A fogyasztói árak változása a lakosság főbb rétegeinél 1981-ben és 1982. I-V. hónapban

Előszó

A fogyasztói árak növekedésének a hetvenes évek első felében jellemző 2, 8 %-os évenkénti átlagos üteme 1976-1978-ban 4,5 %-ra emelkedett. Ezt néhány nagyobb volumenű termékcsoportra koncentrált központi áremelés - a cukor 1975 év végi, a hús- és húskészítmények 1976 évközepi, a kávé, a bor, a tartósított élelmiszerek 1977. évi, az édesipari áruk, déligyümölcsök, égetett szeszesitalok és a kávé újabb, 1978. évi áremelése - okozta, 1979-ben az árszínvonal alakulására a hosszabb ideje előkészítés alatt álló, 1979. júliusban elrendelt egyszeri áremelés volt meghatározó. Ez elsősorban az élelmiszerekre, élvezeti cikkekre, háztartási energiára, üzemanyagokra koncentrálódott, de emellett a termékek széles körét is érintette. Az egyszeri áremelés Összességében 9 %-kal emelte a fogyasztói árszínvonalat, amiből 6 %-os bér- és jövedelem-kiegészítések ellentételeztek. Az áremelés hatásának felénél nagyobb része - az áremelés időpontjának megfelelően - az 1980-as árindexben mutatkozott; 1979-et érintő része,az év folyamán végbement egyéb árnövekedések együttesen 8,9 %-kal emelték az 1979-es árszintet. 1980, január 1-én teljeskörű termelői árrendezés történt és új árképzési rendszer került bevezetésre. Az ehhez kapcsolódó széleskörű fogyasztói árrendezés számos termék fogyasztói árát változtatta - növelte és csökkentette összességében 0,8 %-kal emelte az 1980. évi fogyasztói árindexet. A termelői árrendezéshez kapcsolódó fogyasztói árváltozásokat az év folyamán további központi hatósági árváltoztatások követték (egyebek között az üzemanyagok újabb áremelése, a kávé, a harisnyafélék árcsökkentése). Ebben az évben az idényjellegű élelmiszerek áremelkedése a szokottnál sokkal erőteljesebben, 0, 6 %-kal növelte a fogyasztói árindexet; szokott mérvű volt a vállalati árváltoztatások, az importált termékek árváltozásainak és központi árváltozások indukálta piaci ármozgások áremelő hatása. Végeredményként az 1980-as árindex az előző évihez hasonlóan alakult (109,1 %). Ehhez azonban meg kell jegyezni, hogy a termelői árrendezés során kialakult induló árak a tervezettnél lényegesen magasabbak voltak, és hogy ennek hatása a fogyasztói árakban - még nagyobb áremelkedés formájában - ne jusson kifejezésre, azt csak a költségvetés jelentős megterhelésével, az árrendszer pozitív kétszintűségének minimálisra redukálásával lehetett elérni. 1981-ben szintén a termékek meglehetősen széles körére kiterjedő, de összességében viszonylag mérsékelten áremelő hatású központi hatósági árintézkedések történtek. Emellett az évet az 1980. évinél sokkal kevesebb előző évről áthúzódó áremelés terhelte, így a központi hatósági árváltoztatások összességükben 2,2 %-kal emelték a fogyasztói árindexet. Az idénycikk-árak az előző évi gyors növekedés után kedvezően alakultak, A vállalati árváltoztatások, az import termékek árváltozásai és a központi árváltozások indukálta piaci ármozgások árnövelő hatása a fogyasztói árakra az előzőeknél nagyobb volt, 2,4 %. (Ebben már az a mérték is bennefoglaltatik, amit a felemelt energiaárak továbbgyűrűzése jelent nem hatósági áremelések formájában.) Mindent egybevéve 1981-ben 104, 6 %-os árindex alakult ki. Vissza