kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Gondolat Kiadó |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Félvászon |
Oldalszám: | 502 oldal |
Sorozatcím: | A természet világa |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 24 cm x 17 cm |
ISBN: | |
Megjegyzés: | Fekete-fehér fotókkal, ábrákkal illusztrálva. |
A Föld mint égitest (Írta: Róka Gedeon) | 5 |
A Föld helyzete a Világmindenségben | 7 |
A Virgo-halmazt körülvevő rendszer | 10 |
A Naprendszer | 11 |
Vannak-e más naprendszerek? | 13 |
Harc a látszat ellen | 14 |
A geocentrikus szemlélet végleges felszámolása | 16 |
A Föld mozgásai | 22 |
A Föld tengelyforgása | 24 |
A Föld tengelyforgásának bizonyítékai | 25 |
A Föld tengelyforgásának következményei | 27 |
A Föld keringése a Nap körül | 34 |
A Föld napkörüli keringésének következményei | 36 |
A Föld egyéb mozgásai | 40 |
A föld kialakulására vonatkozó elméletek | 43 |
A Kant-Laplace elmélet és az "ősköd" | 44 |
A Jeans elmélet uralkodása és bukása | 46 |
O. J. Smidt kozmogóniai elmélete | 46 |
A Smidt elmélet földtani vonatkozásai | 47 |
Újabb kozmogóniai elméletek | 48 |
A Föld és a Világmindenség | 50 |
A Föld belül (Írta: Egyed László) | 53 |
A jelen szimfóniája és a megkövesült múlt | 55 |
Kör-úton egy csaknem kör úton | 56 |
Tevekaraván mint radarkészülék | 57 |
A búzaszemtől a távcsőig | 58 |
Citrom vagy mandarin? | 59 |
Egy csésze tea és a Föld alakja | 61 |
Közlekedőedény-e a Föld? | 62 |
A békés egymás mellett élés alapja a Naprendszerben | 63 |
Miért változik a súly a Földön? | 64 |
Egy ingaóra vándorúton | 65 |
Egy kis számolás | 66 |
Egyensúly és kozmetika | 68 |
Egy vetélkedés végeredménye | 69 |
Ingatag talajról ringató hullámokra | 71 |
Hányszor sűrűbb a Föld a víznél? | 73 |
Keringő a Holddal | 75 |
Ami a toledói pengénél is rugalmasabb | 76 |
Fényképkészítés a Föld belsejéről | 78 |
A földrengések menetrendje | 78 |
A Föld magja | 80 |
Miről árulkodik a sebesség? | 80 |
A Föld arcbőre: a kéreg | 82 |
Mit látunk az átvilágított" Földön? | 85 |
A földrengések birodalma | 89 |
A földrengések "csatlósai" | 90 |
A Föld hőemelkedése | 92 |
Termosz vagy atomkályha? | 93 |
Mitől folyékony a Föld magja? | 94 |
Egy elrejtett mágnes nyomában | 95 |
A nyugtalan mágnes | 97 |
Áramfejlesztés a Föld belsejében és ami belőle következik | 98 |
A késlekedő mágnesség | 100 |
A befagyott mágnesség | 100 |
Kontinensek vádorúton | 102 |
A földi mágnesség eredete | 104 |
Lyukak a Föld bőrén | 105 |
Milyen idősek a kőzetek? | 106 |
A legrégibb óra | 108 |
Hány éves a Föld? | 109 |
A földkéreg kőzettani és kémiai összetétele | 110 |
Óriás kohó-e a Föld? | 112 |
A köpeny felépítése | 113 |
Miből áll a Föld magja? | 114 |
Új szempontok | 115 |
Ráncok a Föld arculatán | 115 |
A hegységek születése | 116 |
A kontinesvándorlások szerepe a hegységképződésben | 117 |
Az áramló magma | 119 |
A hegységképződés és a magma körforgalma | 120 |
Új energiák felé | 122 |
Zsugorodik-e a Föld? | 123 |
Hogyan alakultak kia a tengermedencék? | 124 |
A kontinensvándorlás rejtélyének megoldása | 126 |
Néhány új bizonyíték a Föld tágulására | 126 |
Ismét a lánchegységek kialakulásáról | 128 |
Miért tágul a Föld? | 130 |
A Földkéreg (Írta: Székyné Fux Vilma) | 133 |
Mit nyújt a földkéreg az embereknek? | 135 |
A földkéreg építőkövei az ásványok | 138 |
Az ásványra vonatkozó ismeretek fejlődése | 139 |
Az ásványok fizikai sajátságai | 140 |
A kristályos ásványok belső szerkezete | 140 |
Az ásványok vizsgálati módszerei | 144 |
Az ásványhatározás legegyszerűbb módja | 144 |
Mire képes az ásványtani mikroszkóp? | 145 |
Röntgensugár mint a korszerű ásványhatározás eszköze | 146 |
Vizsgálat hőelemzéssel (DTA) | 147 |
Az ásványok nyomelemeit kimutatja a színképelemzés | 148 |
Az ásványok természetes rendszere | 149 |
Az ásványok és az ember | 150 |
Terméselemek | 150 |
Szulfidok | 152 |
Oxidok és hidroxidok | 155 |
Szilikátok | 158 |
Foszfátok | 161 |
Szulfátok | 161 |
Borátok, karbontáok, nitrátok | 162 |
Halogenidek | 164 |
Szerves ásványok | 165 |
A földkéreg kémiája | 166 |
Mi a kőzet? | 166 |
A földkéreg főelemeinek súlyszázalékos mennyisége | 167 |
A földkéreg főelemeinek elosztása térfogatszázalékban | 168 |
A kémiai elemek periódusos rendszere, az atom szerkezete | 170 |
Az elemek gyakorisága | 174 |
A földkéreg kvantitatív ásványos összetétele | 175 |
A kémiai elemek geokémiai rendszerei | 176 |
A földkéreg dinamikája. A kőzetképződés | 180 |
Plutonizmus: az "alvilág" tevékenysége | 181 |
A pusztító és építő vulkanizmus | 182 |
A magmacentrumok anyaga | 186 |
A magma kristályosodása | 187 |
A folyómagmás fázis | 187 |
"A tűzi eredésű" magmás kőzet | 188 |
Az "ezerarcú" magmás kőzet | 192 |
A magmás kőzetek és a Föld szerkezeti egységei | 192 |
Az ércképző magmamaradék | 193 |
A pegmatitos fázis | 193 |
Hidrotermális fázis | 194 |
Kőzetképődés szilárd állapotban | 195 |
A földkéreg felszínét formálő erők | 197 |
Mit olvas ki a geológus az üledékes kőzet réteges megjelenéséből és anyagából? | 199 |
Hogyan rendszerezzük a Föld felszínét borító üledékes kőzeteket? | 201 |
Törmelékes (mechanikai) üledékes kőzetek | 202 |
Vízből is keletkeznek kőzetek. Vegyi üledékes kőzetek | 204 |
Élő szervezetekből is keletkezik kőzet. Szerves (biogén) üledékek | 205 |
Hogyan állapítja meg a geológus a kőzetek korát? | 207 |
A földkéreg anyagának fejlődése és körforgása | 209 |
A tenger (Írta: Koch Nándor) | 211 |
Bevezetés | 213 |
A világtenger tagolódása és méretei | 215 |
A tenger megismerésének története | 218 |
A mélytenger kutatásának kezdete | 218 |
Nemzetközi együttműködés a tengerkutatásban | 219 |
Kutatás a Földközi- és a Fekete-tengerben | 220 |
A magyar Adria-expedíció | 221 |
Élénk tevékenység a tengeren a két világháború között | 222 |
Kutatások a második világháború után | 224 |
A tenger mélységviszonyai és a tengerfenék domborzata | 227 |
Mélységmérés szondával | 227 |
Visszhangos mélységmérés | 228 |
A tengerfenék ábrázolása | 230 |
A mélytengeri árkok | 232 |
A mélytengeri medencék | 233 |
A mélytengeri medencék pereme | 235 |
A szárazföldszegély | 237 |
A szárazföldi talapzat | 238 |
Elméletek az óceánok keletkezéséről | 239 |
A tengerfenék üledékei | 241 |
Üledékgyűjtés a tengerfenéken | 242 |
A tengeri üledékek eredete | 243 |
Az üledékek szemcsenagysága és vegyi összetétele | 245 |
A tengeri üledékek elterjedése | 247 |
A tengervíz kémiája és fizikája | 250 |
A tengervíz kémiai elmezése | 250 |
Az óceánok sótartalma | 252 |
A melléktengerek sótartalma | 253 |
A tengervíz kémiai elemei | 254 |
A tengervíz gáztartalma | 255 |
A tenger táplálóanyag-forgalma | 258 |
A tengervíz optikai tulajdonságai | 259 |
A tenger hőgazdálkodása | 260 |
A tenger jege | 265 |
Az "örökmozgó" tenger | 271 |
A hullámzás | 271 |
A tengerjárás (árapály) | 274 |
A tengeráramlás | 280 |
A légkör fizikája (Írta: Béll Béla) | 289 |
A geofizikai légkörkutatás mérföldkövei | 291 |
Napsugárzás és naptevékenység | 296 |
A napsugárzás hatása a légkör felső rétegeiben | 303 |
A légkör hőmérsékleti rétegei | 310 |
A földi szélrendszerek | 315 |
A víz halmazállapot-változásai a Föld légkörében | 328 |
A Föld és az élet fejlődésének története (Írta: Tasnádi Kubacska András) | 335 |
A földtörténeti ókor | 340 |
Az ősvilági élet fejlődésének első nyomai | 340 |
Az első élethely | 340 |
A trilobitás tenger | 342 |
A gerinc | 344 |
Két világ egymás nyomában | 346 |
A tenger óriás páncélosai | 351 |
Sivatag, sósmocsár, gleccservilág | 354 |
A fekete kőszén világa | 357 |
Idegenek a kőszénmocsárban | 359 |
Az első hüllők | 361 |
A paleozoikum utolsó felvonása | 364 |
A földtörténeti középkor | 370 |
A triász világa | 371 |
Az Ammonites meghódítja a tengert | 375 |
A sárkánygyíkok titokzatos világa | 379 |
Hüllőóriások az őstengerekben | 385 |
Repülősárkányok | 386 |
A kréta | 387 |
Fogascsőrű madarak | 391 |
Pusztulás földön, vízben és levegőben | 392 |
A földtörténeti újkor | 395 |
Az új élettípus az emlősállat | 395 |
Elefántok, tevék, struccok a kavicsgödörben | 399 |
Harmadkori tengerek és szárazföldek | 401 |
Visszatekintés | 405 |
A földrajzi felfedezések hősei (Írta: Dániel György) | 407 |
A Föld felfedezőinek története | 409 |
Az ókori felfedezések | 409 |
A kínaiak ókori földrajzi ismeretei | 415 |
Az egységes világkép kialakulása. Marco Polo | 418 |
Az arabok földrajzi ismeretei | 421 |
Tengeri út Indiába | 423 |
Kik jártak Amerika felfedezése előtt az Újvilágban? | 431 |
Kolombus Kristóf négy útja | 437 |
Balboa felfedezi a Nagy- vagy Csendes-óceánt | 442 |
Mexikó meghódítása | 443 |
Az inkák kincse | 445 |
Először a Föld körül | 447 |
Magellán útjának magyar krónikása | 450 |
Az észak-amerikai kontinens teljes feltárása | 450 |
Magyar felfedezők Észak-Amerikában | 452 |
A délamerikai kontinens felderítése | 453 |
Szibéria megismerése | 454 |
Magyarok az ismeretlen Keleten | 459 |
Kőrösi Csoma Sándor | 460 |
Vámbéry Ármin | 461 |
Ázsia ősi ösvényein | 461 |
Stein Aurél | 462 |
Az ismeretlen Ausztrália | 464 |
Magyarok Ausztráliában Új-Gueneában | 466 |
A "fekete földrész" felfedezése | 468 |
Magyarok Afrikában | 471 |
Teleki Sámuel | 475 |
Torday Emil | 477 |
Antarktisz megismerése | 479 |
Az Északi-sark megismerésének története | 481 |
A legfontosabb földrajzi felfedezők (Laczkó László munkája) | 485 |
Ázsia | 485 |
Afrika | 489 |
Amerika | 491 |
Ausztrália és Óceánia | 493 |
Arktisz | 494 |
Antarktisz | 496 |
Világjárók | 496 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.