A föld alól is eltűntek

Fülszöveg

A titói Jugoszlávia partizánjai részéről Bácska visszafoglalása 1944 októberének dereka táján kezdődött, s a „felszabadítás" hamarosan véres népirtásba torkollott. A szerző idézi Olajos Mihály és Farkas Nándor, a későbbi években vezető tartományi politikusok nyilatkozatát, akik a jelzett időben kommunistaként tanúi voltak a magyarság sorsát megbélyegző döntések megszületésének. A titói hatalom végül is szabad folyást engedett (és biztosított) a tömegmészárlásnak. Matuska Márton a Csurogon történt események részleteinek fölkutatása nyomán, Teleki Júlia munkáit is szem előtt tartva megállapította: „a kommunista hatalom által szított és végrehajtott magyarirtás azzal ért véget, hogy a háborús bűnök és bűnösök ügyeivel foglalkozó tartományi bizottság kimondta: a helybéli szerb lakosság soha többé nem tud együtt élni a magyarokkal, el kell őket üldözni onnan. Az is elképzelhető, hogy a hatóság képtelen volt lecsillapítani a gyilkosságba belegabalyodott helyi szerb lakosságot, csak... Tovább

Fülszöveg

A titói Jugoszlávia partizánjai részéről Bácska visszafoglalása 1944 októberének dereka táján kezdődött, s a „felszabadítás" hamarosan véres népirtásba torkollott. A szerző idézi Olajos Mihály és Farkas Nándor, a későbbi években vezető tartományi politikusok nyilatkozatát, akik a jelzett időben kommunistaként tanúi voltak a magyarság sorsát megbélyegző döntések megszületésének. A titói hatalom végül is szabad folyást engedett (és biztosított) a tömegmészárlásnak. Matuska Márton a Csurogon történt események részleteinek fölkutatása nyomán, Teleki Júlia munkáit is szem előtt tartva megállapította: „a kommunista hatalom által szított és végrehajtott magyarirtás azzal ért véget, hogy a háborús bűnök és bűnösök ügyeivel foglalkozó tartományi bizottság kimondta: a helybéli szerb lakosság soha többé nem tud együtt élni a magyarokkal, el kell őket üldözni onnan. Az is elképzelhető, hogy a hatóság képtelen volt lecsillapítani a gyilkosságba belegabalyodott helyi szerb lakosságot, csak annak árán, hogy az összes magyart kiüldözzék a faluból. Ebből még annyi haszna is lett a lakosság többi részének, hogy az elüldözöttek vagyonát széthúzhatták. Hogy az elüldözést végrehajthassák, a falu megmaradt teljes magyar lakosságát háborús bűnössé nyilvánították, ami azt is jelentette, hogy megfosztották őket jogaiktól, minden ingó és ingatlan vagyonuktól, majd január 23-án kitoloncolták és a Járek faluban létrehozott haláltáborba zárták valamennyiüket."
A szerző a történetek lehetséges felkutatását követően a kötet végén közli azon magyar áldozatok névsorát, akiket az emlékiratok, a történeti munkák, a személyes vallomások, vagy a levéltári dokumentumok alapján sikerült meglelnie. A korabeli tanúk emlékiratai (Teleki Júlia, Horváth M. Orbán, Galambos László), mások szóbeli elmondásai (Füstös József, Bakos Pál, Ihász József, Vecsera Sándor, Majlát Ferencné Varga Erzsébet, Milánovics Sándor, Zsúnyi József, Rákász György, Szügyi Ferenc), vagy a történeti munkák szerzői (Csorba Béla, Ádám István) alapján a „magyar megszállás" és az 1942-es razzia kegyetlenségeire hivatkozva végrehajtott megtorlás következtében a sajkásvidéki magyar áldozatok száma a mai ismeretek szerint 1534 és 1560 között valószínűsíthető.
Matuska Márton közel tucatnyi eddig megjelent kötete után, a meglelt tanúk vallomásai, a pályatársak munkái, és a levéltári kutatásai nyomán született gazdag archívuma alapján készült A fóld alól is eltűntek — A Sajkásvidék magyartalamtdsdnak története című munkája újabb jelentős lépés a történelmi tisztánlátás irányába megtett utunkon. Hogy egyszersmind a tragédiánk is gyarapodott általa - sajátosan délvidéki magyar sorskérdés.
Mák Ferenc Vissza