kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Gondolat Könyvkiadó |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Könyvkötői kötés |
Oldalszám: | 538 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 29 cm x 21 cm |
ISBN: | 963-281-583-1 |
Megjegyzés: | Fekete-fehér és színes fotókkal, ábrákkal illusztrálva. |
Előszó | 11 |
Bevezetés | 15 |
A fizikatörténet kapcsolata mai életünkkel | 15 |
Értékelés és periodizáció | 17 |
Időbeosztás a tudományos tevékenység intenzitása alapján | 17 |
A tudományos megismerés, ahogy a ma fizikusa látja | 18 |
Periodizáció az elméleti szintézis szerint | 20 |
Absztrakció. Modellalkotás | 21 |
A tudományelmélet elemei | 23 |
Csalóka egyszerűség | 23 |
Ráció és empíria | 24 |
Az induktív módszer buktatói | 26 |
A történelem dinamikája | 27 |
A mozgató erők | 27 |
Határok. Lehetőségek. Veszélyek | 31 |
Bizonytalanság az egzaktságban | 32 |
A fizika új szerepkörben | 33 |
A fizika korszakai és azok jellemzése | 34 |
Az antik örökség | 39 |
A görögök adóssága | 39 |
A tudomány kezdetei | 39 |
Egyiptom és Mezopotámia | 40 |
Összhangzó szép rend | 52 |
Előzetes áttekintés: időbeli, térbeli és logikai kapcsolatok | 52 |
Misztika és matematika: Püthagorasz | 57 |
Gondolat és valóság | 61 |
Platón a megismerésről és az ideákról | 63 |
Az anyag és mozgás. Az arisztotelészi szintézis | 66 |
Atomok és elemek | 66 |
A földi mozgás: a peripatetikus dinamika | 71 |
Az égi mozgás | 76 |
Az arisztotelészi világkép | 79 |
Részletek Arisztotelész Metafizikájából | 80 |
Az antik szaktudományok csúcsteljesítményei | 83 |
Arkhimédész | 83 |
Az égi mozgások ptolemaioszi rendszere | 92 |
A kozmosz méretei. Geográfia | 94 |
Geometria | 97 |
Eszközök, technika | 100 |
A hellenizmus alkonya | 102 |
Pesszimista bölcsek | 102 |
Ágoston az asztrológia képtelenségeiről | 107 |
Ágoston az időről | 108 |
Az örökség sáfárai | 113 |
Ezer év mérlege | 113 |
Miért nincs folytatás? | 113 |
Európa formát ölt | 114 |
A technika forradalma | 120 |
Kolostorok, egyetemek | 121 |
Az antik örökség átmentése | 127 |
A közvetlen csatorna | 127 |
Bizánc | 129 |
Az arab közvetítés | 130 |
Vissza a forráshoz | 131 |
Hinduk és arabok | 133 |
A tízes számrendszer | 133 |
Algebra - Algoritmus | 134 |
Az arab csúcsteljesítmény | 135 |
Nyugat magára talál | 136 |
Fibonacci: a számolás művésze | 137 |
Jordanus Nemorarius, a statikus | 138 |
A leíró mozgástan: Nicole d'Oresme és a Merton College | 139 |
A megreformált peripatetikus dinamika | 141 |
Buridan impetuselmélete | 142 |
Fizika az asztronómiában | 143 |
Eredmények | 144 |
Nicole d'Oresme érvei a Föld mozgása mellett | 144 |
Természetfilozófia a középkorban | 147 |
Hit, tekintély, tudomány | 147 |
Hit és tapasztalat | 149 |
A reneszánsz és a fizika | 152 |
Művészet, filológia, természettudomány | 152 |
Előrelépés a mechanikában | 154 |
A művészek tudománya | 155 |
Leonardo da Vinci | 156 |
A szakasztronómusok színre lépnek | 159 |
A nyomtatott könyv szerepet kap | 161 |
Rombolás és alapozás | 165 |
A világ 1600 körül | 165 |
Számmisztika és valóság | 169 |
Vissza Platónhoz - új szellemben | 169 |
A múltba néző forradalmár: Kopernikusz | 170 |
Egy kompromisszum: Tycho de Brahe | 178 |
A világ harmóniája: Kepler | 181 |
Galilei - és akiket elhomályosít | 185 |
Az égi és földi világ egysége | 185 |
Lejtő. Inga. Hajlítás | 190 |
Galilei nagysága | 196 |
A háttérben: Stevin és Beeckman | 198 |
A csatlakozás lehetősége | 199 |
Az új filozófia: a kételyből módszer lesz | 201 |
Bacon és az induktív módszer | 201 |
Módszer a biztos igazságok fellelésére: Descartes | 204 |
Descartes mozgástörvényei | 206 |
Az első kozmogónia | 207 |
A kultúra peremén | 211 |
Fény, vákuum, anyag a XVII. század közepe táján | 213 |
A Descartes-Snell-törvény | 213 |
A Fermat-elv | 217 |
Vákuum és légnyomás | 219 |
Kezdő lépések a ma kémiája felé | 222 |
Descartes-on túl, Newtonon innen: Huygens | 227 |
A dinamika huygensi axiómái | 227 |
A matematikai inga | 229 |
A cikloidális inga | 231 |
A fizikai inga | 233 |
Az ütközési törvények mint az inerciarendszerek ekvivalenciájának következményei | 235 |
A körmozgás | 235 |
Newton és a Principia. A newtoni világkép | 238 |
A Newtonra váró feladatok | 238 |
Az erőhatás a mozgásállapot változatója, és nem fenntartója | 239 |
Az egyetemes gravitáció törvénye | 243 |
Részletek a Principiából | 247 |
A filozófus Newton | 252 |
A klasszikus fizika kiteljesedése | 261 |
A XVIII. század induló tőkéje | 261 |
Eredmények, és amiről eddig még nem esett szó | 261 |
Hullám vagy részecske | 261 |
A koordinátageometria | 268 |
A differenciál- és integrálszámítás: az egészen "nagyok" vitája | 270 |
Descartes mellett és ellen | 274 |
Voltaire és a filozófusok | 277 |
Méltó utódok: D'Alembert - Euler - Lagrange | 279 |
A továbbhaladás lehetséges útjai | 279 |
A statika eredményei | 281 |
A newtoni mechanika, ahogy azt Euler az utókor számára kidolgozta | 282 |
Az első variációs elv a mechanikában: D'Alembert | 287 |
Modern gondolatok | 289 |
A mechanika mint poézis | 291 |
A fény százada | 293 |
A felvilágosodás | 293 |
Részletek Holbach: A természetről című művéből | 294 |
A Nagy Enciklopédia | 297 |
D'Alembert: Elöljáró beszéd | 298 |
A fizika szilárdnak hitt fundamentuma: Kant | 302 |
Az effluviumtól az elektromágneses térgi | 304 |
Petrus Peregrinus és Gilbert | 304 |
A haladás menetrendje | 305 |
Kvalitatív elektrosztatika | 306 |
A mérő elektrosztatika | 311 |
Az elektromos töltések áramlása | 315 |
Az áram mágneses tere: A természetfilozófia termékenyítő hatása | 317 |
Az áramok kölcsönhatása: a newtoni gondolat kiterjesztése | 319 |
Faraday: a legnagyobb kísérletező | 321 |
Maxwell: az elektromágneses tér | 325 |
Az elektromágneses fényelmélet | 330 |
Lorentz elektronelmélete | 334 |
Hő és energia | 335 |
A hőmérő | 335 |
A caloricum mint előremutató elmélet: Joseph Black | 337 |
És mégis mozgás a hő: Rutherford | 338 |
Fourier elmélete a hővezetésről | 340 |
A caloricum és állapotegyenlet | 342 |
A Carnot-ciklus | 343 |
A hő kinetikus elmélete: az első lépések | 344 |
Az energiamegmaradás tétele | 345 |
A kinetikus gázelmélet | 347 |
A termodinamika második főtétele | 348 |
Entrópia és valószínűség | 350 |
Anyagszerkezet és elektromosság: a klasszikus atom | 355 |
A kémia mint az anyag atomos felépítésének propagálója | 355 |
Az elektron: J. J. Thomson | 356 |
Ismét a kémia segít: a periódusos rendszer | 360 |
Az első elképzelések az atom felépítéséről | 361 |
Az egész számok újra felbukkannak: a vonalas színképek | 364 |
Búcsú a XIX. századtól | 366 |
A XX. század fizikája | 371 |
"Felhők a XIX. századi fizika egén" | 371 |
Befejezés vagy kiindulás | 371 |
Mach és Ostwald | 372 |
A relativitáselmélet | 375 |
Az előzmények: az abszolút sebesség mérésének meghiúsulása | 375 |
Beillesztési kísérletek | 377 |
A főszereplők: Lorentz, Einstein, Poincaré | 381 |
Távolság- és időmérés | 386 |
A tömeg-energia-ekvivalencia | 389 |
Az anyag mint a tér geometriájának meghatározója | 392 |
Einstein a téridőről | 396 |
Newton, Einstein és a gravitáció | 398 |
A kvantumelmélet | 401 |
A feketesugárzás a klasszikus fizikában | 401 |
Planck: a megoldáshoz az entrópián keresztül vezet az út | 404 |
Az energiakvantum megjelenik | 406 |
Einstein: a fény is kvantált | 410 |
Bohr: az atom "klasszikus" kvantumelmélete | 410 |
A sugárzási formula klasszikus levezetése: előjáték a kvantumelektronikához | 413 |
A mátrixmechanika: Heisenberg | 414 |
Einstein és Heisenberg | 418 |
A hullámmechanika: Schrödinger | 419 |
Heisenberg: A koppenhágai értelmezés | 424 |
Operátorok. Kvantumelektrodinamika | 431 |
A kauzalitás problémája | 436 |
Neumann János a kauzalitásról és a rejtett paraméterekről | 440 |
Munkaeszköz és filozófia | 442 |
Mi maradt a klasszikus fizikából? | 444 |
Magszerkezet. Magenergia | 447 |
Visszatekintés az első három évtizedre | 447 |
Az atommagra vonatkozó ismeretek főbb állomásai | 452 |
Miért fluoreszkál az uránsó: Becquerel | 454 |
A hősi kor főszereplői: a Curie házaspár és Rutherford | 456 |
A Rutherford-Bohr modell kialakul | 460 |
Az első mesterséges magátalakítás | 461 |
A kvantummechanika a magjelenségekre is alkalmazható | 462 |
Rutherford sejtése, Chadwick mérése: a neutron | 462 |
A mag felépítése: magmodellek | 463 |
A maghasadás: kísérleti evidencia, elméleti kétely | 467 |
A láncreakció: az atomenergia nagybani felszabadítása valósággá válik | 471 |
Fúziós energiatermelés: a csillagok fűtőanyaga az ember kezében | 473 |
A fizikus felelőssége | 475 |
Törvény és szimmetria | 475 |
A történész szerepe a ma fizikájának leírásában | 475 |
Az elemi részek megjelenési sorrendje | 476 |
Néhány szó a kozmikus sugárzásról | 480 |
Gyorsítók. Detektorok | 481 |
Az alapvető kölcsönhatások | 483 |
Megmaradási törvények | 485 |
Szimmetria-invariancia-megmaradás | 487 |
Jobb-bal szimmetria? | 490 |
"A kis aszimmetria növeli az esztétikumot" | 493 |
Vissza az apeironhoz | 494 |
Energia az elemi részek segítségével? | 496 |
A harmadik évezred küszöbén | 497 |
Az ember és a kozmosz | 498 |
Új információs csatornák | 498 |
A csillagok energiatermelése | 501 |
Születés, élet, halál - csillagléptékben | 502 |
Az Univerzum kialakulása | 506 |
"A semmi és a végtelen között" | 509 |
Irodalom | 511 |
Név- és tárgymutató (Készítette: Dr. Csurgayné Ildikó) | 519 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.