Titkári előszó | |
Előszó a magyar kiadáshoz | |
Bevezetés | |
A fizika tárgya | 1 |
Az anyag halmazállapota | 2 |
A szilárd testek különös tulajdonságai | 4 |
Általános tulajdonságok | 5 |
Molekulák és atómok | 7 |
Áthatatlanság | 8 |
A térfogat változékonysága | 9 |
Higanyhőmérő | 11 |
Fajsúly | 12 |
Tünemény, törvény, hipotézis | 14 |
A szilárd testek mechanikája | |
A mozgásról | |
Kinematika | 15 |
Abszolut és relativ nyugvás és mozgás | 16 |
Pálya és irány | 17 |
Egyenletes mozgás, változó mozgás | 18 |
Sebesség meghatározása és mérése | 19 |
A mozgás tüneményeinek grafikus előtüntetése | 20 |
Egyenletesen változó mozgás | 21 |
Tetszőlegesen változó mozgás gyorsulása | 22 |
Sebességek összetevése és szétbontása | 23 |
Egyszerű rezgő mozgás | 24 |
Középponti gyorsulás | 25 |
Szögsebesség | 26 |
Forgó mozgások összetétele | 27 |
Mi módon értelmezendő a szilárd test nyugvása - Tétlenség | 28 |
Erő | 29 |
Az erő statikai mérése | 31 |
z erő meghatározása és ábrázolása | 33 |
Az erő hatásának módjai | 34 |
Postulatumok, megállapodások | 35 |
A szilárd testek statikája | |
Összetevők, eredő | 38 |
Összefutó erők | 39 |
Párhuzamos erők | 43 |
Súlypont | 47 |
Erőpár | 48 |
Erőpárok összetevése | 49 |
Erőösszetevés általános esete | 50 |
Pont vagy tengely körül forgó test - Forgás momentuma | 51 |
Sík lappal megtámasztott test | 55 |
Erők egyensúlya a gépeken | |
A gépek általános szempontból | 56 |
Emeltyü | 58 |
Mérleg, mázsáló | 59 |
Hengerkerék | 60 |
Csiga | 61 |
Lejtő | 62 |
Ék | 63 |
Csavar és alkalmazásai | 64 |
Az erőbeli nyereség egyenlő a sebességbeli veszteséggel | 66 |
Dinamika | |
A dinamika három alaptörvénye | 68 |
Állandó erő hatásának alávetett test mozgása | 69 |
Nehéz testek szabad esése | 70 |
Atwood-féle gép | 71 |
Tömeg | 72 |
Sűrűség | 74 |
Mozgásmennyiség. Az erő impulzusa | 75 |
Változó erőtől előidézett mozgás | 76 |
Az erő abszolut egysége | 77 |
Alapegységek, leszármaztatott egységek | 78 |
Különböző mértékrendszerek | 79 |
Átmenet egyik rendszerről a másikra | 80 |
Abszolut (C. G. S.) mértékrendszer | 82 |
A mozgás iránya nem esik egybe az erő irányával | 83 |
Több egyidejüleg ható erő | 84 |
Lejtőn való mozgás | 85 |
Egyszerű inga | 86 |
Összetett inga | 88 |
Lengés síkjának állandósága | 90 |
Hatás és visszahatás | 91 |
A mozgásmennyiség kicserélődése az ütközésnél | 92 |
Szabad test visszahatása. Körmozgás | 93 |
A nehézségi gyorsulás változásának okai | 96 |
A munka és energia | |
Kilogramméter és lóerő | 99 |
A munka abszolut egysége | 100 |
Mozdító munka, ellenálló munka | 101 |
A munka mérése, ha az elmozdulás nem esik az erő irányába | 102 |
Több egyidejüleg ható erő munkája | 103 |
Eleven erő | 105 |
Ellenmondás Leibniz és Descartes között | 106 |
Változó erő munkája | 107 |
A munka s az elevenerő egyenértékűsége | 108 |
A virtuális sebességek elve | 109 |
Potencziális munka | 110 |
Surlódás leküzdésére fordított munka | 111 |
Mozgásban levő gépek | 112 |
Dinamometrikus fék | 113 |
Eleven erő megmaradásának elve | 114 |
Energia megmaradásának elve | 115 |
Alkalmazás a bolygók mozgására. Valódi nap és közép nap | 116 |
Alkalmazás a rezgő mozgásra | 117 |
Alkalmazás az egyenes és ferde ütközésre | 118 |
Forgó test eleven ereje | 119 |
Összetett inga hosszúsága | 125 |
Megfordítható inga | 126 |
Tehetetlenségi nyomaték kísérleti meghatározása | 127 |
Állandó forgástengelyek | 128 |
Giroszkóp | 130 |
A nap és éjegyenlőségi pontok előnyomulása és a nutáczió | 131 |
A gravitaczió | |
A természeti erők áttekintése | 132 |
Keppler törvényei | 133 |
Newton leszármaztatja belőlük az általános tömegvonzás törvényeit | 134 |
Csillagok, bolygók, mellékbolygók | 135 |
Üstökösök, hullócsillagok | 136 |
A nehézség különös esete az általános tömegvonzásnak | 138 |
Cavendish kísérlete s a belőle vonható következtetések | 140 |
A kozmikus éter hipotézise | 141 |
Csillagászati mértékrendszer | 142 |
Munka, mely valamely nehéz testnek a földről való eltávolítására megkivántatik | 143 |
A gravitaczió potencziálja | 145 |
Egypotencziálú felületek | 148 |
Számbeli példák | 150 |
Molekulai erők a szilárd testekben | |
Adhézió és kohézió | 152 |
Rugalmasság az összenyomásnál | 153 |
Rugalmasság a nyújtás esetében | 154 |
Rugalmassági együtthatók és modulusok | 155 |
Nyujtásnál előidézett térfogatváltozás | 156 |
A rugalmas erő munkája | 157 |
A csavarási rugalmasság | 158 |
A csavarási nyomaték (cs. együttható) meghatározása | 159 |
Tehetetlenségi nyomatékok kiszámítása | 161 |
Hajlításbeli rugalmasság és alkalmazása a szebórákban | 162 |
Másodlagos rugalmasság, vagyis a rugalmas utóhatások | 163 |
Rugalmasság határa | 164 |
Szivósság | 165 |
Számadatok | 166 |
A folyadékok mechanikája | |
A folyadékok statikája | |
Mi módon kell a nyugvó folyadék állapotát felfogni | 167 |
Belső surlódás és a nyulóság | 168 |
Folyadékok összenyomhatósága és rugalmassága | 169 |
Pascal tétele. Nyomás dimenziói | 170 |
Hidraulikus sajtó | 171 |
Folyadék határfelületei | 172 |
Szabad folyadékfelületek, egypotencziálu felületek. Dagály és apály | 173 |
Hold mozgásának látszólagos gyorsulása | 174 |
Nehézségerő okozta nyomás a folyadékokban és az idevágó kísérletek | 175 |
Archimedes elve és az uszás | 179 |
Fajsúly meghatározására szolgáló módszerek és mérőkészülékek | 182 |
Molekulai hatások a folyadékokban | |
Kísérletek folyadékhártyákkal | 191 |
Felületi feszültség és méretei | 192 |
Plateau kísérletei | 194 |
Folyadéksugarak alakjai | 195 |
Folyadékok és szilárd testek érintkezése | 196 |
Hajcsövesség tüneményeinek leírása | 197 |
Magyarázatuk és törvényeik. Számadatok | 198 |
Folyadéknak szétterülése más folyadék felületén | 200 |
Szilárd testek oldódása folyadékokban | 202 |
Emulziók, folyadékkeverékek | 203 |
Diffuzió | 204 |
Dializis | 205 |
Diomózis | 206 |
A légnemű testek statikája | |
Gázok és gőzök | 208 |
Légneműek összenyomhatósága és rugalmassága | 209 |
Súlyuk és sűrűségök | 211 |
Légkör nyomása | 212 |
Szivornyák és biztosító csövek | 216 |
Szabad térbe nyiló manométer | 218 |
Normális nyomás; összeegyeztetése az abszolut (C. G. S.) mértékrendszerrel | 219 |
Edényes barométerek | 220 |
Barométer adatának kiigazítása | 224 |
Szivornyás barométer | 225 |
Folyadék nélküli barométerek | 226 |
Barométer állásának változásai | 227 |
Magasságmérés | 228 |
Boyle törvénye és folyományai | 231 |
Eltérések Boyle törvényétől | 234 |
Gázok levegőre vonatkoztatott sűrűsége | 235 |
Sűrített levegőjű manométerek | 236 |
Fémmanométerek | 237 |
Baroszkóp | 238 |
Levegő felhajtó ereje a mérlegelésnél | 237 |
Léggömbök | 240 |
A folyós testek dinamikája | |
Gay-Lussac szivattyúja | 241 |
Légszivattyú | 243 |
Geissler higanyos légszivattyúja | 244 |
Ritkítás kiszámítása | 245 |
Szviattyús kutak | 246 |
Szökő kutak, források | 249 |
Mariotte palaczkja | 250 |
Torricelli tétele a folyadékok kiáramlására vonatkozólag | 251 |
Folyadéksugár összehuzódása | 253 |
Tökéletes folyadékok áramlása vezetékekben | 254 |
Statikai nyomás, dinamikai nyomás | 256 |
Bunsen-féle vízszivattyú | 257 |
Sprengel-féle szivattyú | 258 |
Nyulós folyadékok áramlása vezetékekben | 259 |
Nyulóssági együttható és méretei | 260 |
Szűrés | 262 |
Molekulai hatások a légneműekben | |
Elmélet a légneműek alkatáról | 263 |
Boyle törvényének levezetése az elméletből | 264 |
Több gáz keveréke | 265 |
Száraz levegő összetétele | 266 |
A gázmolekula átlagos sebessége és eleven ereje | 267 |
Gázneműek diffuziója | 269 |
Légneműek diozmózisa | 270 |
Légneműek és szilárd testek egymásra hatása. Moser-féle alakok | 271 |
Légnemű és folyós testek egymásra hatása | 273 |
Légneműek dialízisa | 277 |
Surlódás a légneműekben | 279 |
A hangról | |
Hullámmozgás | |
Időszakos mozgás | 282 |
Lökésnek, hullámnak tovaterjedése kötélben | 282 |
Hullámzó mozgás grafikai előtüntetése | 283 |
Keresztrezgés, hosszmenti rezgés | 284 |
Sűrűsödések és ritkulások a hullámban | 285 |
Hullámfelület | 286 |
Kicsiny mozgások összetétele rugalmas közegben | 287 |
A hang terjedése | |
Hang hallgatóságának föltételei | 288 |
Hang terjedésének sebessége | 289 |
Levegőnek akusztikai átlátszósága | 292 |
Hullámok visszaverődése. Visszhang | 293 |
A hangok megkülönböztető tulajdonságai | |
Hang erőssége. Szócső és hallócsövek | 294 |
Hangmagasság | 296 |
Akusztikai szirénák | 297 |
Zenei hangközök | 298 |
Természetes hangskála | 299 |
Temperált hangskála | 300 |
Zenei hang és zaj | 301 |
Normális hangvilla | 302 |
Hangvilla alkalmazása igen rövid időközök mérésére | 303 |
A különböző testek rezgésének módja | |
Haladó hullámok, álló hullámok | 304 |
Beeső és visszaverődő hullámok interferencziája | 306 |
Húrok keresztrezgései | 307 |
Harmonikus hangok sora | 308 |
Szonométer | 309 |
Húros hangszerek | 310 |
Rugalmas pálczák keresztrezgései | 311 |
Rugalmas lemezek és harangok keresztrezgései | 313 |
Hajlékony hártyák keresztrezgései | 315 |
Pálczák hosszmenti rezgései | 316 |
Ráhangzás | 317 |
Rezgő légoszlopok; sípok | 318 |
Kundt-féle alakok | 319 |
Folyadékokba merülő sípok | 320 |
Fuvóhangszerek szájnyílása | 321 |
A beszéd és a hallás | |
Emberi beszélő szerv | 324 |
Hangok interferencziája | 324 |
Lüktetések. Konzonanczia és disszonanczia | 325 |
Hangok összetétele | 326 |
Fülnek hangelemző tehetsége | 328 |
Hangok elemzése | 329 |
Kombináczió hangok | 330 |
Hangszínezet | 331 |
Hangzók | 333 |
Fonograf | 334 |
Emberi fül leírása | 335 |
Audifon | 336 |
Hőbeli energia | |
Hő és hőmérséklet | |
Az energia különböző fajai | 337 |
Égéskor a potencziális energia kinetikai energiává alakul át | 338 |
Hőmennyiség | 339 |
Hőmérséklet fokozatbeli megkülönböztetése | 340 |
Thermoszkóp | 341 |
Hőmérséklet ideiglenes mérése a higanyhőmérővel | 342 |
Különböző hőmérők adatainak összeegyeztetése | 343 |
Hőmérő pontossága és érzékenysége | 345 |
Alkoholos hőmérő | 346 |
Higanyhőmérő helyettesítése a léghőmérővel | 347 |
Maximum-minimum hőmérők | 348 |
Különbségi hőmérő | 349 |
A hő terjedése | |
Hőterjedés három módja | 350 |
Észrevételek a sugárzásra vonatkozólag | 351 |
Hővezetés, vezetősség | 352 |
Fémhálók, Davy bányászlámpája | 335 |
Fourier elmélete, a belső vezetősség együtthatója | 354 |
Külső hővezetés együtthatója | 355 |
Hő terjedése valamely pálczában | 356 |
Anizotróp testek hővezetése | 357 |
Hőterjedés folyadékokban | 358 |
Hőterjedés légneműekben | 359 |
Kalorimétria | |
Hőmennyiség abszolut és gyakorlati egysége | 361 |
Lavoisier és Laplace jégkalorimétere | 362 |
Közép fajhő | 364 |
Hőfoghatóság | 365 |
Bunsen jégkalorimétere | 366 |
Vízkaloriméterek | 367 |
Jégolvasztásra szükséges hőmennyiség | 370 |
Fajhő meghatározása | 371 |
Valódi fajhő | 373 |
Szilárd és folyós testek fajhői | 374 |
Térfogategység hőfoghatósága | 376 |
A hő forrásai | |
A mechanikai munkából eredő hő | 377 |
Kaloriának mechanikai egyenértéke | 380 |
Meghatározása surlódásból és ütközésből | 381 |
Gáz összenyomásából eredő hő | 384 |
Hő átalakulása munkává | 386 |
Az erg és kaloria összehasonlítása | 387 |
Thermochemia alapelvei | 388 |
Fűtőanyagok hőfejlesztő képessége | 390 |
Állati hő és izom munka | 391 |
A Nap heve és forrásai | 392 |
A szilárd testek és folyadékok hő okozta tágulása | |
Vonalmenti kiterjedés | 397 |
Közép kiterjedési együtthatók | 398 |
Vonalmenti kiterjedésre vonatkozó feladatok | 400 |
Valódi kiterjedési együtthatók | 401 |
Némely szilárd test kiterjedési együtthatójának változása a hőmérséklettel | 403 |
Köbbeli kiterjedés, feladatok | 404 |
Kiterjedés mechanikai hatásai | 407 |
Ingák kiigazítása | 409 |
Látszólagos és valódi kiterjedés | 411 |
Higany valódi kiterjedése | 413 |
Dilatométer | 414 |
Súlytermométer | 415 |
Némely folyadék kiterjedési együtthatói | 416 |
Víz legnagyobb minősége | 417 |
Víz fajsúlya különböző hőfokok alatt | 419 |
Edények térfogatának meghatározása | 420 |
Szilárd testek köbbeli kiterjedésének mérése | 421 |
Térfogat változása a szilárd halmazállapotból a folyós halmazatba való átmenetkor | 422 |
Olvadás és fagyás | |
Testek különböző viselkedése olvadás és megszilárdulás közben | 423 |
Túlhűtés | 427 |
Olvadáspontok, fagypontok | 430 |
Nyomás hatása az olvadásra | 431 |
Újra fagyás | 433 |
Nyomás hatása a telítettségre | 435 |
Olvadási hő | 436 |
Oldási és higítási hő | 438 |
Telített és túltelített oldatok | 439 |
Sós oldatok telítése és fagyási görbéi | 441 |
Kriohidrátok | 443 |
Hűtő (fagyasztó) keverékek | 444 |
Ötvények olvadása | 448 |
Hőtünemények a légneműeken | |
Állandó nyomás alatti kiterjedési együtthatók | 450 |
Állandó térfogat alatti feszültségi együtthatók | 451 |
Légneműek tágulására vonatkozó feladatok | 453 |
Tágulási együtthatók változékonysága | 454 |
Légneműek izotermás görbéi | 455 |
Léghőmérő leírása és összehasonlítása másféle hőmérőkkel | 457 |
Állandó nyomás alatti fajhő | 461 |
Gázok fölmelegítése közben végzett külső munkáról | 463 |
Állandó térfogat alatti fajhő, levezetve a hang terjedéssebességéből | 465 |
Ugyanaz levezetve a kaloria dinamikai egyenértékéből | 466 |
Elméleti fejtegetések a légneműek molekulai szerkezetéről | 467 |
Hőmérsékletnek függése a molekulák eleven erejétől | 469 |
Abszolutzéruspont, a tökéletes gáz tulajdonságaiból levezetve | 470 |
Avogadro és Ampére törvényei | 472 |
Különbség a folyadékok, a gőzök és a gázok között - A folyadékok párolgása s a gázneműek folyósítása | |
Minők a valóságban a légneműek. Andrews kísérletei | 474 |
Széndioxid izotermás görbéi | 475 |
Telített légneműek | 477 |
Kritikus hőfok | 478 |
Különbség a gőz és gáz között | 479 |
Némely légnemű test kritikus pontjai | 480 |
Hogyan különböznek a gázok a tökéletes gáztól | 481 |
Van Der Waals és Clausius képletei | 482 |
Párolgás az üres térben | 483 |
Gőzök feszültsége | 485 |
Telített gőzök feszültsége | 486 |
Regnault táblázatai | 488 |
Dumas módszere a gőzök sűrűségének meghatározására | 489 |
Meyer V. módszere | 490 |
Gőzök levegőre vonatkozó sűrűségének változósága | 491 |
Disszocziáczió | 492 |
Gőzökre vonatkozó gyakorlati feladatok | 493 |
Gőzök és gázok keveréke | 494 |
1 liter nedves levegő súlya | 495 |
Keverékek és oldatok gőzeinek feszültsége | 496 |
Párolgás | 497 |
Szétfolyás, kivirágzás | 498 |
Pszichrométer | 499 |
Nedvességi állapot | 500 |
Sűrítő higrométer | 501 |
Chemiai higrométer | 502 |
Elnyelési higrométer | 503 |
Forrás | 504 |
Túlhevített folyadékok | 505 |
Párolgás és forrás egybevetése | 506 |
Nyomás hatása a forráspontra | 507 |
Forráspont; a fejlődő gőz hőmérséklete | 509 |
Regnault részletesebb táblázata | 510 |
Leidenfrost-féle tünemény | 511 |
Lepárlás | 513 |
Párolgási hő mérése | 514 |
Párolgás révén előidézett fagyás | 516 |
Összes gázok folyósítására vezető módszerek | 517 |
Cailletet és Pictet kísérletei | 520 |
Wroblewski és Olszewski kísérletei | 521 |
A gőzgépekről és a thermodinamikáról | |
Gőzgép lényeges alkotó részei | 522 |
Különböző gépek | 523 |
Magas nyomású gép leírása | 524 |
Expanziós gép leírása | 525 |
Sűrítős gőzgép | 526 |
Lokomotiv leírása | 527 |
Valamely gép munkájának leírása | 528 |
Nyomás-indikátor | 529 |
Watt diagrammája | 530 |
Oránkénti és lóerőnkénti szénfogyasztás | 531 |
Gőzfejlesztőnek hosszúsági tényezője | 532 |
Energiabeli veszteségek a gőzfejlesztés és a főtengelyre való munka átvitel közé eső átalakulások folyamán | 533 |
Thermodinamikának két tétele | 534 |
Átalakulások zárt körfolyamata | 535 |
Carnot-féle körfolyamat | 536 |
Carnot körfolyamata megfordítható | 537 |
A megfordítható gépek adják a legnagyobb munka sikert | 538 |
Abszolut hőmérséklet levezetése a thermodinamika második tételéből | 539 |
Tüzeléssel működésben tartott hőgép elméleti munka sikere | 540 |
Második törvény alkalmazva a helyiségek fűtésének kiszámítására | 542 |
Második törvénynek tudományos fontossága | 543 |
Levezethető belőle az olvadás pontnak a nyomástól való függése | 544 |
Alkalmazható a folyadékok adiabatikus összenyomására | 545 |
Rugalmasság adiabatikus modulusa | 546 |
Alkalmazás a hangterjedés sebességének kiszámítására | 547 |
Az energia lefokozódása | 548 |
Függelék a magyar kiadáshoz | |
A kathetométer s a nónisz | 549 |
Betűrendes név- és tárgymutató | |