tűzött kötés
Oldalszám: 40 oldal
Sorozatcím: A Földgömb
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 25 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés: Nyomtatta az "Élet" Irodalmi és Nyomda Rt., Budapest. Fekete-fehér ábrákkal, fotókkal.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet:

"India tarka népességében legalább annyi faj és nemzet akad, mint Európában. Ezért India inkább kontinensnek nevezhető, mint egységes-országnak. Igaz, hogy a földrajzi alakulások már... Tovább

Előszó

Részlet:

"India tarka népességében legalább annyi faj és nemzet akad, mint Európában. Ezért India inkább kontinensnek nevezhető, mint egységes-országnak. Igaz, hogy a földrajzi alakulások már eleve arra szánták Indiát, hogy területén hasonló életkörülmények alakuljanak ki. Egyes vidékei ugyan, pl. az északi hegyvidék, a Gangeszvölgy és mellékfolyóinak síksága, Középindia, a Dekkan és a félsziget déli nyúlványa, stb. sok tekintetben elütnek egymástól. Mégis, az a tény, hogy Ázsia nagy, összefüggő kontinensétől északon a nehezen vagy egyáltalán nem járható Himálaja hegylánc magas bástyája választja el s a többi égtáj felől tenger öleli körül, a történelem folyamán külön területté, magára utalttá tette Indiát. Kapcsolatai jóformán csak az északnyugati átjárón, Afghá- nisztánon át jöhettek létre a határain kívül élő népekkel. így, legalább a muzulmán hódítás koráig, India egységesebben alakult és népei az életfelfogás és kultúra szempontjából közelebb kerültek egymáshoz, mint ahogyan az Európában s Európa népei közt végbement. A hódító indo-árják kultúrája elkeveredett a dravida őslakókéval, s ebből született meg a hindunak nevezett társadalmi és vallási rendszer. Ez, a kisebb-nagyobb helyi eltérésektől eltekintve, lényegében egyöntetű maradt India egész hatalmas területén, s olyan mély gyökeret vert az indusokban, hogy még az óriási hatású buddhizmust is kiszorította Indiából és újjászületve megint uralkodóvá vált India legnagyobb részében. Ez a hindu újjászületés Kr. u. a 6. és 8. századok közt ment végbe. De az ekkor szinte teljes egészében ismét hinduvá vált India nem soká maradhatott meg ebben az egyöntetű jellegében. Az Iszlám hódítása már küszöbön állt és a 10. századtól kezdve egyre nagyobb területeket árasztott el, sokhelyütt — főleg Észak- és Középindiában — politikailag és gazdaságilag is háttérbe szorítva a hindúságot.
De a népesség még a régi, hindu Indiában sem volt politikailag vagy nemzeti szempontból egységes. Minden, földrajzilag valamennyire különválasztható terület, minden kisebb-nagyobb önállóan is élnitudó gazdaságföldrajzi egység politikailag is külön országot és nemzetet jelentett. Akadtak ugyan hódítók és kiváló szervezők — pl. Csandragupta, Asóka, stb. — akik a széttagolt Indiát nagyobb politikai egységbe igyekeztek összesíteni, de egész Indiát egyik sem tudta hatalma alá vonni és ezek a nagyobb birodalmak aránylag hamar összeomlottak..."
Vissza

Tartalom

Baktay Ervin dr.: A szikhek.
Szilády Zoltán dr.: Magyar utazó levelei Abisszi- niából.
Wallncr Ernő dr.: A Gross Glöckner út.
Ványi Ferenc dr.: Képek a Bükk környékéről.
Ismertetések és hírek mindenfelől.

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem