A főbb misztikus rendszerek lélektana

Tartalom

ELŐSZÓ 5
BEVEZETÉS 7-12
Az Isten, mint a legizgatóbb valóság. Különböző megismerési próbálkozások. Lehetséges minden embernek az átélés? Geniális átélés. A főbb misztikus rendszerek.
ELSŐ RÉSZ.
A keresztény-dogmatikus Isten-átélés Jézusról nevezett Szent Teréz nyomán.
I. FEJEZET. Előkészítő fokozatok 13-25
Az Isten-átélés meghatározása. A szentek, főként Szent Teréz élményeinek alkalmassága a lélektani elemzésre. Mantegazza Szent Terézről. A «belső ima» és fokozatai. A Belső Várkastély három külső lakása: az önismeret, a világi javak értéktelenségének a megismerése, ezekről a javakról való küzdelmes lemondás.
II. FEJEZET. A nyugalmi ima 25-35
A nyugalmi ima - B. V. negyedik lakása - leírása. Nagy nyugalom a lélekben. Az Isten jelenlétének élénk tudata. A boldogság minden földi élveztnél nagyobb; szeretet-aktusból következik, amelyet nem előz meg közvetlenül, mint inditó-ok, a megismerés. Ez lehetséges, mert az Isten közvetlenül is érintheti a lelket az akarat-, szeretet-képességen keresztü. Az Isten-érintés bizonyossága nem közvetlen, hanem következtetésből eredő. Kísérő jelensége: a képességek ideiglenes «elkábulása». Elsődleges hatása: a «szív kitágulása». Másodlagos hatása: nagylelkűség, a félelmek elmaradása, a világ megvetése.
III. FEJEZET. Az egyesülés imája 35-41
Az egyesülés imájának a lényege: rövid ideig tartó, minden képesség működését megbénító, nagy gyönyört okozó összefonódás az Istennel. A B. V. és Ö. r. közti különbség. Az isten jelenléte megérzésének a lehetősége. A képességek elpihenése, a tünet megértése, következményei.
IV. FEJEZET. Lelki eljegyzés Istennel 41-73
A B. V. 6 lakása. Élménye hármas: szenvedés, elragadtatás, látomás. A szenvedés kétféle. Okai. Az elragadtatás hirtelen jön, nem lehet neki ellenállni. Néha a test is fölemelkedik. Testi kísérő jelenségei, tartama. A lélek röpte, a test fölemelkedése. Kétféle lélektani magyarázata. A látomások és hallomások. Kétféle magyarázat: vagy isteni eredet, vagy élénkebb fantázia-működés. A képzeleti látomások isteni és természetes eredetének a lehetősége; ugyanúgy az értelmi látomásoknál is.
V. FEJEZET. A lelki házasság 73-79
A lelki házasság lényege: békés, vágymentes egyesülés az Úrral. Tartalma, kísérő jelenségei, következményei. Eredetének kétféle: természetfölötti és természetes magyarázata.
VI. FEJEZET. Apológia 79-85
A hitetlen tudósok állásfoglalása: a misztikus őrültek. A túlzó misztikus-tisztelők állásfoglalása. Még a hallucináció nem jelent őrültséget. Szent Teréz betegsége, mint diszpozíció. Szent Teréz értéke.
MÁSODIK RÉSZ.
Emmanuel Swedenborg
I. FEJEZET. Em. Swedenborg hírneve 87-94
Em. Swedenborg származása, második látási képessége. Kent, H. de Balzav, Emerson Swedenborgról
II. FEJEZET. Swedenborg tanai 94-108
Sw. prófétái meghívása. Ízelítő tanaiból: az ember lakóhelye. Főmunkája az égről szól. A mennyben minden - az Isten is - emberalakú.
A mennyei egyesületi élet. Az angyalok természete. A mennyei tájak, kertek. Az angyalok ruházkodása, palotái, a mennyei cselédség. A gyerekek és pogányok mennyei sorsa, neveltetése. A mennyei istentisztelet, prédikáció. Az angyalok nyelve; beszéd- és írásmódja. Az angyalok - jók és rosszak - kapcsolata az emberekkel. Minden gondolat az angyaloktól van bennünk. Rossz szellemek is laknak bennünk. Sem a jó, sem a rossza szellemek nem tudnak az emberrel való kapcsolatról. A szellemek beszélnek az emberrel, emberi nyelven, de erről sem tudnak. A mennyei házasságok. Sw. Szentírás-magyarázata.
III. FEJEZET. Sw. tanainak lélektani elemzése 108-120
Csaló, vagy fantaszta? Alapintuiciója. A megfelelés elve, alkalmazása az Isten, ég, ember és világ közt. Tökéletesség-series. Sw. kozmológiai alapelve, mint rendszerének a gyökere. Lélektani alapelve: csak az gondolható, ami elképzelhető. Sw. diszpozíciója a hallucinációkra. Pietizmusa. Sw. távolba-látása és viziói. A viziók tartalmának lehetetlensége. Misztikus, vagy fantaszta?
HARMADIK RÉSZ.
R. Waldo Trine.
I. FEJEZET. Trine rendszere 121-139
Trine misztikájának amerikai íze. Alaptétele az abszolút pantheizmus; innét az Isten és ember egysége. Átélése Isten-beáramlás, amelyet az ember idéz elő az éntudat lerombolásával, a theoretikus pantheizmus alapján. Az eljárás módját nem ismerteti, csak egy-két utasítást ad, t. i.: sokszor elgondolni és mondogatni Istennel való egyesülésünket és vágyódni utána. Az átélést teremtő erő követi, amely a koncentrált egységtudatból ered. A szellemek is hozzásegítenek. A csodatévő hatalom általánossága. Betegséggyógyítás az egység átélésével. Betegség a bűn következménye, gyógyításához tehát bűnnélküliség is kell. Álláskeresés gondolaterővel az átélés alapján.
II. FEJEZET. Trine rendszerének lélektani elemzése 140-147
Az ismertetés elfogulatlan. A pantheizmus követelése. Az éntudat leküzdhetetlensége, mint a Trine-i átélés akadálya. Az átélés pszichikai igazság-magva, posztulátumai. Autoszuggesztiójának menete. Az átélésre törekvők három faja: Isten-keresők, szenvedők, különcök. A gyógyulások, mint az átélés felhozott bizonyítékai. Trine értéke.
NEGYEDIK RÉSZ.
Anthroposophia
Rudolf Steiner dr.
I. FEJEZET. St. hatása 149-156
Miért foglalkozunk az okkultizmussal, főként R. Steinerrel? Mi fogja meg az embereket R. St. tanaiban? A halál utáni élet megismerése, a célkitűzés. Steiner munkái megértésének a feltételei.
II. FEJEZET. Anthropologia 156-164
Az ember hét lénytagja. Alvás, álom, halál, halál utáni élet, újraszületés, karma-
III. FEJEZET. Cosmogonia 165-178
A fejlődés hét stádiuma. A fejlődés alaki és létrehozó tényezői. A Szaturnusz kialakulása az őslényből. A további fejlődési stádiumok: Nap, Hold, Föld. A Föld-állapotban alakul ki a szellemek behatása következtében, sok akadály és visszaesés után, a hét lénytagozatú ember. A fejlődést az ember kialakulása irányítja. Az égitesteket szellemek szakítják ki a közös masszából. Az állat-, növény- és ásványvilág kialakulása a fejlődésben visszamaradt ember-elemekből. Két földkatasztrófa.
IV. FEJEZET. Kultúrperiódusok 178-188
Hét kultúrkorszak; ezeket megelőzi, mint bevezetés, az atlanti. Az első korszak az indiai; a hét orákulum, hét bölcs, a beavatás. A második korszak a perzsa, amelyben a Napszellemet szemlélő Zoroaster a vezér. A harmadik: káld-assir-babiloni. Az érzékfeletti szemlélet elhalványul. Negyedik a görög-római, amelyben az érzékfeletti szemlélet eltűnik, helybe lép a logikus gondolkodás. Főeseménye Krisztus megjelenése. Titokzatos hatásai. Ötödik a jelenkor, amelyben a Grál-beavatottak szemlélik a Krisztus-titkot. A hatodik és hetedik korszak a második és első javított kiadása. A leírtak után újabb hét korszak. Utánuk újból kozmikus változások. A Földből Jupiter, majd Vénusz és végül Vulkán lesz. Fokozatosan eltűnik az ásvány-, növény- és állatvilág, az ember pedig mind szellemibbé válik.
V. FEJEZET. A «Szellemtudomány» megszerzésének, vagyis a «szellemi-iskolázásnak» a módszere 188-209
A) Az iskolázás célja, előfeltételei, értelmi és erkölcsi előkészület (távolabbi). A közeli előkészület első foka a koncentráció-gyakorlás kezdete. Második fokozat a megvilágosítás; négy gyakorlat van benne. Főeredménye a szellemi színlátás. Próbák: tűz-, víz? levegő-próba. A feledés és emlékezés itala.
B) A lótuszszervek neve, ismerettárgya, kialakulása. Különböző figyelemgyakorlatok, pszichikai és erkölcsi követelmények. A magasabbrendű, t. i. éter- és fizikai-szervek kialakulása, megszerzésük módja. Az inspiratív és intuitív megismerés tárgyai. A kifejlett szervek csodálatos következményei.
C) A kis- és nagy-küszöbőrzők, beszédeik. Bejutás az alsó szellemországba. A beavatás vége.
VI. FEJEZET. A rendszer lélektani elemzése 209-239
Steiner stílusa; módszere. Semmit nem bizonyít. Tanának tartalmi része: szellem fogalma, ősállaga. Ezek keletkezésének pszichikai okai. A tértelen és időtlen szemlélet. Magyarázata Steiner egyéniségében és bölcseleti felfogásában. A karma-tan lélektani oka. Steiner metafizikája és ismeretelmélete; teljes képtelenségük. Az iskolázás előfeltételeinek teljesítése lehetetlenség; ezek Steiner kibúvói. Maga az iskolázás hallucinációra vall, azt szükségképen kiváltó, ránevelés. A küszöbőrzők: tudathasadások, Steiner egyéniségének a fejlődésmenete. Önmagában hívő, ügyes fantaszta.
ÖTÖDIK RÉSZ.
Misztikus élmény és érzéki csalódás 241-250
Az illuzió, pseudo- és valóságos hallucináció fogalmi meghatározása, előfordulása. Tárgya lehet minden érzetelem. A hallucinációk egyéni meghatározottsága. Lehetnek-e hallucinációk az ismertetett misztikus élmények? Kritériumok. Szent Teréz és a nem-keresztény misztikusok.
JEGYZETEK 251-267

Témakörök