A földfelszín formáinak ismerete
Morfológia
Szerző
Budapest
Kiadó: | Királyi Magyar Egyetemi Nyomda |
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: |
Fűzött papírkötés
|
Oldalszám: | 296
oldal
|
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar
|
Méret: |
24 cm x 16 cm
|
ISBN: | |
Megjegyzés:
|
169 fekete-fehér ábrával illusztrálva. Nyomtatta a Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest.
|
Értesítőt kérek a kiadóról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Előszó
A morfológia az általános földrajznak az a része, amely a szárazföld felszínének formáit rendszeresen magyarázza meg. Az általános földrajznak a légkör, az óceán és a szárazföld tüneményeiről...
Tovább
Előszó
A morfológia az általános földrajznak az a része, amely a szárazföld felszínének formáit rendszeresen magyarázza meg. Az általános földrajznak a légkör, az óceán és a szárazföld tüneményeiről szóló, három első része megismertette a Föld felszínén működő erőket. A morfológia a megismert erők eredményei közül azokat ismerteti, amelyek a szilárd földfelszín formáiban nyilatkoznak meg.
Ez a tudomány mindig része volt az általános földrajznak. Mindig igyekeztek megmagyarázni a hegyek, völgyek, síkságok alakját s minden erő megismertetésekor megismertették azokat a formákat is, amelyek az illető erő hatására keletkeztek. De a földfelszín formái oly bonyolultak, hogy ez az analitikus módszer egyáltalában nem bizonyult elegendőnek s a formák fölött nem nyertünk áttekintést; a zűrzavaros összevisszaság, amit valami hegyvidék vagy dombvidék tár elénk, szinte kibogozhatatlan feladatnak látszott s nagyon nehéz volt valamely domborzatot akként jellemezni szóban és írásban, hogy a hallgató vagy olvasó maga elé tudja képzelni, de egyúttal világosan álljon előtte az okoknak az a rendszere is, amely ezeket a formákat létrehozta.
Vissza
Tartalom
Bevezetés 3
I. A legfőbb felszíni formák 9
I. Fejezet. A felszíni formákról általában 9
II. Fejezet. A síkságok 14
III. Fejezet. A lejtőkről általában 16
IV. Fejezet. A völgyekről általában 24
II. Az eróziós völgyek formái 26
V. Fejezet. Az eróziós völgyekről általában 36
VI. Fejezet. A felsőszakaszjellegű völgyek fejlődése 32
VII. Fejezet. A közép- és alsószakaszjellegü völgyek fejlődése 42
VIII. Fejezet. A szakaszjelleg változásának morfológiai következményei 47
IX. Fejezet. Középszakaszjellegű, kanyargó folyók felsőszakaszjellegűvé való átalakulása 56
X. Fejezet. A kanyón-képződés 39
XI. Fejezet. Két szomszédos völgy érintkezése 63
XII. Fejezet. Zárt medencék sorsa 76
XIII. Fejezet. Kéregmozgások hatása a völgyek fejlődésére. I. - A) Az erózióbázis süllyedése 78
B) Egyszerű emelkedés 84
C) Egyéb tektonikus elmozdulások hatása 85
XIV. Fejezet. Vulkáni felhalmozódások következményei 100
III. A földalatti vizek eróziójának következményei 104
XV. Fejezet. A karsztformákról általában 104
XVI. Fejezet. A barlangokról 113
XVII. Fejezet. A poljék 118
IV. A glaciális erózió következményei 125
XVIII. Fejezet. A gleccserek eróziójának formái 125
XIX. Fejezet. A kár-fülkék 138
XX. Fejezet. A jégtakarók eróziójának formái 144
XXI. Fejezet. A jégtakarók morénáinak felhalmozódásformái 154
V. A szélfúvás hatásának következményei 156
XXII. Fejezet. A deflációról általában 156
XXIII. Fejezet. A dolomit deflációja 158
XXIV. Fejezet. Puha kőzetek deflációja 167
XXV. Fejezet. Szélépítette formák 176
VI. A tengervíz mozgásának morfológiai következményei a partokon 183
XXVI. Fejezet. A partok átalakulásairól általában 183
XXVII. Fejezet. Az abrázió formái 188
XXVIII. Fejezet. A törmelékfelhalmozódás formái 192
XXIX. Fejezet. A partok fejlődése 199
XXX. Fejezet. A partok fejlődésének megzavarása 206
VII. Az általános lepusztulás következményei 212
XXXI. Fejezet. Az általános lepusztulás vagy denudáció 212
XXXII. Fejezet. A normális lepusztulás 215
XXXIII. Fejezet. A tökéletlen síkság 220
XXXIV. Fejezet. A normális lepusztulás szerkezeti formái 224
XXXV. Fejezet. A normális lepusztulás maradványformái 238
XXXVI. Fejezet. A normális lepusztulás különbözőségei a kőzet minősége szerint 248
XXXVII. Fejezet. A normális lepusztulás forróégövi formái 259
XXXVIII. Fejezet. A havasi és glaciális lepusztulás 262
XXXIX. Fejezet. A sivatagi lepusztulás formáinak keletkezéséről általában 266
XL. Fejezet. A sivatagi lepusztulás formái 273
XLI. Fejezet. Sivatagos medencék lecsapolása 282
ÁBRAK JEGYZEKE.
1. ábra. A Gulács- és Tóti-hegy nevezetű, balatonfelvidéki vulkáni mezák színtvonalas térképe. Mérték: 1 :50.000 5
2. ábra. A Gulács- és Tóti-hegy szintvonalas térképe axonometrikus vetületben 6
3. ábra. A Gulács- és Tóti-hegy tömbszelvénye 6
4. ábra. A Badacsony szintvonalas térképe 7
5. ábra. A Badacsony szintvonalas térképe rövidített, párhuzamos perspektivás vetületben 8
6. ábra. A Badacsony tömbszelvénye, az előbbi térkép szintvonalainak fölemelésével 8
7. ábra. Juvenilis vagy ifjú állapot 12
8. ábra. Maturus vagy érett állapot 12
9. ábra. Normális lejtő 17
10. ábra. Homorú lejtő 17
11. ábra. Domború lejtő 17
12. ábra. Egyenes lejtő 17
13. ábra. Tört lejtő 17
14. ábra. Vízszintesen rétegezett hegy lejtője 17
15. ábra. A lejtőnél meredekebb dőlésű rétegekből fölépült lejtő 17
16. ábra. A lejtőnél lankásabb rétegből fölépült lejtő 23
17. ábra. Ellenesésű rétegekből felépült lejtő 23
18. ábra. A rétégcsapást keresztező lejtő 23
19. ábra. A Gellérthegy dunai lejtője 24
20. ábra. Konzekvens vízfolyások keletkezése 26
21. ábra. Szubszekvens völgyek keletkezése 28
22. ábra. Inszekvens völgyek keletkezése 29
23. ábra. Obszekvens völgyek keletkezése 29
24. ábra. A Balatoni el vidék inszekvens és sztratoszubszekvens völgyei 30
25. ábra. Puhább kőzetből keményebb kőzetbe átlépő völgyszakasz 33
26. ábra. Keményebb kőzetből puhább kőzetbe átlépő völgyszakasz 33
27. ábra. Szubkonzekvens vízesés 34
28. ábra. A Meleg-Szamos völgye a különféle kőzetekhen 35
29. ábra. A Dömör-kapu vízesés a Bükkös (Bucsina) patak völgyében, Izbék fölött 36
30. ábra. Vízszintes rétegeken képződött vízesések 37
31. ábra. Epigenetikus völgy keletkezésének kezdő stádiuma 38
32. ábra. Epigenetikus völgy keletkezésének második stádiuma 39
33. ábra. Epigenetikus völgy 39
34. ábra. A pilisszentkereszti epigenetikus szurdok vázlatos tömbszelvénye 40
35. ábra. A Maros epigenetikus szurdoka Sólymos vára alatt 41
36. ábra. Középszakasz jellegű völgy általános képe 43
37. ábra. Nagyesésű, középszakasz jellegű folyó völgye 43
38. ábra. A középszakasz jellegű völgy oldalvölgyei 45
39. ábra. Terraszos völgy formái 48
40. ábra. A terraszos völgy oldallejtőinek normális alakja 49
41. ábra. A lepusztuló terrasz maradványai 51
42. ábra. Terrasz-nyulvány (N) a mellékvölgy nyílásánál 52
43. ábra. Terrasz-szigetek keletkezése 53
44. ábra. A budai Várhegy mint terrasz-sziget 55
45. ábra. A segesvári terrasz-sziget vázlatos rajza 55
46. ábra. A Mosel stb. kanyargós völgyének tömbszelvénye a valóságban (A) és téves felfogás (B) szerint 57
47. ábra. Szűk kanyon (Davis rajza) 62
48. ábra. Bővült kanyon (Davis rajza) 62
49. ábra. Szomszédos völgyek érintkezése 64
50. ábra. Völgyfők a vízválasztónál 66
51. ábra. A vízválasztó beréselése 67
52. ábra. Nyergek, rések és résnyergek keletkezése 68
53. ábra. Nagy esésű völgyek nyeregképződése 68
54. ábra. Résnyergek keletkezése a vízválasztó egyoldalú hátratolásával 69
55. ábra. Völgyfő közeledése völgyoldalhoz 71
56. ábra. Völgyfő érintkezése völgyoldallal 71
57. ábra. Középszakasz jellegű völgy lefejezése felsőszakasz jellegű völggyel 71
58. ábra. A Zala-Marcal lefejezése az Alsó-Zala visszavágódása következtében 73
59. ábra. A körtvélyesi régi völgy szétdarabolása a dömöspilismaróti patakokkal 75
60. ábra. A zárt medence sorsa 77
61. ábra. Középszakasz jellegű folyóvölgy nyílása a síkság felé 81
62. ábra. A síkság (erózió bázis) süllyedésének következményei 81
63. ábra. Süllyedő erózióbázisra nyíló völgyek nyílásának formái 84
64-66. ábra. A lepusztult tönk A-B vonal mentén eltörik, egy része kiemelkedik s a kiemelkedett részen az erózió megifjodik 86
67. ábra. Antecedens völgy keletkezése 88
68. ábra. A Rajna szurdokának vázlatos rajza 93
69. ábra. Konzekvens vízfolyások felsőszakasz jellegű völgyekben 97
70. ábra. Törés következtében az egyik konzekvens folyó kitérült 97
71. ábra. A törés következtében kitérült folyó völgyének további fejlődése. Álterraszok 97
72. ábra. A somogyvármegyei dombvidék egyszerűsített szelvénye 99
73. ábra. A konzekventer lefutó patakok völgyei 101
74. ábra. Konzekvens patakvölgyek eltorlaszolása vulkáni kitörésekkel 101
75. ábra. Az Ung vízrendszere 102
76. ábra. Kilátás a Buccari-öböl vidékére 105
77. ábra. A Pálvölgyi barlang részlete. Ötösök folyosója 108
78. ábra. Dolina, beszakadás és víznyelő formáinak összehasonlítása 109
79. ábra. Friss rogyású, igazi dolina Puj falu fölött 110
80. ábra. Beszakadás a St.-Cánziani barlang közelében 112
81. ábra. Vertikális barlangi kürtő képződése, az óriás-üst képződésével
összehasonlítva 114
82. ábra. A Pálvölgyi barlang elhagyott, felsőszakasz jellegű üregei 115
83. ábra. A Torda-hasadék és a Turi-hasadék összefoglaló tömbszelvénye 116
84. ábra. Száraz, tektonikus polje tömbszelvénye 119
85. ábra. Állandóan vagy időszakosan elöntött polje tömb- szelvénye 121
86. ábra. Kopott polje tömbszelvénye 122
87. ábra. Perem-polje 123
88. ábra. A Rozsnyói-medence vázlatos tömbszelvénye 124
89. ábra. Preglaciális völgy kitöltődése gleccserrel és átalakulása a glaciális erózió következtében 127
90. ábra. A glaciális erózióval átalakított völgy a gleccser eltávozása után 127
91. ábra. A glaciális teknővölgy részletformái 125
92. ábra. A Kis-Tarpatak teknőjének függése a Nagy-Tarpatak teknője fölött 131
93. ábra. Fjordos-tó és moréna-karéj keletkezése 133
94. ábra. A Szentiványi-Csorba-tó tömbszelvénye 134
95. ábra. Bifurkáló gleccser és a hozzá tartozó posztglaciális formák 135
96. ábra. Egymásba mélyített gleccserteknők 137
97. ábra. Normális kár fülkék 139
98. ábra. Tölcséralakú kárfülke a Spitzbergákon 139
99. ábra. Kezdődő kárfülkék az Ünőkő keleti szárnyán 140
100. ábra. Összefutó glaciális teknők és gleccserek 142
101. ábra. Szétfutó glaciális teknők 142
102. ábra. A Magas-Tátra glaciális völgyteknői délen szétfutnak, északon összetartanak 143
103. ábra. Glaciálisan súrolt terület formáinak összefoglaló képe 146
104. ábra. Glint-tó és glint-kueszta 149
105. ábra. Jégtakaró végződése a tengerparton s ennek morfológiai következményei 151
106. ábra. Rödö-sziget Norvégia partvidékén 152
107. ábra. Alderen-sziget Norvégia partvidékén 153
108. ábra. „Syvsöstre" (Hétnővér) Norvégia partjain 153
109. ábra. A Naero-fjord Norvégiában 155
110. ábra. Dolomit-sivatag az Alpokban. A Langkofelhütte környéke 159
111. ábra. A Séd-völgy (Veszprém) részaránytalan, deflációs formája 160
112. ábra. A veszprémi Várhegy és Szt. Benedekhegy 161
113. ábra. Deflációs dolomitterület Péth, Öskü és Hajmáskér közt 163
114. ábra. Szélbarázdák a Kis-Alföld déli peremén, a vízválasztó dolomit hátságon 164
115. ábra. A Cseket-hegy és Kis-Bakony nevezetű dolomitkőbörcök térképe 165
116. ábra. Az Agártető deflációval alávájt lejtője n dolomithátság felé 166
117. ábra. Szélbarázdák és maradék-gerincek 168
118. ábra. Deflációval átalakított moréna-halmok, ú. n. „kame" (m. kém-)ek, New-York, Weedsport-quadrangle 170
119. ábra. A somogyi tektonikus szélbarázdák szelvénye 171
120. ábra. Tihany átnézetes tömbszelvénye 173
121. ábra. A Kállai-medence átnézetes tömbszelvénye 175
122. ábra. Dünék és barkánok formái 177
123. ábra. Lösszel borított hegyvidék általános alakja 180
124. ábra. Lösz-szakadékok, lösz-kutak és lösz-dolinák 182
125. ábra. Egyenletes ellenállású kőzet abráziós lejtője. Gneiszplató lejtője, Muchels közelében, Kinkardin-shire. Skócia 188
126. ábra. Vízszíntes rétegzésű, néni egyenletes ellenálló-képességű kőzetek abráziós lejtője, Krétasziklák, Flamborough-fok, Yorkshire, Anglia 189
127. ábra. Az abrázió működése közben elvált torony, Tessabictorony az Orkney-szigeteken 191
128. ábra. A turzás egyirányú fejlődése 194
129. ábra. Turzásháromszög valamely sziget hullám-árnyékában 195
130. ábra. Turzásokkal (tombolókkal) a szárazföldhöz csatolt sziget 196
131. ábra. Különféle turzásformák 198
132. ábra. Szárazföldhöz csatolt, hajdani sziget a Jang-ce-kiang deltáján 205
133. ábra. Kontinentális emelkedéssel keletkezett térszín 207
134. ábra. Abráziós, alámosott partok hátrálásának következményei 209
135. ábra. Ingressziós partok hátrálásának következményei 211
136. ábra. Sűrű völgyhálózattal összeszabdalt, juvenilis térszín, az eredeti felszín maradványaival 217
137. ábra. Gyér völgyhálózattal összeszabdalt, juvenilis térszín, az eredeti felszín maradványaival 217
138. ábra. Maturus térszín, az eredeti felszín megmaradt darabjaival 218
139. ábra. Juvenilis térszín, az eredeti felszín teljes eltűnése után 218
140. ábra. Az Alpok egyenletes csúcsmagassága. A Sylvrettacsoport 222
141. ábra. Visszahúzódó tenger rétegeinek elhelyezkedése 225
142. ábra. Kueszták keletkezése 225
143. ábra. A Párizsi-medence kuesztái 226
144. ábra. Kueszta-szirtek keletkezése 227
145. ábra. Kueszta-híd keletkezése 229
146. ábra. A Tétényi-plató kuesztái 231
147. ábra. Lepusztult lánchegység tönkjén keletkezett s már középszakasz-jellegűvé fejlett folyóhálózat 232
148. ábra. A tönk fölemelkedésével újra bevágódott folyóhálózat 234
149. ábra. Az Appallach-hegyvidék lepusztulása 236
150. ábra. Fantasztikus kőgerinc az Appallach - hegységben. A Loop-hegy Hollidaysburg mellett, Pennsylvániában 237
151. ábra. A Sö-szan-san gránit-kőbörc Liau-hsziben, Mandzsúriában 239
152. ábra. Gránit-kőbörcök Szva-tau mellett, Dél-Kínában 240
153. ábra. Cserundu, gránit-kőbörc Portugálus-Kelet-Afrikában 242
154. ábra. A kővágóörsi kőtenger 243
155. ábra. Thirring-sziklák a Dobogókő alatt 245
156. ábra. Bazalt - oszlopok a Szent György - hegy oldalán. A" „Zsákok" 249
157. ábra. A „Karga-Juvasze" nevű földpiramisok a Kara-In mellett, Kaizarie közelében, Kis-Ázsiában 251
158. ábra. Suvadás tömbszelvénye 253
159. ábra. A mezőerkedi suvadás hupái 254
160. ábra. A kajántói völgy formái, Kolozsvár közelében 256
161. ábra. A kolozsvári Feleki-hegy 257
162. ábra. A tundra jelenségek összefoglaló rajza 267
163. ábra. A lepusztuló sivatagi hegy formái 273
164. ábra. Fiatalon besüllyedt sivatagi medence 276
165. ábra. A sivatagi medence feltöltődésének fejlett stádiuma 277
166. ábra. Lefolyástalan medence szelvénye 282
167. ábra. Patak visszavágódása a lefolyástalan medencébe. A lecsapolás kezdete 284
168. ábra. A medence teljes lecsapolása 285
169. ábra. Az eredetileg lefolyástalan medencét terraszos völgyek vagdalják össze 287