A Föld kincsei
Gazdasági földrajz mindenki számára
Szerző
Fordító
Budapest
Kiadó: | Athenaeum Kiadása |
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: |
Vászon
|
Oldalszám: | 288
oldal
|
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar
|
Méret: |
25 cm x 18 cm
|
ISBN: | |
Megjegyzés:
|
Fekete-fehér illusztrációkat tartalmaz. Nyomtatta Athenaeum R.-T. könyvnyomdája, Budapest.
|
Értesítőt kérek a kiadóról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Előszó
Hogy az ember a mai gazdasági életet megértse, ezerféle legkülönbözőbb dolgot kell tudnia. Földrajzi, történelmi, közgazdasági, technikai ismeretekkel kell bírnia. És ami a legkülönösebb, meg is...
Tovább
Előszó
Hogy az ember a mai gazdasági életet megértse, ezerféle legkülönbözőbb dolgot kell tudnia. Földrajzi, történelmi, közgazdasági, technikai ismeretekkel kell bírnia. És ami a legkülönösebb, meg is vannak ezek az ismeretei. Csak beszéljünk egy értelmes gimnazistával és bámulni fogunk, hogy milyen egyetemes zsení.
De mégha a modern ember tudja is ezeket a különféle dolgokat, mégsem fog tudni tájékozódni gazdasági kérdésekben - akárcsak a legtöbb gimnazista. Sok ismerete van ugyan, de nincs kellő áttekintése. Gondoljunk csak egy olyan emberre, aki vastag könyveket olvas a tejgazdaságról, de soha eleven tehenet nem látott.
Vissza
Fülszöveg
Hogy az ember a mai gazdasági életet megértse, ezerféle legkülönbözőbb dolgot kell tudnia. Földrajzi, történelmi, közgazdasági, technikai ismeretekkel kell bírnia. És ami a legkülönösebb, meg is vannak ezek az ismeretei. Csak beszéljünk egy értelmes gimnazistával és bámulni fogunk, hogy milyen egyetemes zsení.
De mégha a modern ember tudja is ezeket a különféle dolgokat, mégsem fog tudni tájékozódni gazdasági kérdésekben - akárcsak a legtöbb gimnazista. Sok ismerete van ugyan, de nincs kellő áttekintése. Gondoljunk csak egy olyan emberre, aki vastag könyveket olvas a tejgazdaságról, de soha eleven tehenet nem látott.
Igy van a dolog a gazdasági élettel is. De hogy lehet vele »eleven ismeretséget« kötni? Bármily pontról közelítsük is meg a gazdasági életet, fölfogásunk mindig egyoldalú lesz. Ha az ember a német kőszénipar helyzetével akar alaposan megismerkedni, leghelyesebb a Ruhr-vidék egy aknáján leereszkedni, ott bányászokkal, mérnökökkel beszélgetni és végül a szénnel együtt...
Tovább
Fülszöveg
Hogy az ember a mai gazdasági életet megértse, ezerféle legkülönbözőbb dolgot kell tudnia. Földrajzi, történelmi, közgazdasági, technikai ismeretekkel kell bírnia. És ami a legkülönösebb, meg is vannak ezek az ismeretei. Csak beszéljünk egy értelmes gimnazistával és bámulni fogunk, hogy milyen egyetemes zsení.
De mégha a modern ember tudja is ezeket a különféle dolgokat, mégsem fog tudni tájékozódni gazdasági kérdésekben - akárcsak a legtöbb gimnazista. Sok ismerete van ugyan, de nincs kellő áttekintése. Gondoljunk csak egy olyan emberre, aki vastag könyveket olvas a tejgazdaságról, de soha eleven tehenet nem látott.
Igy van a dolog a gazdasági élettel is. De hogy lehet vele »eleven ismeretséget« kötni? Bármily pontról közelítsük is meg a gazdasági életet, fölfogásunk mindig egyoldalú lesz. Ha az ember a német kőszénipar helyzetével akar alaposan megismerkedni, leghelyesebb a Ruhr-vidék egy aknáján leereszkedni, ott bányászokkal, mérnökökkel beszélgetni és végül a szénnel együtt fogyasztási helyére utazni. Ez ugyan körülményes, de azért lehetséges. Én már tettem is ilyen utat egy búzaszállítmánnyal. Annyi mindenféle benyomásom volt, hogy az áruval magával alig tudtam foglalkozni. Egy csomó emberrel, dologgal és új hellyel ismerkedtem meg, időközben pedig fáradság nélkül annyi mindenfélét tudtam meg a búzáról, gazdasági jelentőségéről és kereskedelméről, amennyit könyvekből sohasem tanulhattam volna meg.
Igy jutott aztán egy szép napon eszembe, hogy olyan könyvet írjak a gazdasági életről, amely az olvasókat úgyszólván hajón viszi távoli országok felé vezető utakra, megmutatja nekik, hogy a javakat hogyan termelik, vásárolják és adják el.
Más szavakkal szólva, amit írni akartam, »gazdasági földrajz mindenki számára«. De mi az a gazdasági földrajz?
Közeli rokonságban van a közönséges fizikai földrajzzal. Annak a leánya. Hogy pedig a leányt ismerjük, mint egykor az anyák fiaiknak tanácsolták, meg kell nézni egy kissé az anyját.
Vissza Tartalom
BEVEZETÉS | |
Mit akart a szerző? | 9 |
A közönséges földrajzzal kell kezdeni | 10 |
Ne riadjunk vissza körülményes kifejezésektől | 10 |
Betanított kutyák | 11 |
Politikai földrajz | 12 |
Rohamtámadás a természet ellen | 12 |
Józan pillantás a dolgokra | 14 |
Ez te vagy! | 17 |
MINDENNAPI KENYERÜNK | |
Tízezer év | 18 |
Az éhínség | 20 |
Malthus, Mendel és Liebig | 23 |
Termelők és fogyasztók | 28 |
A régi világ éléstárai | 29 |
A búza éposza | 33 |
ROZS, ÁRPA, ZAB ÉS KUKORICA | |
Rozs | 38 |
Árpa | 40 |
Zab | 41 |
Kukorica | 41 |
RIZS, A SÁRGA EMBER KENYERE | 45 |
A BURGONYA | 50 |
MŰTRÁGYA ANYAGOK | |
Guano | 53 |
Foszfat | 56 |
A konyhasó | 58 |
Kálisó | 61 |
Salétrom | 63 |
A vegytan lép az előtérbe | 66 |
A HALAK | |
A hering tündöklése és szenvedése | 69 |
Halfogyasztás | 71 |
A tőkehal a világpolitikában | 72 |
A hal gazdasági jelentősége | 76 |
A HÁZIÁLLATOK, BARÁTAINK ... AKIKET MEGESZÜNK | |
Kalózok | 80 |
A fagyasztott hús | 81 |
Az amerikai húsgyárak | 84 |
A baromfi | 85 |
A tej | 86 |
Munkateljesítő állatok | 88 |
ERDŐTERÜLET | |
Az erdők pusztítása | 91 |
Az erdőirtás következményei | 93 |
A fák patriarchái | 95 |
A tűlevelűek birodalma | 96 |
A föltaláló szerepe | 97 |
Az Európán kívüli fák | 99 |
A KAUCSUK | |
A világ legfontosabb terméke | 102 |
A gumi rövid története | 103 |
A kaucsuk további pályája | 105 |
Churchill, mint gazdasági vezető | 107 |
KÁVÉ, TEA, KAKAÓ | |
A kávé | 111 |
Monokultúra | 113 |
A tea | 115 |
A kakaó | 117 |
SZESZESITALOK | |
A szőllő elterjedése | 120 |
Sör | 125 |
Szesz és pálinka | 126 |
A cukorrépa és cukornád harca | 132 |
A DOHÁNY | |
A dohány legrégibb története | 136 |
A dohány további története | 137 |
A dohány termőhelyei | 138 |
KÁBITÓSZEREK | |
A kinin | 144 |
FŰSZEREK | 146 |
A PAMUT | |
Planta tataria Barometz | 151 |
Európa hajszája a pamut után | 152 |
Tamás bácsi kunyhója | 152 |
Ahol a pamut a király | 154 |
A pamut elterjedése az összes világrészeken | 155 |
A pamut tragédiája | 158 |
A GYAPJÚ | |
A juh vándorútja | 160 |
A két skót | 161 |
Ötezeréves tenyésztés mérlege | 163 |
A juh és a művészet | 165 |
Szőr, sörény és emberi haj | 166 |
A SELYEM | |
A selyem országútjai | 167 |
A selyemgyártás | 169 |
A LEN | |
A len elhagyja Európát | 173 |
A gép szerepe a leniparban | 174 |
KENDER ÉS JUTA | |
A kender | 176 |
A juta | 177 |
A KŐSZÉN | |
A földalatti erdők | 179 |
Az erdő és a kőszén | 180 |
Nem valami értékes ásvány! | 181 |
A kőszén a különféle földrészeken | 183 |
Rule, Britannaia! | 185 |
Szilézia és Ruhr-vidék | 187 |
GONDOK A SZÉN MIATT | |
A barnaszén | 189 |
A kőszén hanyatlása | 192 |
A fehér szén | 194 |
A PETRÓLEUM-SAGA | |
Amerikában | 195 |
Más országokban | 196 |
Holt tengerek | 196 |
Tűzimádók | 197 |
Petróleumkutatók | 198 |
Egy ember, aki nem tudta kihasználni az alkalmat | 199 |
Naphthavezetékek | 201 |
Standard Oil | 203 |
Miért kell oly nagyon a naphtha? | 205 |
A bakui források | 207 |
A rózsa és a bor hazájában | 210 |
HARC A PETRÓLEUMÉRT | |
Angol-holland barátság | 214 |
Kőolaj-imperializmus | 216 |
Osztozás a zsákmányon | 217 |
Olaj-autarchia | 219 |
A természet legyőzése | 221 |
A VASKINCS | |
Kardok és kemencék | 222 |
Dud Dudley titka | 226 |
A rövidéletűek dinasztiája | 227 |
Svéd és orosz vas | 229 |
AZ ACÉL KORSZAKA | |
Az angolok vezetik be | 233 |
A nők és az acél | 234 |
A Thomas-féle eljárás | 237 |
Amerika az élre kerül | 239 |
Carnegie | 241 |
Ázsia elkezdi a vasgyártást | 242 |
A RÉZ | |
A fáraóktól a villanyszerelőkig | 245 |
Régi rézbányák | 247 |
Amerika réztermelése | 248 |
Nem minden réz van a USA-ban | 250 |
A FÉMEK SZIVÁRVÁNYA | |
Az ón | 254 |
A horgany vagy cink | 255 |
A nikkel és a kobalt | 256 |
Az ólom | 258 |
Aluminium | 260 |
A higany | 262 |
A mangán | 262 |
A króm | 263 |
A rádium és egyéb értékes ritka fémek | 263 |
ARANY, EZÜST, PLATINA | |
Az arany legrégibb története | 265 |
A Conquistadorok útja | 267 |
A yankeek szerencséje | 269 |
Az arany Oroszországban | 272 |
Ausztrália aranytermelése | 273 |
Dél-Afrika az arany és gyémántok hazája | 275 |
A platina | 277 |
Az ezüst | 279 |
A DRÁGAKÖVEK | 279 |
VISSZAPILLANTÁS | |
Természti kincsek, földrajzi fekvés és ember | 284 |
Európában megvannak az összes előföltételek | 284 |
Afrika, Európa gazdasági tartománya | 285 |
Észak-Amerikából csak az emberanyag hiányzott | 285 |
Dél-Amerika: ritka népesség, kevés szén, kevés vaj és mégis nagy jövő | 286 |
Ázsia az emberiség felét táplálja, de az egészet is táplálhatná | 286 |
Eurázsia nagy gazdagság, sok akadály | 287 |
Ausztráliában csak az ember hiányzik | 287 |