1.062.356

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A fogyatékosság definíciója Európában

Összehasonlító elemzés - A Brunel Egyetem által készített tanulmány - Kézirat

Budapest
Kiadó: Szociális és Munkaügyi Minisztérium
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 186 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 30 cm x 21 cm
ISBN: 963-06-0405-1
Megjegyzés: Készült 500 példányban. Kézirat.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

AJÁNLÁS A MAGYAR KIADÁSHOZ
"A fogyatékosság definíciója Európában - összehasonlító elemzés" az Európai Unió 15 tagországa gyakorlata alapján 2002-ben készült. A tanulmányban három fontos... Tovább

Előszó

AJÁNLÁS A MAGYAR KIADÁSHOZ
"A fogyatékosság definíciója Európában - összehasonlító elemzés" az Európai Unió 15 tagországa gyakorlata alapján 2002-ben készült. A tanulmányban három fontos területet tekintenek át: a fogyatékosság felmérésének gyakorlatát, illetve azt, hogy kit tekintenek a szociálpolitikai és a foglalkoztatáspolitikai gyakorlatban fogyatékos személynek. Az elemzésből kiderül, hogy hazánkhoz hasonlóan más országokban sincs egységes gyakorlat sem a minősítésre, sem az ellátásokra való jogosultság megállapítására. Mégis nagyon fontos számunkra a kutatás eredménye, hiszen éppen ez indította el az Európai Bizottságban az egységesítés irányába ható folyamatokat. Ennek egyik lépéseként elkezdődött a szakértői munka az egységes statisztikai adatszolgáltatás érdekében. Kíváncsian várjuk az eredményeket. Mi a helyzet Magyarországon? Összesen 79 törvényben alkalmazzuk a "fogyatékos" szót, de előkerül még a sérült, az akadályozott, a rokkant, a vak és gyengénlátó, a siket és a süket, a nagyothalló és a néma kifejezés, de tovább megyek: találkozhatunk a "nyomorék" szó használatával is egy 1990-es alkotmánybírósági határozat indoklásában, illetve a "gyengeelméjű"-vel a büntetőjog területén. A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény fogyatékos személynek azt tekinti, aki érzékszervi - így különösen látás-, hallásszervi, mozgásszervi, értelmi képességeit jelentős mértékben vagy egyáltalán nem birtokolja, illetőleg a kommunikációjában számottevően korlátozott, és ez számára tartós hátrányt jelent a társadalmi életben való aktív részvétel során. Ugyanezt a definíciót használja a felnőttképzésről szóló 2001. évi Cl. törvény: fogyatékossággal élő felnőtt a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 4. § a) pontjában meghatározott fogyatékos személy, amennyiben e törvény alkalmazásában felnőttnek minősül. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény értelmében sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a gyermek, tanuló, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, illetve a pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar); A sportról szóló 2004. évi I. törvény szerint fogyatékos személy: a mozgáskorlátozott, az értelmi fogyatékos, a siket, illetve nagyothalló, a szervátültetett, valamint a vak vagy gyengénlátó természetes személy. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben több helyen is olvashatjuk a "fogyatékos" kifejezést, de annak definíciója hiányzik. A foglalkoztatás elősegítéséről és munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény értelmében megváltozott munkaképességű személy, aki testi vagy szellemi fogyatékos, vagy akinek az orvosi rehabilitációt követően munkavállalási és munkahely-megtartási esélyei testi vagy szellemi károsodása miatt csökkennek. Számos rendeletben használjuk a fenti kifejezéseket, alkalmanként annak definiálásával. A szabályozásban ágazatonként, illetve sokszor ágazaton belül szolgáltatásonként és ellátásonként más és más módon választjuk meg a fogyatékosság kritériumait és a fogyatékos személyek csoportjait. Talán a fogyatékosság definiálásánál sokkal fontosabb annak minősítése. Az ajánlás írásának időpontjában 14 olyan bizottság és szervezet ismert, ahol jogosultak a fogyatékosság minősítésére. Egyik ágazat nem ismeri el a másik ágazat minősítését, gyakran ágazaton belül más és más bizottság minősít. Az sem ritka, hogy az élethosszig tartó fogyatékosságot (pl. végtaghiány, down-szindróma) időszakosan felül kell vizsgáltatni. Ez a rendszer szétaprózott, bürokratikus és sokszor megalázó helyzetbe hozza az ellátásért folyamodó, illetve szolgáltatásra igényt tartó fogyatékos embereket. Vissza

Tartalom

A JELENTÉSBEN HASZNÁLATOS RÖVIDÍTÉSEK 8
Vezetői összefoglaló 13
I. RÉSZ: BEVEZETÉS ÉS MÓDSZERTAN 15
1. Fejezet: Bevezetés 16
1.1. A Bizottság tenderdokumentumának háttere 16
1.2. A társadalmi modell 18
1.3. A fogyatékosság-definíciók szociálpolitikai perspektívája 20
2. Fejezet: A kutatás kontextusa és tervezése 23
2.1. Kapcsolódó kutatások 23
2.2. Kutatási terv 26
II. RÉSZ: KUTATÁSI EREDMÉNYEK 29
3. Fejezet: Fogyatékosság-definíciók a szociálpolitikában 30
3.1. ADL-hez adott támogatás és az önálló életvitel előmozdítása 31
3.2. Jövedelem fenntartás és jövedelemtámogatás 34
3.3. Foglalkoztatási intézkedések 41
4. Fejezet: A fogyatékosság-felmérési eljárások elemzése 46
4.1. A fogyatékosság-felmérési eljárások fajtái 47
4.2. Felmérési gyakorlat az európai államokban 48
III. RÉSZ: AZ EURÓPAI UNIÓ FOGYATÉKOSSÁGPOLITIKÁJA 53
5. Fejezet: Fogyatékosság és diszkrimináció 54
5.1. Diszkrimináció és egyenlőség-felfogások 54
5.2. A szűkebb definícióhoz kapcsolódó jogok és érvek 60
5.3. Diszkrimináció-ellenes definíciók és szociálpolitikai definíciók 61
6. Fejezet: A fogyatékos személyek mozgásszabadsága 64
6.1. Tartózkodási jogok 64
6.2. A juttatások hordozhatósága 65
6.3. Definíciók, tartózkodási hely és a döntések kölcsönös elismerése 67
7. Fejezet: Összehasonlítható fogyatékossági adatok szolgáltatása 71
IV. RÉSZ: KONKLÚZIÓ 75
8. Fejezet: Konklúzió 76
8.1. A szociálpolitikában alkalmazott fogyatékosság-kategóriák 76
8.2. Szociálpolitikai definíciók és kategóriák 77
8.3. Kategóriák, identitások és konstrukciók 79
Hivatkozások 82
I. FÜGGELÉK: A MUNKAKÉPESSÉG FELMÉRÉSE 85
Ausztria 87
Belgium 89
Dánia 91
Finnország 93
Franciaország 95
Németország 99
Görögország 101
Írország 103
Olaszország 106
Hollandia 107
Norvégia 110
Portugália 113
Spanyolország 115
Svédország 118
Egyesült Királyság 121
II. FÜGGELÉK: DEFINÍCIÓK A FOGLALKOZTATÁSI INTÉZKEDÉSEKBEN 127
Ausztria 129
Belgium 131
Dánia 133
Finnország 135
Franciaország 137
Németország 139
Görögország 142
Írország 143
Olaszország 144
Hollandia 146
Norvégia 147
Portugália 149
Spanyolország 150
Svédország 151
Egyesült Királyság 153
III. FÜGGELÉK: A MINDENNAPOS TEVÉKENYSÉGEK TÁMOGATÁSÁBAN ÉS
A FÜGGETLEN ÉLETVITEL ELŐMOZDÍTÁSÁBAN ALKALMAZOTT DEFINÍCIÓK 157
Ausztria 159
Belgium 160
Dánia 162
Finnország 164
Franciaország 166
Németország 167
Görögország 169
Írország 170
Olaszország 173
Hollandia 175
Norvégia 176
Portugália 179
Spanyolország 180
Svédország 181
Egyesült Királyság 184
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
A fogyatékosság definíciója Európában

Könyvtári könyv volt.

Állapot: Közepes
2.440 Ft
1.950 ,-Ft 20
16 pont kapható
Kosárba
Állapotfotók
A fogyatékosság definíciója Európában

Szép állapotú példány.

Állapot:
2.440 ,-Ft
20 pont kapható
Kosárba