kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Mozaik Oktatási Stúdió |
---|---|
Kiadás helye: | Szeged |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Fűzött kemény papírkötés |
Oldalszám: | 657 oldal |
Sorozatcím: | A Föld, amelyen élünk |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 29 cm x 20 cm |
ISBN: | 963-697-197-8 |
I. KÖTET | |
VILÁGEGYETEM | |
Miről szól ez a rész? | 6 |
A csillagászat története dióhéjban | 7 |
A Nap | 10 |
A Nap szerkezete | 11 |
A Nap mozgása | 13 |
A Föld mint égitest | 14 |
A Föld szerkezete | 15 |
A Föld alakja | 16 |
A Föld mozgásai | 17 |
Égi szomszédunk, a Hold | 21 |
A Hold felszíne | 23 |
A Hold mozgásai | 23 |
A Hold fényváltozásai | 23 |
Fogyatkozások | 24 |
A Föld testvérei | 25 |
A bolygók általános jellemzői | 26 |
A bolygók csoportosítása | 27 |
A bolygók jellemzése | 27 |
Csillagok, csillagrendszerek | 32 |
A Nap testvérei a csillagok | 32 |
A csillagképek | 33 |
A csillagrendszerek | 33 |
Foglald rendszerbe tudásod! | 35 |
TÁJÉKOZÓDÁS TÉRBEN ÉS IDŐBEN | |
Miről szól ez a rész? | 37 |
Egy kis térképészet dióhéjban | 37 |
Tájékozódás a térképen | 40 |
Tájékozódás a földgömbön | 41 |
Földrajzi fokhálózat | 41 |
Földrajzi helymeghatározás | 43 |
Óceánok és szárazföldek a Földön | 44 |
"Ázsia, a napkelte földje" | 45 |
"Ki fedezte fel Amerikát?" | 47 |
"A legsötétebb Afrikában" | 48 |
"A sarkvidékek felfedezésének hősi története" | 49 |
"A legendás Európa" | 51 |
"Az észrevétlen kontinens" | 52 |
Tájékozódás az időben | 52 |
Kontinensek földrajzi fekvése, határai | 52 |
Partok, öblök, szigetek | 55 |
Kontinensek partvonala | 56 |
Foglald rendszerbe tudásod! | 61 |
"ÉS MÉGIS MOZOG A FÖLD" avagy A NYUGTALAN BOLYGÓ | |
Miről szól ez a rész? | 62 |
A Föld belső erői és a kőzetburok | 63 |
Mit értünk belső erőkön és honnan származnak azok? | 63 |
Hogyan jellemezhető a kőzetburok? | 64 |
Mit kell tudnunk a kőzetekről? | 64 |
A kőzetlemezek fogalma és mozgása | 67 |
Mi a kőzetlemez? | 67 |
Miért és hogyan mozognak a kőzetlemezek? | 68 |
A hegységek keletkezése | 76 |
Hol magasodnak fel Földünk nagy gyűrthegységei? | 76 |
A gyűrthegységek jellemzése | 78 |
Hogyan válik hosszú idő elteltével a gyűrhegység röghegységgé? | 79 |
A vulkáni hegyek keletkezése, felépítése | 81 |
Hogyan dolgoznak a Föld külső erői? | 86 |
Mit értünk a külső erőkön? | 86 |
Egy különleges külső erő: a kozmikus testek ütközése | 86 |
Hogyan kezdődik el a külső erők munkája? | 87 |
A külső erők pusztító munkája | 88 |
A külső erők építő tevékenysége | 97 |
Milyen formákat hoztak létre Földünkön a belső és a külső erők? | 105 |
A belső és a külső erők harca | 105 |
A földfelszín domborzata | 105 |
Mit történt bolygónkon az évmilliók során? | 108 |
Hogyan változik meg Földünk arculata? | 108 |
Mi jellemzi az ősidőben keletkezett felszínt? | 109 |
Mi történt az óidőben? | 110 |
A Föld a középidőben | 111 |
Milyenné vált Földünk az újidőben? | 111 |
Foglald rendszerbe tudásod! | 114 |
FÖLD, VÍZ, LEVEGŐ avagy AZ ÉLŐ BOLYGÓ | |
Miről szól ez a rész? | 116 |
A levegőburok fogalma, anyaga és szerkezete | 117 |
Mi a légkör és miből épül fel? | 117 |
Milyen a légkör szerkezete? | 117 |
A levegő állapotváltozásai | 119 |
Mi az idő, az időjárás és az éghajlat? | 119 |
Az időjárás és az éghajlat elemei | 120 |
A Föld éghajlati övezetei és éghajlati rendszere | 131 |
Milyen tényezők alakítják az éghajlatot? | 131 |
Miért alakultak ki bolygónkon éghajlati övezetek? | 132 |
Bolygónk földrajzi övezetei | 134 |
Milyen bolygónk éghajlati képe közelebbről? | 135 |
Ami a térképen kék színű, avagy a vízburok földrajza | 148 |
A vízburok fogalma és tagozódása | 148 |
Óceánok és tengerek a kék bolygón | 150 |
Földünk erei, a folyók | 151 |
Állóvizek a Föld felszínén | 156 |
A víz körforgása a természetben | 163 |
Foglald rendszerbe tudásod! | 164 |
II. KÖTET | |
I. rész. A FÖLD MEGISMERÉSE EGYKOR ÉS MA | |
Miről szól ez a rész? | 6 |
A Föld fokozatos megismerése | 7 |
A Föld újrafelfedezése a világűrből | 10 |
A KONTINENSEK SZÜLETÉSE ÉS SZERKEZETE | |
Miről szól ez a rész? | 12 |
Öt vagy hét földrész tagolja a világtengert? | 13 |
Mi hát a földrész? | 13 |
A kontinensek "születése" és "halála" | 13 |
Mikor születtek Pangea utódai? | 13 |
Hogyan "híznak" a földrészek? | 14 |
Hogyan "fogynak" a földrészek? | 14 |
A földrészek szerkezete | 14 |
Az "öreg" Afrika | 14 |
Az ausztrál "kistestvér" | 15 |
A befedett kontinens, az Antarktisz | 16 |
A "különc unokatestvér", Dél-Amerika | 16 |
A "csapodár" Észak-Amerika | 17 |
A "hányattatott sorsú" Eurázsia | 18 |
A TERMÉSZET ÉS A TÁRSADALOM KAPCSOLATA | |
Miről szól ez a rész? | 20 |
A fülledt erdőkhöz igazodó élet az egyenlítői övben | 21 |
Ahol mindennap esik az eső | 21 |
Élet az esőerdőben vagy annak helyén | 22 |
A vízhez igazodó élet a térítői övben | 26 |
Ahol évekig nem esik az eső | 26 |
A sivatagok lakóinak küzdelme a táplálékért | 27 |
Óriási folyók a sivatagban | 29 |
Az esőt váró élet a szavannák földjén | 30 |
Ahol nyáron esik az eső | 30 |
Afrikai vadrezervátumok vidékén | 31 |
A Száhel, az éhség földje | 32 |
A gyapjú kontinense | 33 |
Természet és társadalom a szeszélyes esők földjén | 35 |
A Hindusztáni-alföld mintegy félmilliárd ember otthona | 35 |
A babérlombú erdők eltűnnek a Föld Felszínéről? | 36 |
Az "első édenkert" elvesztése | 37 |
Ahol a tengerektől való távolság szabta meg az emberi életet | 38 |
Utazás a kontinensek belsejébe | 38 |
Zöld legelők az óceánok mentén | 39 |
Végtelen fűtengerek helyén | 40 |
Ahol kiszikkadnak a földek | 42 |
A mérsékelt és a hideg övezet határán | 43 |
Mi is hát a tajga? | 43 |
Az erdőt megrabló ember | 44 |
Természet és társadalom a hideg övezetben | 45 |
A Föld hósipkáján eszkimók élnek | 46 |
Élet a kanadai tundrán | 48 |
Lappok a rénszarvasok földjén | 48 |
Átkelés a magashegységen | 52 |
A magassághoz igazodó életfeltételek | 52 |
A síelők paradicsoma az Alpokban | 53 |
Az inkák földjén | 54 |
Szárazság a rénszarvasok földjén | 55 |
A társadalom a világtengert is birtokba vette | 56 |
Az éghajlatot "szabályozó" világtenger | 56 |
Az élővilág övezetei a világtengerben | 56 |
Az ember felhasználja és kihasználja a tengert | 57 |
AZ ÖVEZETES, FORRÓ KONTINENS: AFRIKA | |
Miről szól ez a rész? | 60 |
A sokarcú Afrika | 61 |
A természeti feltételek megosztják a kontinenst | 61 |
A "fekete királyságok" találkozása Európával és Amerikával | 63 |
Jólét vagy éhhalál? | 64 |
Vándorlás a kontinensen | 65 |
A "bőkezű és a kegyetlen természet" Észak-Afrikában | 66 |
Olcsón kitermelhető, jól értékesíthető nyersanyagok | 66 |
Árutermelő mezőgazdaság a Földközi-tenger mellékén | 66 |
Küzdelem a homokkal és küzdelem a vízért | 67 |
Egyiptom Afrika "élettársa"? | 68 |
Népességtömörülés Nyugat-Afrikában | 69 |
A találkozások földje a szegénység földjévé vált | 69 |
Nyersanyagtermelés az esőerdők helyén | 70 |
Magas-Afrika, a föld alatti kincsek földje | 71 |
Afrika derekán | 71 |
A társadalmi egyenlőtlenségek világa Dél-Afrikában | 73 |
A "jóreménység földje", a Dél-afrikai Köztársaság | 74 |
AUSZTRÁLIA ÉS AZ ÓCEÁNIAI SZIGETVILÁG | |
Miről szól ez a rész? | 76 |
Ausztrália: "boldog ország", embert próbáló környezetben | 77 |
Hasonlóság Afrikával | 77 |
A kincsvadászattól a Csendes-óceáni öntudatig | 79 |
Mezőgazdaság a modern farmokon | 80 |
Föld alatti kincsekre épülő gazdaság | 81 |
Óceánia: tízezer sziget az óceánban | 82 |
Különleges szigeteken különleges népek élnek | 82 |
Gazdálkodás a szigetvilágban | 84 |
ÉLET A SARKVIDÉKEN | |
Miről szól ez a rész? | 86 |
A sarkkörökön belüli jégvilágok | 87 |
A vékony légkör titkai | 89 |
Izgalmas versenyfutás a pólusokért | 90 |
Társadalom és gazdaság a sarkvidékeken | 91 |
A Föld legnagyobb szigete: Grönland | 91 |
A tudomány és a béke kontinense | 92 |
MEGOSZTOTT FÖLDRÉSZ ALASZKÁTÓL A TŰZFÖLDIG: AMERIKA | |
Miről szól ez a rész? | 94 |
Hány Amerika van? | 95 |
Lapozgatás a történelemkönyvben | 96 |
LATIN-AMERIKA | 97 |
Óriás folyók és nagy hegyvidékek hazája: Dél-Amerika | 97 |
A hármas tagoltságú felszín | 97 |
Összeköttetés Észak-Amerika felé | 98 |
A legfiatalabbak földrésze | 99 |
A gyorsan gyarapodó, sokszínű népesség | 99 |
Városlakók kontinense | 99 |
Nyersanyagtermelő országok az egykori gyarmatokon | 102 |
Brazília, a vízszagú és kávéillatú ország | 102 |
A Paraná által összekötött országok | 104 |
Ásványkincseket adó dél-amerikai országok | 105 |
Pálmákkal övezett hegyvidékek | 107 |
ÉSZAK-AMERIKA | 110 |
A jégvilágtól a sivatagokig | 110 |
A nyitott kontinens | 110 |
A megzavart övezetesség Észak-Amerikában | 111 |
A földtörténeti múlt alakította gazdasági élet | 112 |
A kőzetlemezek találkozásának következményei | 112 |
A jégkorszak jótékony hatásai | 112 |
Ahol a Föld csaknem minden népe megtalálható | 114 |
A színesek reménytelensége | 114 |
Európa átvándorolt Amerikába | 115 |
A városokban költöző társadalom | 116 |
Kanada az Egyesült Államok "kistestvére" | 118 |
Erdőországból lett papírhatalom | 118 |
Az energia- és nyersanyagbőség fejlett ipart hozott létre | 118 |
A préritartományok etetik az országot | 120 |
A világ egyik fejlődési pólusa az Amerikai Egyesült Államok | 120 |
A történelem nélküli ország gazdasági világhatalom lett | 120 |
A földfoglalástól a Coca-Coláig | 121 |
A természeti adottságoktól függetlenné vált ipar | 123 |
Az USA az egész világgal kereskedik | 125 |
A LEGNAGYOBB KONTINENS: ÁZSIA | |
Miről szól ez a rész? | 126 |
A hatalmas "mozaikkontinens" | 127 |
A kontinens sokszínű természete | 127 |
A változatos természeti környezetben a népek is sokfélék | 130 |
Délnyugat-Ázsia a világ legmegosztottabb térsége | 132 |
A kőolaj nyomában a Perzsa-öbölben | 132 |
A Biblia földjén, Izraelben | 134 |
Európa és Ázsia összekötője, Törökország | 136 |
Dél-Ázsia, egy különálló világ | 138 |
Különleges természeti feltételekkel megáldott "kontinens" | 138 |
Indiában kevés a hely, sok az ember | 138 |
Kelet- és Délkelet-Ázsia kitörése a szegénységből | 140 |
Félszigetek és szigetek különleges világa | 140 |
"A felkelő Nap országa", Japán | 142 |
A "kis tigrisek" hódító útja | 146 |
A keleti fejlődés kisugárzik délkeletre | 147 |
Az elzárt Közép-Ázsia | 148 |
"Magas-Ázsia", a száraz hegyvidékek birodalma | 148 |
Ahol a sivatag terjeszkedik | 149 |
Kína, a felébredt "alvó óriás" | 150 |
A mezőgazdaság a világ élvonalában | 163 |
Dzsingisz kán utódai Mongóliában | 155 |
Egy világhatalom maradványai Észak-Ázsiában | 156 |
A cári Oroszországtól a FÁK-ig | 156 |
Nehézipari körzet két földrész határán az Urálban | 157 |
Szibéria kincseihez hozzájutni nehéz | 159 |
Az élelmiszer-termelés szűkös lehetőségei | 162 |
KÖTET TARTALMA | |
A MI FÖLDRÉSZÜNK, EURÓPA | |
Miről szól ez a rész? | 6 |
Eurázsia hatalmas, nyugati félszigete | 7 |
A tagolt domborzatú, "távfűtéses" kontinens | 10 |
ZORD-EURÓPA ORSZÁGAI | |
Miről szól ez a rész? | 24 |
Hűvös övezetesség vízszintesen és függőlegesen | 25 |
A régóta tartó skandináv együttműködés | 30 |
Fejlett országok harmóniában a természettel | 31 |
AZ ATLANTI PARTVIDÉK ORSZÁGAI | |
Miről szól ez a rész? | 38 |
Az európai fejlődés "motorja" nyugaton működik | 39 |
Benelux szövetség a földrész nyugati kapujában | 43 |
Zöld legelők és óriás cégek Európa peremén | 48 |
Egy ország, amely mezőgazdasági terményeivel elárasztja a földrészt | 53 |
EURÓPA NAGY, DÉLI FÉLSZIGETEINEK ORSZÁGAI | |
Miről szól ez a rész? | 58 |
Forgandó szerencse színes környezetben | 59 |
A napfény országai | 64 |
Jugoszláv utódállamok a Balkán-félszigeten | 75 |
EURÓPA HATALMAS SÍKVIDÉKÉNEK ORSZÁGAI | |
Miről szól ez a rész? | 82 |
A sokat látott óriás síkvidék | 83 |
A feketeföldöv tarkasága | 85 |
Óriásország európai fele földrészünk felén | 89 |
Sorsközösség a Balti-tenger mellett | 94 |
A SOKSZÍNŰ KÖZÉP-EURÓPAI SÍK- ÉS RÖGVIDÉK ORSZÁGAI | |
Miről szól ez a rész? | 96 |
Különböző világok hasonló tájakon | 97 |
Az Európai Unió tartópillére | 100 |
A felmelegített nyugati kapcsolat | 105 |
A FIATAL HEGYVIDÉKEK ORSZÁGAI | |
Miről szól ez a rész? | 110 |
Oldás és kötés a magashegységekben | 111 |
Boldogulás alpi környezetben | 116 |
A fejlődés kárpáti útvesztői | 119 |
A KÁRPÁT-MEDENCE ÉLETE - ÉLET A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN | |
Miről szól ez a rész? | 124 |
Nyitott határok a zárt medencében | 125 |
Honunk földjének története | 126 |
A medence mindenbe beleszól | 132 |
A tájformálás néhány évszázada | 135 |
BERENDEZKEDÉS A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN | |
Miről szól ez a rész? | 142 |
Változó megélhetés és átalakuló otthon | 143 |
A népesség régi és új keletű gondjai | 150 |
Miből élünk - hogyan élünk? | 153 |
ALFÖLDI TÁJAK A HEGYLÁNCOK MENEDÉKÉBEN | |
Miről szól ez a rész? | 158 |
Védett kultúrtáj - félreismert ősi táj | 159 |
Az Alföld hagyományos "hivatása" az élelmiszertermelés | 163 |
Az iparosítás korszakának alföldi emlékei | 169 |
Nyugatra nyílik a Kisalföld kapuja | 175 |
A MEDENCE MAGASLATAI | |
Miről szól ez a rész? | 180 |
Rosszul él, ki a domb és a hegy kincsével visszaél | 181 |
Életmódváltás a magashegységek lealacsonyodó lábain | 187 |
Gazdasági élet a medencébe tolakodó üledékes vonulatokon | 194 |
A FŐVÁROS HATÁROKON TÚLNYÚLÓ KARJAI | |
Miről szól ez a rész? | 200 |
Világváros vonzása alföld és hegyvidék találkozásában | 201 |
Változó kapcsolattartás kívül és belül | 208 |
IV. KÖTET: | |
A KÁRPÁT-MEDENCE ÉLETE - ÉLET A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN | |
Miről szól ez a rész? | 6 |
Nyitott határok a zárt medencében | 7 |
Honunk földjének története | 9 |
A kincses medence évmilliói | 9 |
A tájba rejtett múlt és jövő | 14 |
A medence mindenbe beleszól | 16 |
A nagyhatású találkozások földje | 16 |
Honalapítók medencenézőben | 18 |
A tájformálás néhány évszázada | 20 |
Kultúrpuszta a "tarkaerdő" helyén | 20 |
Küzedelem a víz ellen és a vízért | 22 |
Nehezen szerzett és könnyen vesztett termőföldek | 28 |
BERENDEZKEDÉS A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN | |
Miről szól ez a rész? | 30 |
Változó megélhetés és átalakuló otthon | 31 |
Az otthont teremtő mezőgazdaság | 31 |
A fekvés megszabja a gazdasági esélyeket | 34 |
Elhatalmasodó városodás - fenyegető városiasodás | 38 |
A népesség régi és új keletű gondjai | 42 |
Népek összeolvadása és együttélése | 42 |
A népesedési válsághoz vezető út | 45 |
Miből élünk - hogyan élünk? | 46 |
A megélhetés változó esélyei | 46 |
A nemzetközi környezettel változó szereposztás | 47 |
Új feltételek új gazdaságot teremtettek | 49 |
ALFÖLDI TÁJAK A HEGYLÁNCOK MENEDÉKÉBEN | |
Miről szól ez a rész? | 52 |
Védett kultúrtáj - félreismert ősi táj | 53 |
A medencevidék legegységesebb tájai | 53 |
Hogy az utókor is ismerhesse | 54 |
Az Alföld hagyományos "hivatása" az élelmiszertermelés | 57 |
Az ország legnagyobb zöldség- és gyümölcsöskertje a hordalékkúpokon | 57 |
Gabonatáblák a löszvidékeken | 60 |
Öntözéses gazdálkodás az árterületeken | 63 |
Az iparosítás korszakainak alföldi emlékei | 65 |
"Vegykonyha" a szénhidrogén-mezők felett | 65 |
Iparágak a folyóvíz vonzásában | 67 |
Iparosítás a munkaerő csábításában | 70 |
Nyugatra nyílik a Kisalföld kapuja | 72 |
A nedves hordalékkúp húst és tejet ad | 72 |
Virágzó iparvidék a nyugat vonzásában | 75 |
MEDENCE MAGASLATAI | |
Miről szól ez a rész? | 78 |
Rosszul él, ki a domb és a hegy kincsével visszaél | 79 |
A származás nyomai a felszínen és a mélyben | 79 |
Gazdálkodás a szerény függőleges övezetességgel | 84 |
Életmódváltás a magashegységek lealacsonyodó lábain | 86 |
A Kárpát-medence nyugati szegélye elzár és összeköt | 86 |
Reményt keltő értékek és reménytelen hétköznapok az Északi-középhegységben | 89 |
Gazdasági élet a medencébe tolakodó üledékes vonulatokon | 96 |
Az iparosodásra ítélt Dunántúli-középhegyvidék | 96 |
Sokrétű, mértékletes gazdaság a dombvidéken | 101 |
Az elfáradt üdülőövezet | 103 |
A FŐVÁROS HATÁROKON TÚLNYÚLÓ KARJAI | |
Miről szól ez a rész? | 106 |
Világváros vonzása alföld és hegyvidék találkozásában | 107 |
A két évezredes növekedés | 107 |
A betegeskedő óriás megingott hatalma | 113 |
Változó kapcsolattartás kívül és belül | 118 |
A kettészakadt ország? | 118 |
Arccal a szabadabb piacok felé! | 123 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.