Előszó
Idén, a magyar honfoglalás 1100 éves évfordulóján kerül sor a II. Finnugor Világkongresszusra, amelyre több mint háromszáz küldött érkezik Oroszországból és a három önálló államisággal rendelkező finnugor köztársaságból, Észtországból, Finnországból és Magyarországról. Részt fognak venni a határainkon kívül élő szórványmagyarság képviselői is Szlovákiából, Ukrajnából, Romániából, Szerbiából, Horvátországból, Szlovéniából és Ausztriából.
Az eseményt Göncz Árpád köztársasági elnök fogja megnyitni a Parlamentben, aki 1993-ban a finnugorok történetében először látogatta meg népes delegáció élén az Urál-menti finnugor köztársaságokat.
A napjainkban mintegy 25 millió finnugor közül 4 millió lakik az Oroszországi Föderáció területén a Baltikumtól az Urálig terjedő északi területeken a legkülönbözőbb adminisztratív formációkban. Számarányuk a területi össznépességhez képest sehol sem haladja meg a 23%-ot, de van olyan nemzetiség, amelynek tagjait mindössze néhány tucatban számolják. Önálló nyelvük és kultúrájuk fejlődését nagy mértékben befolyásolta a cári, majd a szovjet rendszer számukra nem éppen előnyös nemzetiségi politikája. A totalitarizmus összeomlása óta a 90-es évek elejétől a demokratizálódó Oroszország, lehetőségeihez mérten igyekszik biztosítani a területén élő finnugoroknak is az esélyegyenlőséget a nemzeti ön- és azonosságtudat felélesztésében.
Az Oroszországi Föderáció Alkotmányán kívül számos központi, regionális és helyi törvény igyekszik szabályozni az említett népek és népcsoportok politikai, társadalmi és gazdasági életkörülményeinek és feltételeinek alakulását.
Az önálló államisággal rendelkező finnugor népekre éppen ezért rendkívül nagy és komoly felelősség hárul a finnugor világ életbentartásáért és együttműködéséért. A korábbiakban csak a nyelvészetre, a népművészetre és a hagyományápolásra leszűkülő együttműködést ma már kezdi felváltani a gazdasági, a politikai és a kulturális együttmunkálkodás számtalan formája, az ösztöndíjak nyújtása, a szakértők és a tudóscserék mellett az ifjúsági, a parlamenti és a vállalkozói szférában.
Bízunk benne, hogy ezen gondolatok és elképzelések megvalósítását nemcsak a II. Finnugor Világkongresszus, de a résztvevők lelkes kezdeményezése és céltudatos kitartása is elő fogja segíteni.
A finnugor világnak van mit adnia a világörökségnek, amit egyébként már hosszú ideje sikerrel is bizonyít.
Finnugor olvasókönyvünk a fentiek szellemében született és szeretne hasznos olvasmánya lenni mindazoknak, akik bármily megfontolásból érdeklődnek és tájékozódni szeretnének rólunk, finnugorokról. Az összeállítás több szerző műve. Mint szerkesztő, Domokos Péter professzor és Klima László adjunktus segítségével - akiknek ezúton is szeretnék köszönetet mondani - igyekeztem a legfrissebb kutatások eredményeit rendszerezni és az olvasók elé tárni. A magyar szerzőkön kívül, akiknek többsége az ELTE Finnugor Tanszékéhez kötődik, közöljük egy orosz kutató cikkét, valamint a moszkvai Magyar Nagykövetség két munkatársának a dolgozatát.
Vissza