A finn mint rokonnyelv

Előszó

A magyar nyelv finnugor alapjai néven ismert négy féléves stúdium az egyetemi magyar szakos képzés programjának része. Ennek keretében a hallgatók többek között egy rokonnyelvvel is megismerkednek. A rokonnyelv tanulásának célja elsősorban az, hogy a magyar nyelv finnugor sajátságaira világítson rá. Ezért a hangsúly nem a gyakorlati nyelvtudáson, hanem az illető nyelv finnugor jellegén, a szókincsnek és a nyelvtannak a magyarral összefüggésbe hozható vonásain van. A finn mint rokonnyelv c. jegyzet a fenti célt szolgálja. A hét leckéből álló áttekintés szövegei tartalmazzák a legfontosabb rokonszavakat, ugyanakkor egymásra épülnek, nehézségi fokuk egyre nő, s a gyakorlati nyelvtanulás alapjait is jelenthetik. A nyelvtan kétirányú: leíró és történeti. A nyelvtörténeti kitekintések tipográfiailag is elkülönülnek. A nyelvtani összefoglaló a legfontosabb hangtani és tőtani kérdéseket tekinti át, valamint a ragozási táblázatokat tartalmazza. A finn-magyar szójegyzékben az aláhúzással jelölt rokon szavak mellett azok kikövetkeztetett alapnyelvi alakja is szerepel. Szűkre szabott jegyzetünk korántsem teljes. Nem tartalmaz például rendszeres hangtörténetet, holott ez a finnugor nyelvtudománynak talán legjobban kidolgozott, jelentős fejezete. Bízunk azonban abban, hogy jelen összefoglalás hasznos illusztrációja lesz a nyelvtörténeti tanulmányoknak. A finn nyelvnek ilyesfajta, magyar nyelvtörténeti szempontú látása többéves tanítási gyakorlat és számos szakmai beszélgetés eredményeként alakult ki. Köszönet illeti ezért kollégáimat, az ELTE Finnugor Nyelvtudományi Tanszékének munkatársait, különösen is e munka hivatalos lektorait, Karanko-Pap Outit és Simoncsics Pétert. Észrevételeiknek, tanácsaiknak nagy hasznát vettem.
Helsinki, 1985. február 28-án
a Kalevala 150 éves jubileumán
Csepregi Márta Vissza