A Föld fizikája

Előszó

Amikor könyvem megírásához fogtam, azt a célt tűztem magam elé, hogy a bennünket legközvetlenebbül érdeklő égitestet, a Földet bemutassam az olvasóknak. Ez a feladat első pillanatban egészen könnyűnek látszott. A Földről sok szép - túlzás nélkül állíthatjuk -, könyvtárakra menő ismeretanyagot halmoztak fel már a kutatók. A geológusok, a geofizikusok, a geokémikusok, a geográfusok, a geodéták, a meteorológusok és a természettudomány többi ágának fel sem sorolható képviselői valamennyien sok érdekeset és fontosat tudnak beszélni bolygónkról. Nehéz lett volna a helyzetem, ha döntenem kellett volna afelől, hogy melyik tudományág eredményeit részesítsem előnyben. Ez ösztönzött arra, hogy lehetőleg minden tudományág bőségszarujából merítsek. Ezzel azonban nem elégedtem meg. Régóta terveztem, hogy a Földet, annak alakját, mozgásait, felépítését, különböző fizikai tulajdonságait, valamint a felszínén és a belsejében működő erőket dialektikusan, más égitestekhez hasonlítva, kozmikus összefüggéseiben mutassam be. Ezzel nemcsak a Föld megismertetésére, hanem egyszersmind bolygónk értékelésére is alkalmam nyílt. Minden alkalmat megragadtam arra, hogy a Földet párhuzamba állítsam a kozmikus környezetünkben levő égitestekkel: a Holddal, a bolygókkal, az üstökösökkel, magával a Nappal és így tovább. Talán nem mindig sikerült teljes mértékben kiaknáznom a lehetőségeket. Meg kell azonban jegyeznem, hogy ezen a téren szinte teljesen járatlan utakon kellett haladnom. Ettől eltekintve meg vagyok győződve arról, hogy az olvasók számára gondolatébresztő, gyümölcsöző lesz ez a kirándulás. Feladatomnak tartottam azt is, hogy olyan utakon vezessem az olvasókat, amelyek az egyes tudományágakat szorosan összekötik, s ilyen módon alkalmuk tegyen Földünk múltját, jelenét és jövőjét összefüggéseiben szemlélni. Ezen a helyen mondok köszönetet mindazoknak, akik könyvem megírásában segítettek. Különös köszönettel tartozom dr. Berkes Zoltánnak, az Országos Meteorológiai Intézet táv prognosztikai osztálya vezetőjének, dr. Egyed Lászlónak, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Geofizikai Intézete tanszékvezető tanárának és dr. Neugebauer Tibor Kossuth-díjas egyetemi tanárnak, akik nemcsak saját elméleteikre vonatkozó részleteredményeiket bocsátották a rendelkezésemre, hanem az elméleteik leírásával foglalkozó fejezeteket is átnézték és kiegészítették. Remélem, hogy a nemzetközi geofizikai év tiszteletére írt könyvem is közelebb hozza az olvasókhoz a számunkra legfontosabb, de még mindig sok titkot rejtegető bolygót: a Földet. Vissza