kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Gondolat Könyvkiadó |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Vászon |
Oldalszám: | 487 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 29 cm x 22 cm |
ISBN: | 963-280-655-7 |
Megjegyzés: | A könyv fekete-fehér, színes ábrákat, fotókat, reprodukciókat tartalmaz. |
Előszó | 11 |
Bevezetés | 13 |
A fizikatörténet kapcsolata mai életünkkel | 13 |
Értékelés és periodizáció | 14 |
Időbeosztás a tudományos tevékenység intenzitása alapján | 14 |
A tudományos megismerés, ahogy a ma fizikusa látja | 15 |
Periodizáció az elméleti szintézis szerint | 18 |
A modellalkotás szerepe | 19 |
A tudományelmélet elemei | 20 |
Periodizáció a fizika társadalmi szerepe szerint | 25 |
Az egyes korszakok alapvető karakterisztikumai | 26 |
Az antik örökség | 31 |
A görögök adóssága | 31 |
A tudomány kezdetei | 31 |
Egyiptom és Mezopotámia | 33 |
Összhangzó szép rend | 41 |
Előzetes áttekintés: időbeli, térbeli és logikai kapcsolatok | 41 |
Misztika és matematika: Püthagorasz | 45 |
Gondolat és valóság | 49 |
Platón a megismerésről és az ideákról | 51 |
Az anyag és mozgás. Az arisztotelészi szintézis | 54 |
Atomok és elemek | 54 |
A földi mogzás: a peripatetikus dinamika | 58 |
Az égi mozgás | 64 |
Az arisztotelészi világkép | 68 |
Részlet Arisztotelész Metafizikájából | 70 |
Az antik szaktudományok csúcsteljesítményei | 72 |
Arkhimédész | 72 |
Az égi mozgások ptolemaioszi rendszere | 81 |
A kozmosz méretei. Geográfai | 83 |
Eszközök, technika | 86 |
Geometria | 88 |
A hellenizmus alkonya | 90 |
Pesszimista bölcsek | 90 |
Ágoston az asztrológia képtelenségeiről | 93 |
Ágoston az időről | 94 |
Az örökség sáfárai | 99 |
Ezer év mérlege | 99 |
Miért nincs folytatás? | 99 |
Európa formát ölt | 100 |
A technika forradalma | 105 |
Kolostorok, egyetemek | 107 |
Az antik örökség átmentése | 112 |
A közvetlen csatorna | 112 |
Bizánc | 114 |
Az arab közvetítés | 115 |
Vissza a forráshoz | 116 |
Hinduk és arabok | 117 |
A tízes számrendszer | 117 |
Algebra - Algoritmus | 118 |
Az arab csúcsteljesítmény | 119 |
Nyugat magára talál | 121 |
Fibonacci: a számolás művésze | 121 |
Jordanus Nemorarius, a statikus | 122 |
A leíró mozgástan: Nicole d'Oresme és a Merton College | 124 |
A megreformált peripatetikus dinamika | 125 |
Buridan impetuselmélete | 126 |
Fizika az asztronómiában | 127 |
Eredmények | 128 |
Nicole d'Oresme érvei a Föld mozgása mellett | 129 |
Természetfilozófia a középkorban | 131 |
Hit, tekintély, tudomány | 131 |
Hit és tapasztalat | 134 |
A reneszánsz és a fizika | 135 |
Művészet, filológia, természettudomány | 135 |
Előrelépés a mechanikában | 137 |
A művészek tudománya | 138 |
Leonardo da Vinci | 139 |
A nyomtatott könyv szerepet kap | 141 |
Rombolás és alapozás | 145 |
A világ 1600 körül | 145 |
Számmisztika és valóság | 149 |
Vissza Platónhoz - új szellemben | 149 |
A múltba néző forradalmár: Kopernikusz | 150 |
Egy kompromisszum: Tycho de Brahe | 158 |
A világ harmóniája: Kepler | 159 |
Galilei - és akiket elhomályosít | 163 |
Az égi és földi vlág egysége | 163 |
Lejtő. Inga. Hajítás | 167 |
Galilei nagysága | 173 |
A háttérben: Stevin és Beeckman | 175 |
A csatlakozás lehetősége | 177 |
Az új filozófia: a kételyből módszer lesz | 178 |
Bacon és az induktív módszer | 178 |
Módszer a biztos igazságok fellelésére: Descartes | 181 |
Descartes mozgástörvényei | 183 |
Az első kozmogónia | 184 |
Mi, magyarok | 188 |
Fény, vákuum, anyag a XVII. század közepe táján | 189 |
A Snellius-Descartes-törvény | 189 |
A Fermat-elv | 192 |
Vákuum és légnyomás | 194 |
Kezdő lépések a ma kémiája felé | 198 |
Descartes-on túl, Newtonon innen: Huygens | 200 |
A dinamika huygensi axiómái | 200 |
A matematikai inga | 204 |
A cikoidális inga | 205 |
A fizikai inga | 207 |
Az ütközési törvények mint az inerciarendszerek ekvivalenciájának következményei | 209 |
A körmozgás | 211 |
Newton és a Principia. A newtoni világkép | 212 |
A Newtonra váró feladatok | 212 |
Az erőhatás a mozgásállapot változatója és nem fenntartója | 213 |
Az egyetemes gravitáció törvénye | 218 |
Részletek a Principiából | 220 |
A filozófus Newton | 225 |
A klasszikus fizika kiteljesedése | 233 |
A XVIII. század induló tőkéje | 233 |
Eredmények, és amiről még nem esett szó | 233 |
Hullám vagy részecske | 233 |
A koordinátageometria | 240 |
A differenciál- és integrálszámítás: az egészen "nagyok" vitája | 242 |
Descartes mellett és ellen | 247 |
Voltaire és a filozófusok | 249 |
Méltó utódok: D'Alembert - Euler - Lagrange | 251 |
A továbbhaladás lehetséges útjai | 251 |
A newtoni mechanika, ahogy azt Euler az utókor számára kidolgozta | 253 |
Az első variációs elv a mechanikában: Maupertuis | 256 |
Az első "pozitivista": d'Alembert | 258 |
A statika eredményei | 260 |
Modern gondolatok | 260 |
A fény százada | 262 |
A felvilágosodás | 262 |
Részletek Holbach: A természetről című művéből | 263 |
A Nagy Enciklopédia | 266 |
D'Alembert. Elöljáró beszéd | 267 |
Kant: A tiszta ész bírálata. Részletek a Bevezetőből | 271 |
Az effluviumtól az elektromágneses térig | 273 |
Petrus Peregrinus és Gilbert | 273 |
A haladás menetrendje | 275 |
Kvalitatív elektrosztatika | 277 |
A mérő elektrosztatikája | 281 |
Az elektromos töltések áramlása | 284 |
Az áram mágneses tere: a newtoni gondolat kiterjesztése | 287 |
Faraday: a legnagyobb kísérletező | 290 |
Maxwell: az elektromágneses tér | 295 |
Az elektromágneses fényelmélet | 299 |
Lorentz elektronelmélete | 302 |
Hő és energia | 303 |
A hőmérő | 303 |
A caloricum mint előremutató elmélet: Joseph Black | 304 |
És mégis mozgás a hő: Rumford | 305 |
Fourier elmélete a hővezetésről | 307 |
A Carnot-ciklus | 310 |
A hő kinetikus elmélete | 311 |
Az energiamegmaradás tétele | 312 |
A termodinamika második főtétele | 315 |
Entrópia és valószínűség | 316 |
Anyagszerkezet és elektromosság: a klasszikus atom | 319 |
A kémia mint az anyag atomos felépítésének propagálója | 319 |
Az elektron: J. J. Thomson | 320 |
Ismét a kémia segít: a periódusos rendszer | 324 |
Az első elképzelések az atom felépítéséről | 324 |
Az egész számok újra felbukkannak: a vonalas színképek | 326 |
A huszadik század fizikája | 333 |
"Felhők a XIX. századi fizika egén" | 333 |
Befejezés vagy kiindulás | 333 |
Mach és Ostwald | 334 |
A relativitáselmélet | 337 |
Az előzmények: az abszolút sebesség mérésének meghiúsulása | 337 |
Beillesztési kísérletek | 339 |
A főszereplők: Lorentz, Einstein, Poincaré | 344 |
Távolság és időmérés | 345 |
A tömeg-energia-ekvivalencia | 349 |
Az anyag mint a tér geometriájának meghatározója | 351 |
Einstein a téridőről | 354 |
A kvantumelmélet | 357 |
A feketesugárzás a klasszikus fizikában | 357 |
Planck: a megoldáshoz az entrópián keresztül vezet az út | 360 |
Az energiakvantum megjelenik | 363 |
Einstein: a fény is kvantált | 365 |
Bohr: az atom "klasszikus" kvantumelmélete | 366 |
A sugárzási formula statikus levezetése: előjáték a kvantumelektronikához | 368 |
A mátrixmechanika: Heisenberg | 369 |
Einstein és Heisenberg | 372 |
A hullámechanika: Schrödinger | 374 |
Heisenberg: a koppenhágai értelmezés | 378 |
Operátorok. Kvantumelektrodinamika | 385 |
A kauzalitás problémája | 389 |
Neumann János a kauzalitásról és a rejtett paraméterekről | 392 |
Mi maradt a klasszikus fizikából? | 394 |
Magszerkezet. Magenergia | 396 |
Visszatekintés az első három évtizedre | 396 |
Az atommagra vonatkozó ismeretek főbb állomásai | 403 |
Miért fluoreszkál az uránsó: Becquerel | 404 |
A hősi kor főszereplői: a Curie házaspár és Rutherford | 405 |
A Rutherford-Bohr-modell kialakul | 409 |
Az első mesterséges magátalakítás | 411 |
A kvantummechanika a magjelenségekre is alkalmazható | 411 |
Rutherford sejtése, Chadwick mérése: a neutron | 412 |
A mag felépítése: magmodellek | 413 |
A maghasadás: kísérleti evidencia, eméleti kétely | 416 |
A láncreakció. az atomenergia nagybani felszabadítása valósággá válik | 419 |
Fúziós energiatermelés: a csillagok fűtőanyaga az ember kezében | 422 |
A fizikus felelőssége | 423 |
Törvény és szimmetria | 424 |
A történész szerepe a ma fizikájának leírásában | 424 |
Az elemi részek megjelenési sorrendje | 425 |
Néhány szó a kozmikus sugárzásról | 428 |
Gyorsítók. Detektorok | 429 |
Az alapvető kölcsönhatások | 430 |
Megmaradási törvények | 433 |
Szimmetria-invariancia-megmaradás | 434 |
Jobb-bal-szimmetria? | 437 |
A kis aszimmetria növeli az esztétikumot | 440 |
Vissza az apeironhoz? | 441 |
Energia az elemi részek segítségével? | 443 |
Az ember és a kozmosz | 444 |
Új információs csatornák | 444 |
A csillagok energiatermelése | 446 |
Születés, élet, halál - csillagléptékben | 448 |
Az Univerzum kialakulása | 452 |
"A semmi és a végtelen között" | 454 |
Irodalom | 457 |
Hivatkozásjegyzék (összeállította: ifj. Gazda István) | 461 |
Név- és tárgymutató (Készítette: Várkonyi Judit, ifj. Gazda István) | 473 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.