| I. KÖTET | |
| VILÁGEGYETEM | |
| Miről szól ez a rész? | 6 |
| A csillagászat története dióhéjban | 7 |
| A Nap | 10 |
| A Nap szerkezete | 11 |
| A Nap mozgása | 13 |
| A Föld mint égitest | 14 |
| A Föld szerkezete | 15 |
| A Föld alakja | 16 |
| A Föld mozgásai | 17 |
| Égi szomszédunk, a Hold | 21 |
| A Hold felszíne | 23 |
| A Hold mozgásai | 23 |
| A Hold fényváltozásai | 23 |
| Fogyatkozások | 24 |
| A Föld testvérei | 25 |
| A bolygók általános jellemzői | 26 |
| A bolygók csoportosítása | 27 |
| A bolygók jellemzése | 27 |
| Csillagok, csillagrendszerek | 32 |
| A Nap testvérei a csillagok | 32 |
| A csillagképek | 33 |
| A csillagrendszerek | 33 |
| Foglald rendszerbe tudásod! | 35 |
| TÁJÉKOZÓDÁS TÉRBEN ÉS IDŐBEN | |
| Miről szól ez a rész? | 37 |
| Egy kis térképészet dióhéjban | 37 |
| Tájékozódás a térképen | 40 |
| Tájékozódás a földgömbön | 41 |
| Földrajzi fokhálózat | 41 |
| Földrajzi helymeghatározás | 43 |
| Óceánok és szárazföldek a Földön | 44 |
| "Ázsia, a napkelte földje" | 45 |
| "Ki fedezte fel Amerikát?" | 47 |
| "A legsötétebb Afrikában" | 48 |
| "A sarkvidékek felfedezésének hősi története" | 49 |
| "A legendás Európa" | 51 |
| "Az észrevétlen kontinens" | 52 |
| Tájékozódás az időben | 52 |
| Kontinensek földrajzi fekvése, határai | 52 |
| Partok, öblök, szigetek | 55 |
| Kontinensek partvonala | 56 |
| Foglald rendszerbe tudásod! | 61 |
| "ÉS MÉGIS MOZOG A FÖLD" avagy A NYUGTALAN BOLYGÓ | |
| Miről szól ez a rész? | 62 |
| A Föld belső erői és a kőzetburok | 63 |
| Mit értünk belső erőkön és honnan származnak azok? | 63 |
| Hogyan jellemezhető a kőzetburok? | 64 |
| Mit kell tudnunk a kőzetekről? | 64 |
| A kőzetlemezek fogalma és mozgása | 67 |
| Mi a kőzetlemez? | 67 |
| Miért és hogyan mozognak a kőzetlemezek? | 68 |
| A hegységek keletkezése | 76 |
| Hol magasodnak fel Földünk nagy gyűrthegységei? | 76 |
| A gyűrthegységek jellemzése | 78 |
| Hogyan válik hosszú idő elteltével a gyűrhegység röghegységgé? | 79 |
| A vulkáni hegyek keletkezése, felépítése | 81 |
| Hogyan dolgoznak a Föld külső erői? | 86 |
| Mit értünk a külső erőkön? | 86 |
| Egy különleges külső erő: a kozmikus testek ütközése | 86 |
| Hogyan kezdődik el a külső erők munkája? | 87 |
| A külső erők pusztító munkája | 88 |
| A külső erők építő tevékenysége | 97 |
| Milyen formákat hoztak létre Földünkön a belső és a külső erők? | 105 |
| A belső és a külső erők harca | 105 |
| A földfelszín domborzata | 105 |
| Mit történt bolygónkon az évmilliók során? | 108 |
| Hogyan változik meg Földünk arculata? | 108 |
| Mi jellemzi az ősidőben keletkezett felszínt? | 109 |
| Mi történt az óidőben? | 110 |
| A Föld a középidőben | 111 |
| Milyenné vált Földünk az újidőben? | 111 |
| Foglald rendszerbe tudásod! | 114 |
| FÖLD, VÍZ, LEVEGŐ avagy AZ ÉLŐ BOLYGÓ | |
| Miről szól ez a rész? | 116 |
| A levegőburok fogalma, anyaga és szerkezete | 117 |
| Mi a légkör és miből épül fel? | 117 |
| Milyen a légkör szerkezete? | 117 |
| A levegő állapotváltozásai | 119 |
| Mi az idő, az időjárás és az éghajlat? | 119 |
| Az időjárás és az éghajlat elemei | 120 |
| A Föld éghajlati övezetei és éghajlati rendszere | 131 |
| Milyen tényezők alakítják az éghajlatot? | 131 |
| Miért alakultak ki bolygónkon éghajlati övezetek? | 132 |
| Bolygónk földrajzi övezetei | 134 |
| Milyen bolygónk éghajlati képe közelebbről? | 135 |
| Ami a térképen kék színű, avagy a vízburok földrajza | 148 |
| A vízburok fogalma és tagozódása | 148 |
| Óceánok és tengerek a kék bolygón | 150 |
| Földünk erei, a folyók | 151 |
| Állóvizek a Föld felszínén | 156 |
| A víz körforgása a természetben | 163 |
| Foglald rendszerbe tudásod! | 164 |
| II. KÖTET | |
| I. rész. A FÖLD MEGISMERÉSE EGYKOR ÉS MA | |
| Miről szól ez a rész? | 6 |
| A Föld fokozatos megismerése | 7 |
| A Föld újrafelfedezése a világűrből | 10 |
| A KONTINENSEK SZÜLETÉSE ÉS SZERKEZETE | |
| Miről szól ez a rész? | 12 |
| Öt vagy hét földrész tagolja a világtengert? | 13 |
| Mi hát a földrész? | 13 |
| A kontinensek "születése" és "halála" | 13 |
| Mikor születtek Pangea utódai? | 13 |
| Hogyan "híznak" a földrészek? | 14 |
| Hogyan "fogynak" a földrészek? | 14 |
| A földrészek szerkezete | 14 |
| Az "öreg" Afrika | 14 |
| Az ausztrál "kistestvér" | 15 |
| A befedett kontinens, az Antarktisz | 16 |
| A "különc unokatestvér", Dél-Amerika | 16 |
| A "csapodár" Észak-Amerika | 17 |
| A "hányattatott sorsú" Eurázsia | 18 |
| A TERMÉSZET ÉS A TÁRSADALOM KAPCSOLATA | |
| Miről szól ez a rész? | 20 |
| A fülledt erdőkhöz igazodó élet az egyenlítői övben | 21 |
| Ahol mindennap esik az eső | 21 |
| Élet az esőerdőben vagy annak helyén | 22 |
| A vízhez igazodó élet a térítői övben | 26 |
| Ahol évekig nem esik az eső | 26 |
| A sivatagok lakóinak küzdelme a táplálékért | 27 |
| Óriási folyók a sivatagban | 29 |
| Az esőt váró élet a szavannák földjén | 30 |
| Ahol nyáron esik az eső | 30 |
| Afrikai vadrezervátumok vidékén | 31 |
| A Száhel, az éhség földje | 32 |
| A gyapjú kontinense | 33 |
| Természet és társadalom a szeszélyes esők földjén | 35 |
| A Hindusztáni-alföld mintegy félmilliárd ember otthona | 35 |
| A babérlombú erdők eltűnnek a Föld Felszínéről? | 36 |
| Az "első édenkert" elvesztése | 37 |
| Ahol a tengerektől való távolság szabta meg az emberi életet | 38 |
| Utazás a kontinensek belsejébe | 38 |
| Zöld legelők az óceánok mentén | 39 |
| Végtelen fűtengerek helyén | 40 |
| Ahol kiszikkadnak a földek | 42 |
| A mérsékelt és a hideg övezet határán | 43 |
| Mi is hát a tajga? | 43 |
| Az erdőt megrabló ember | 44 |
| Természet és társadalom a hideg övezetben | 45 |
| A Föld hósipkáján eszkimók élnek | 46 |
| Élet a kanadai tundrán | 48 |
| Lappok a rénszarvasok földjén | 48 |
| Átkelés a magashegységen | 52 |
| A magassághoz igazodó életfeltételek | 52 |
| A síelők paradicsoma az Alpokban | 53 |
| Az inkák földjén | 54 |
| Szárazság a rénszarvasok földjén | 55 |
| A társadalom a világtengert is birtokba vette | 56 |
| Az éghajlatot "szabályozó" világtenger | 56 |
| Az élővilág övezetei a világtengerben | 56 |
| Az ember felhasználja és kihasználja a tengert | 57 |
| AZ ÖVEZETES, FORRÓ KONTINENS: AFRIKA | |
| Miről szól ez a rész? | 60 |
| A sokarcú Afrika | 61 |
| A természeti feltételek megosztják a kontinenst | 61 |
| A "fekete királyságok" találkozása Európával és Amerikával | 63 |
| Jólét vagy éhhalál? | 64 |
| Vándorlás a kontinensen | 65 |
| A "bőkezű és a kegyetlen természet" Észak-Afrikában | 66 |
| Olcsón kitermelhető, jól értékesíthető nyersanyagok | 66 |
| Árutermelő mezőgazdaság a Földközi-tenger mellékén | 66 |
| Küzdelem a homokkal és küzdelem a vízért | 67 |
| Egyiptom Afrika "élettársa"? | 68 |
| Népességtömörülés Nyugat-Afrikában | 69 |
| A találkozások földje a szegénység földjévé vált | 69 |
| Nyersanyagtermelés az esőerdők helyén | 70 |
| Magas-Afrika, a föld alatti kincsek földje | 71 |
| Afrika derekán | 71 |
| A társadalmi egyenlőtlenségek világa Dél-Afrikában | 73 |
| A "jóreménység földje", a Dél-afrikai Köztársaság | 74 |
| AUSZTRÁLIA ÉS AZ ÓCEÁNIAI SZIGETVILÁG | |
| Miről szól ez a rész? | 76 |
| Ausztrália: "boldog ország", embert próbáló környezetben | 77 |
| Hasonlóság Afrikával | 77 |
| A kincsvadászattól a Csendes-óceáni öntudatig | 79 |
| Mezőgazdaság a modern farmokon | 80 |
| Föld alatti kincsekre épülő gazdaság | 81 |
| Óceánia: tízezer sziget az óceánban | 82 |
| Különleges szigeteken különleges népek élnek | 82 |
| Gazdálkodás a szigetvilágban | 84 |
| ÉLET A SARKVIDÉKEN | |
| Miről szól ez a rész? | 86 |
| A sarkkörökön belüli jégvilágok | 87 |
| A vékony légkör titkai | 89 |
| Izgalmas versenyfutás a pólusokért | 90 |
| Társadalom és gazdaság a sarkvidékeken | 91 |
| A Föld legnagyobb szigete: Grönland | 91 |
| A tudomány és a béke kontinense | 92 |
| MEGOSZTOTT FÖLDRÉSZ ALASZKÁTÓL A TŰZFÖLDIG: AMERIKA | |
| Miről szól ez a rész? | 94 |
| Hány Amerika van? | 95 |
| Lapozgatás a történelemkönyvben | 96 |
| LATIN-AMERIKA | 97 |
| Óriás folyók és nagy hegyvidékek hazája: Dél-Amerika | 97 |
| A hármas tagoltságú felszín | 97 |
| Összeköttetés Észak-Amerika felé | 98 |
| A legfiatalabbak földrésze | 99 |
| A gyorsan gyarapodó, sokszínű népesség | 99 |
| Városlakók kontinense | 99 |
| Nyersanyagtermelő országok az egykori gyarmatokon | 102 |
| Brazília, a vízszagú és kávéillatú ország | 102 |
| A Paraná által összekötött országok | 104 |
| Ásványkincseket adó dél-amerikai országok | 105 |
| Pálmákkal övezett hegyvidékek | 107 |
| ÉSZAK-AMERIKA | 110 |
| A jégvilágtól a sivatagokig | 110 |
| A nyitott kontinens | 110 |
| A megzavart övezetesség Észak-Amerikában | 111 |
| A földtörténeti múlt alakította gazdasági élet | 112 |
| A kőzetlemezek találkozásának következményei | 112 |
| A jégkorszak jótékony hatásai | 112 |
| Ahol a Föld csaknem minden népe megtalálható | 114 |
| A színesek reménytelensége | 114 |
| Európa átvándorolt Amerikába | 115 |
| A városokban költöző társadalom | 116 |
| Kanada az Egyesült Államok "kistestvére" | 118 |
| Erdőországból lett papírhatalom | 118 |
| Az energia- és nyersanyagbőség fejlett ipart hozott létre | 118 |
| A préritartományok etetik az országot | 120 |
| A világ egyik fejlődési pólusa az Amerikai Egyesült Államok | 120 |
| A történelem nélküli ország gazdasági világhatalom lett | 120 |
| A földfoglalástól a Coca-Coláig | 121 |
| A természeti adottságoktól függetlenné vált ipar | 123 |
| Az USA az egész világgal kereskedik | 125 |
| A LEGNAGYOBB KONTINENS: ÁZSIA | |
| Miről szól ez a rész? | 126 |
| A hatalmas "mozaikkontinens" | 127 |
| A kontinens sokszínű természete | 127 |
| A változatos természeti környezetben a népek is sokfélék | 130 |
| Délnyugat-Ázsia a világ legmegosztottabb térsége | 132 |
| A kőolaj nyomában a Perzsa-öbölben | 132 |
| A Biblia földjén, Izraelben | 134 |
| Európa és Ázsia összekötője, Törökország | 136 |
| Dél-Ázsia, egy különálló világ | 138 |
| Különleges természeti feltételekkel megáldott "kontinens" | 138 |
| Indiában kevés a hely, sok az ember | 138 |
| Kelet- és Délkelet-Ázsia kitörése a szegénységből | 140 |
| Félszigetek és szigetek különleges világa | 140 |
| "A felkelő Nap országa", Japán | 142 |
| A "kis tigrisek" hódító útja | 146 |
| A keleti fejlődés kisugárzik délkeletre | 147 |
| Az elzárt Közép-Ázsia | 148 |
| "Magas-Ázsia", a száraz hegyvidékek birodalma | 148 |
| Ahol a sivatag terjeszkedik | 149 |
| Kína, a felébredt "alvó óriás" | 150 |
| A mezőgazdaság a világ élvonalában | 163 |
| Dzsingisz kán utódai Mongóliában | 155 |
| Egy világhatalom maradványai Észak-Ázsiában | 156 |
| A cári Oroszországtól a FÁK-ig | 156 |
| Nehézipari körzet két földrész határán az Urálban | 157 |
| Szibéria kincseihez hozzájutni nehéz | 159 |
| Az élelmiszer-termelés szűkös lehetőségei | 162 |
| KÖTET TARTALMA | |
| A MI FÖLDRÉSZÜNK, EURÓPA | |
| Miről szól ez a rész? | 6 |
| Eurázsia hatalmas, nyugati félszigete | 7 |
| A tagolt domborzatú, "távfűtéses" kontinens | 10 |
| ZORD-EURÓPA ORSZÁGAI | |
| Miről szól ez a rész? | 24 |
| Hűvös övezetesség vízszintesen és függőlegesen | 25 |
| A régóta tartó skandináv együttműködés | 30 |
| Fejlett országok harmóniában a természettel | 31 |
| AZ ATLANTI PARTVIDÉK ORSZÁGAI | |
| Miről szól ez a rész? | 38 |
| Az európai fejlődés "motorja" nyugaton működik | 39 |
| Benelux szövetség a földrész nyugati kapujában | 43 |
| Zöld legelők és óriás cégek Európa peremén | 48 |
| Egy ország, amely mezőgazdasági terményeivel elárasztja a földrészt | 53 |
| EURÓPA NAGY, DÉLI FÉLSZIGETEINEK ORSZÁGAI | |
| Miről szól ez a rész? | 58 |
| Forgandó szerencse színes környezetben | 59 |
| A napfény országai | 64 |
| Jugoszláv utódállamok a Balkán-félszigeten | 75 |
| EURÓPA HATALMAS SÍKVIDÉKÉNEK ORSZÁGAI | |
| Miről szól ez a rész? | 82 |
| A sokat látott óriás síkvidék | 83 |
| A feketeföldöv tarkasága | 85 |
| Óriásország európai fele földrészünk felén | 89 |
| Sorsközösség a Balti-tenger mellett | 94 |
| A SOKSZÍNŰ KÖZÉP-EURÓPAI SÍK- ÉS RÖGVIDÉK ORSZÁGAI | |
| Miről szól ez a rész? | 96 |
| Különböző világok hasonló tájakon | 97 |
| Az Európai Unió tartópillére | 100 |
| A felmelegített nyugati kapcsolat | 105 |
| A FIATAL HEGYVIDÉKEK ORSZÁGAI | |
| Miről szól ez a rész? | 110 |
| Oldás és kötés a magashegységekben | 111 |
| Boldogulás alpi környezetben | 116 |
| A fejlődés kárpáti útvesztői | 119 |
| A KÁRPÁT-MEDENCE ÉLETE - ÉLET A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN | |
| Miről szól ez a rész? | 124 |
| Nyitott határok a zárt medencében | 125 |
| Honunk földjének története | 126 |
| A medence mindenbe beleszól | 132 |
| A tájformálás néhány évszázada | 135 |
| BERENDEZKEDÉS A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN | |
| Miről szól ez a rész? | 142 |
| Változó megélhetés és átalakuló otthon | 143 |
| A népesség régi és új keletű gondjai | 150 |
| Miből élünk - hogyan élünk? | 153 |
| ALFÖLDI TÁJAK A HEGYLÁNCOK MENEDÉKÉBEN | |
| Miről szól ez a rész? | 158 |
| Védett kultúrtáj - félreismert ősi táj | 159 |
| Az Alföld hagyományos "hivatása" az élelmiszertermelés | 163 |
| Az iparosítás korszakának alföldi emlékei | 169 |
| Nyugatra nyílik a Kisalföld kapuja | 175 |
| A MEDENCE MAGASLATAI | |
| Miről szól ez a rész? | 180 |
| Rosszul él, ki a domb és a hegy kincsével visszaél | 181 |
| Életmódváltás a magashegységek lealacsonyodó lábain | 187 |
| Gazdasági élet a medencébe tolakodó üledékes vonulatokon | 194 |
| A FŐVÁROS HATÁROKON TÚLNYÚLÓ KARJAI | |
| Miről szól ez a rész? | 200 |
| Világváros vonzása alföld és hegyvidék találkozásában | 201 |
| Változó kapcsolattartás kívül és belül | 208 |
| IV. KÖTET: | |
| A KÁRPÁT-MEDENCE ÉLETE - ÉLET A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN | |
| Miről szól ez a rész? | 6 |
| Nyitott határok a zárt medencében | 7 |
| Honunk földjének története | 9 |
| A kincses medence évmilliói | 9 |
| A tájba rejtett múlt és jövő | 14 |
| A medence mindenbe beleszól | 16 |
| A nagyhatású találkozások földje | 16 |
| Honalapítók medencenézőben | 18 |
| A tájformálás néhány évszázada | 20 |
| Kultúrpuszta a "tarkaerdő" helyén | 20 |
| Küzedelem a víz ellen és a vízért | 22 |
| Nehezen szerzett és könnyen vesztett termőföldek | 28 |
| BERENDEZKEDÉS A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN | |
| Miről szól ez a rész? | 30 |
| Változó megélhetés és átalakuló otthon | 31 |
| Az otthont teremtő mezőgazdaság | 31 |
| A fekvés megszabja a gazdasági esélyeket | 34 |
| Elhatalmasodó városodás - fenyegető városiasodás | 38 |
| A népesség régi és új keletű gondjai | 42 |
| Népek összeolvadása és együttélése | 42 |
| A népesedési válsághoz vezető út | 45 |
| Miből élünk - hogyan élünk? | 46 |
| A megélhetés változó esélyei | 46 |
| A nemzetközi környezettel változó szereposztás | 47 |
| Új feltételek új gazdaságot teremtettek | 49 |
| ALFÖLDI TÁJAK A HEGYLÁNCOK MENEDÉKÉBEN | |
| Miről szól ez a rész? | 52 |
| Védett kultúrtáj - félreismert ősi táj | 53 |
| A medencevidék legegységesebb tájai | 53 |
| Hogy az utókor is ismerhesse | 54 |
| Az Alföld hagyományos "hivatása" az élelmiszertermelés | 57 |
| Az ország legnagyobb zöldség- és gyümölcsöskertje a hordalékkúpokon | 57 |
| Gabonatáblák a löszvidékeken | 60 |
| Öntözéses gazdálkodás az árterületeken | 63 |
| Az iparosítás korszakainak alföldi emlékei | 65 |
| "Vegykonyha" a szénhidrogén-mezők felett | 65 |
| Iparágak a folyóvíz vonzásában | 67 |
| Iparosítás a munkaerő csábításában | 70 |
| Nyugatra nyílik a Kisalföld kapuja | 72 |
| A nedves hordalékkúp húst és tejet ad | 72 |
| Virágzó iparvidék a nyugat vonzásában | 75 |
| MEDENCE MAGASLATAI | |
| Miről szól ez a rész? | 78 |
| Rosszul él, ki a domb és a hegy kincsével visszaél | 79 |
| A származás nyomai a felszínen és a mélyben | 79 |
| Gazdálkodás a szerény függőleges övezetességgel | 84 |
| Életmódváltás a magashegységek lealacsonyodó lábain | 86 |
| A Kárpát-medence nyugati szegélye elzár és összeköt | 86 |
| Reményt keltő értékek és reménytelen hétköznapok az Északi-középhegységben | 89 |
| Gazdasági élet a medencébe tolakodó üledékes vonulatokon | 96 |
| Az iparosodásra ítélt Dunántúli-középhegyvidék | 96 |
| Sokrétű, mértékletes gazdaság a dombvidéken | 101 |
| Az elfáradt üdülőövezet | 103 |
| A FŐVÁROS HATÁROKON TÚLNYÚLÓ KARJAI | |
| Miről szól ez a rész? | 106 |
| Világváros vonzása alföld és hegyvidék találkozásában | 107 |
| A két évezredes növekedés | 107 |
| A betegeskedő óriás megingott hatalma | 113 |
| Változó kapcsolattartás kívül és belül | 118 |
| A kettészakadt ország? | 118 |
| Arccal a szabadabb piacok felé! | 123 |
Folytatás Microsoft-tal