1.062.984

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A filozófiai parergon tüköre

Henricus Nollius hermetikus-rózsakeresztes regénye

Szerző
Szerkesztő
Fordító
Szeged
Kiadó: Szegedi Tudományegyetem
Kiadás helye: Szeged
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 111 oldal
Sorozatcím: Fiatal Filológusok Füzetei-Korai újkor
Kötetszám: 2
Nyelv: Magyar  
Méret: 23 cm x 16 cm
ISBN: 963-482-592-3
Megjegyzés: Az 1623-ban Giesában, Casparus Chemlinusnál kiadott mű reprintje.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

Az 1590 körül született és 1626-ig élt Heinrich Noll(e) nevét mindig latinos alakban használta. Latinul írta értekezéseit, leveleit, s legfontosabb irodalmi igényű munkáját, a kötetünkben olvasható regényt, amelyben latinul szólal meg az anyanyelvű tanítás követelése is. Nollius az újjáéledt skolasztika nagyhatású bírálója volt, viszont egyetemi katedrát vállalt mindvégig: amikor elűzték valamelyik univerzitásról, másikban keresett helyet magának. A matematikát és a medicinát, a fizikát és a filozófiát nem az arisztotelészi-galénoszi, hanem a platonikus-hermetikus hagyomány jegyében újította meg. A füzetünkben magyarul (tudomásunk szerint modern nyelven először) olvasható mű, A filozófiai parergon tüköré Nollius irodalmi munkásságához tartozik; a Philaretus előtt a bölcsesség várához vezető úton fölbukkanó akadályok, ártó és segítő személyek azonban a tudós eszményképeivel és vitapartnereivel vagy ellenfeleivel azonosak. A kalandok során végül olyan tudós grémiumot ismer meg a... Tovább

Fülszöveg

Az 1590 körül született és 1626-ig élt Heinrich Noll(e) nevét mindig latinos alakban használta. Latinul írta értekezéseit, leveleit, s legfontosabb irodalmi igényű munkáját, a kötetünkben olvasható regényt, amelyben latinul szólal meg az anyanyelvű tanítás követelése is. Nollius az újjáéledt skolasztika nagyhatású bírálója volt, viszont egyetemi katedrát vállalt mindvégig: amikor elűzték valamelyik univerzitásról, másikban keresett helyet magának. A matematikát és a medicinát, a fizikát és a filozófiát nem az arisztotelészi-galénoszi, hanem a platonikus-hermetikus hagyomány jegyében újította meg. A füzetünkben magyarul (tudomásunk szerint modern nyelven először) olvasható mű, A filozófiai parergon tüköré Nollius irodalmi munkásságához tartozik; a Philaretus előtt a bölcsesség várához vezető úton fölbukkanó akadályok, ártó és segítő személyek azonban a tudós eszményképeivel és vitapartnereivel vagy ellenfeleivel azonosak. A kalandok során végül olyan tudós grémiumot ismer meg a bölcsességet kereső ifjú - s az olvasó -, amit joggal azonosítottak már a kortársak is (a valóságban aligha létezett) rózsakeresztes szövetséggel. Ennél is egyértelműbb a Nollius-regény elfogult szimpátiája a Hermész Triszmegisztosz-hagyomány iránt: „Isten előjogokat ruházott a hermetikus tudományra' - hangzik az általános megállapítás.
A Fiatal Filológusok Füzetei szegedi bölcsészek - végzős hallgatók, ösztöndíjasok, ifjú oktatók - vállalkozása irodalmi és eszmetörténeti szempontból fontos, nehezen hozzáférhető szövegek filológiailag megmunkált közreadására, másrészt az európai szellemi forrongás mérvadó szerzői, művei és a meghatározó jelentőségű tudományos iskolák bemutatására. Vissza

Tartalom

A filozófiai parergon tüköre 7
A tisztátalan világnak üdvözlet 9
Előszó a kitűnő olvasóhoz 10
Az első fejezetben Philaretus az élet értelméről és a bölcsesség megszerzésének módjáról elmélkedik, és eközben beszélgetésbe keveredve Arisztotelésszel és Julius
Caesar Scaligerrel, meghallgatja tanácsaikat 13
Philaretus Scaligertől és Arisztotelésztől távozóban összetalálkozik Galénosszal, a dogmatikusok fejével, és hosszan elbeszélget vele a bölcsesség megszerzéséről 19
A harmadik fejezetben Philaretus kétségbeesve panaszolja balszerencséjét, hogy képtelen olyan vezetőt találni, aki megmutatná neki a bölcsességhez vezető utat. Végül Istenhez fordul, és az ő segítségéért fohászkodik. Isten meghallgatja Philaretus
könvörgését, és elküldi hozzá egyik szent angyalát, hogy elvezesse őt egy bölcs és a
bölcsesség útját tökéletesen ismerő emberhez 27
Az negyedik fejezetben Philaretus tanácsot kap Hermésztől, aki megmutatja neki a
Fortuna avagy a Bölcsesség kastélyához vezető utat 28
Az ötödik fejezetben Philaretus felszerelkezik az útra, lakomát rendez, amelyre meghívja barátait, és felfedi előttük elhatározását 33
A hatodik fejezetben Philaretus elfelejt Istenhez fohászkodni, és egy nagy útvesztőbe téved 36
A hetedik fejezetben Philaretus felismeri tévedését, Istenhez fohászkodik és kikeveredik a labirintusból 48
A nyolcadik fejezetben Philaretus felmászik a sziklára, Vulcanus és Neptunus a segítségére sietnek 49
A kilencedik fejezetben Philaretus, miután Neptunusszal tanácskozott, visszatér a
sziklához, de útközben Mammon zaklatja 54
A tizedik fejezetben Philaretus folytatja útját a sziklához, és találkozik I. C. Baldusszal, aki
megpróbálja szándékától eltéríteni, végül pedig megkísérli orvul meggyilkolni 57
A tizenegyedik fejezetben Philaretus folytatja útját a sziklához, miközben összeakad
egy másik latorral, akit futárnak neveznek, és megöli 60
A tizenkettedik fejezetben Philaretusnak kiürül az erszénye a hosszú út alatt, ezért
kénytelen írni a barátainak, hogy küldjenek neki pénzt 62
A tizenharmadik fejezetben Philaretus, miután megkapta az ezüstöt, boldogan folytatja útját Fortuna kastélyához, és miután néhány napig lassan bandukolt, szembetalálkozik Protheusszal, aki megkísérli őt szándékától eltéríteni 64
A tizennegyedik fejezetben Thomas Erastus Paracelsus-ellenes könyveivel Philaretus útjába kerül, és szónoki fogásokkal megkísérli őt kétségbeesésbe hajszolni 67
A tizenötödik fejezetben Philaretus visszatér a kijelölt sziklához és Mózes pálcájával
elkezdi ütögetni. De miközben hosszasan csapkodja a sziklát, ismét elfogy az útiköltsége. Újfent ír tehát barátainak, de azok cserben hagyják; ekkor a háta mögött
megpillant egy hársfát, amelynek árnyékában teljesen kimerülve kellemesen elnyújtózik, és ott Isten akaratából segítségre lel 72
A tizenhatodik fejezetben mialatt Philaretus a hársfa árnyékában pihen, viperák harapják meg a sarkát, a darazsak pedig erősen összeszurkálják 74
A tizenhetedik fejezetben Philaretus megüti és széttöri a sziklát. A széttört sziklából
két rettentő sárkány ront elő, akik a szél miatt egymást pusztítják el. Ekkor ömleni kezd a Neptunus által említett víz, és ebben a vízben Philaretus megtalálja a
Fortuna kastélvának kinvitásához szükséges kulcsokat 76
A tizennyolcadik fejezetben Philaretus kinyitja Fortuna kastélyának kapuját, és leteszi a hallgatás fogadalmát 77
A tizenkilencedik fejezetben vezetője különböző titkos helyekre viszi Philaretust, ahol ő csodálkozva szemlél meg minden titkot 80
A huszadik fejezetben bölcsek beszélgetnek a tudós társadalom megreformálásáról 82
A mű összefoglalása 90
Névmutató 93
Henricus Nollius hermetikus-rózsakeresztes regénye 101
A fordításról 107
Henricus Nollius und sein hermetisch-rosenkreuzerischer Román 109

Henricus Nollius

Henricus Nollius műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Henricus Nollius könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem