A finkler-kérdés

Fülszöveg

A Booker-díjas regény három, Londonban élő barát története barátságról, szerelemről, hűségről és zsidó identitásról.
„Treslove az a fajta ember volt, akit semmi sem ér váratlanul. Nem a szokásos, elalvás előtti és ébredés utáni sötét előérzetek nyugtalanították, hanem a fényes nappal valós veszélyei.
A legrosszabb a helyzet a nőkkel volt. A nők végérvényesen szétzilálták a nyugalmát. Találkozásuk minden következménye - ahogy megkéri a kezét, és ő igent mond, az otthon, a behúzott, gazdag selyemfüggönyök résein áttörő bordó fénysugár, a felhőként tornyosuló ágyneműk, a boldogsága, a jövője - egyszerre zuhant rá abban a pillanatban, ahogy a nő elment mellette."
„Finkler volt az első zsidó, akivel Treslove találkozott. Legalábbis ő volt az első, akiről tudta, hogy az. Előtte úgy képzelte el a zsidókat, mint magát az erre vonatkozó szót - »jew«, vagyis kicsi, sötét, bogárszerű. Titokzatos. Ha minden zsidó így néz ki, gondolta Treslove, akkor a Finkler mégiscsak találóbb név nekik, mint a »zsidó«.
És ezentúl magában csak finklereknek hívta őket."
„Pontban éjjel 11:30-kor támadták meg. Treslove ezt azért tudta, mert valamilyen oknál fogva a támadást megelőző pillanatban az órájára nézett. Lehet, hogy sejtette, többet nem fog ránézni."
„Erőltette a memóriáját, de nem, nem volt a szó végén mássalhangzó.
»Tezsé« - ezt mondta.
Ennek sem volt semmi értelme.
Megmagyarázhatatlan rejtély.
Hacsak nem azt mondta, miközben kiürítette a zsebeit, hogy:
»Te zsé!"«
Howard Jacobson Manchesterben született, tanulmányait Cambridge-ben, az angol tanszéken végezte. Máskor is jelölték Booker-díjra, ez az első regénye magyar nyelven. Az Independent heti kolumnistája, számos televíziós dokumentumfilmet írt és mutatott be. Vissza