A fogalmak dialektikus logikai tipizálása

Előszó

A hagyományos logika, valamint a matematikai logika eredményei jó kiindulópontot teremtettek a megismerés genezisét alapul vevő fogalomtipizáláshoz. A fogalmak fejlődésének gondolatát legerőteljesebben Hegel hangsúlyozta. Logikájának tagolódása . "A lét taná-ra", "lényeg taná- ra", valamint a két előbbit szintézisbe átfogó "A fogalom taná,-ra, arról tanúskodik, hogy a fogalom fejlődésének központi helyet biztosit filozófiai nézetei között. A fogalom genezisének a kérdése a szűkebben vett logikai tanításai között is fellelhető. "A szubjektivitás11 cimü rész első fejezete az általános, a különös és az egyedi fogalmak során keresztül ezt a genezist fejezi ki. Sőt a továbbiakban az ítéletek (létezési, reflexiós, szükségszerüségi és fogalmi ítéletek) a következtetések csoportjai (létezési, reflexiós, szükségszerüségi következtetések) szintén a fogalom fejlődésének egy-egy állomásai. Ez utóbbi egyúttal megmagyarázza, hogy Hegel a fogalmak esetében miért nem különböztette meg direkt módon a létezési, a reflexiós, a szükségszerüségi, a fogalmi szinteket. Azonban közvetve ezt mégis elvégezte. Ily módon nincs elvi akadálya annak, hogy az ítéletek és a következtetések fejlődését kifejező felosztást a fogalmakra is érvényesíteni lehessen. Erdei László munkája "Az ítéletek dialektikus logikai elmélete", amely a mai marxista filozófia álláspontjáról kiindulva értelmezte, és fejlesztette tovább konkrét vonatkozásokba a hegeli dialektikus logikát, számomra óriási segítséget nyújtott a fogalmak dialektikus logikai tipizálásában, s remélem, hogy e még közelről sem befejezett munkámmal sikerül hozzájárulnom az utóbbi években hazánkban kialakult logikai iskolának munkásságához. Célkitűzésem realizálásában saját eddig végzett kutatásaimon kívül az is bátorított, hogy az utóbbi években a hazai logikai iskolától függetlenül egyes logikusok hasonló koncepciót igyekeznek munkájukban érvényesíteni. Közülük megemlíthetem Gabrielján könyvét, amelynek címe "Amarxista dialektika mint logika és ismeretelmélet." s amelyben a létezési, a reflexiós, és a szükségszerüségi, valamint a fogai mi szintekre történő hegeli felosztást követhetőnek tartja a dialektikának mint logikának kimunkálásában. Munkánk elvégzése során bizonyos elveket érvényesítettünk. A) Abból indultunk ki, hogy a fogalom az objektum egyes, különös, általános viszonyát reprodukálja fokról fokra haladva, először fogalmi természetéből adódóan az általánosságot ragadja meg, majd ez utóbbit a különösre reflektálja, végül a folyamat előző szintjeinek eredményét az egyesben szintetizálja. Az általánosság megragadása kezdeti fokon nem jelent többet, mint valamely osztály elemeinek átfogását. Az osztály elemeinek ez az átfogása kezdetben elvont, általános ismertetőjegyekkel történik, amelyek egyben a különösséget is képviselik. Vissza