A Föld naplójából

Fülszöveg

Létünk elszakíthatatlanul a Földhöz kötődik. A Föld lát el bennünket élelemmel és ruházatta, a Földtől kapjuk az ásványi nyersanyagokat és a vizet - azokat a dolgokat tehát, amelyek nélkül nem élhetünk. Noha az ember a Föld fejlődéstörténetének csupán az utolsó szakaszában lépett színre, a környezetével való állandó küzdelemben nemcsak bolygója ura lett, hanem- hála annak az idők folyamán megszerzett képességének, hogy környezetét tudományosan ki tudja kutatni - jelentős eredményt ért el történetének felderítésében is.
Hosszú időn át a tudósok csupán tényeket halmoztak fel, amelyeket sokszor helytelenül értelmeztek, vagy el is felejtettek. A geológia az ipari termelés nagyarányú fellendülésével egyidőben, a XVIII. század második felében vált tudománnyá. Egyre jobban ismerték meg bolygónk történeté, egyre pontosabban tárták fel az egyes földtörténeti időszakokat. a geológia ma már nemcsak a hegységek, tengerek, sivatagok, mocsarak keletkezéséről és pusztulásáról fest nagyszerű képet, hanem a földi élet keletkezésérő és saját fejlődésünkről is.
Napjainkban, a tudomány és a technika robbanásszerű fejlődésének korszakában pillantásunkat elsősorban a jövőbe vetjük. Így aztán olykor felmerül az a kérdés, milyen haszonnal járhat bolygónk múltjának tanulmányozása. A kérdésre rövid, de találó választ adott K. v. Bülow geológus, aki a következőket mondta: "A történeti kutatásokat végző geológia gyakorlati alkalmazásának olyan eredményei vannak, amelyek megkönnyítik az ember fáradozásait." Manapság ugyanis növekvő igényeink fedezésére egyre újabb nyersanyagforrások után kell kutatnunk. Ehhez azonban tudnunk kell pl. azt, hogy hasznos természeti kincsek mikor, hol és milyen körülmények között keletkeztek. Ezt és sok más fontos ismeretet csak a földtörténet tanulmányozásával szerezhetjük meg. Vissza