Előszó | 5 |
Bevezetés | 7 |
A filozófiai gondolkodás | |
Mi a filozófia? | 9 |
A filozófia mint életmód | 9 |
A filozófia mint tudomány | 18 |
A filozófia és a teológia viszonya | 22 |
A filozófia fejlődése | 24 |
A filozófiatörténet kialakulása | 24 |
A filozófia történelmi szemlélete | 26 |
Irodalom | 32 |
A görög bölcselet | 35 |
A Szókratész előtti filozófia | 37 |
A görög bölcselet kezdete | 37 |
Alapelvek | 40 |
A milétoszi iskola | 40 |
Püthagorasz és iskolája | 41 |
Hérakleitosz és az eleaiak | 43 |
Az epheszoszi Hérakleitosz | 43 |
Az eleaiak | 45 |
Mennyiség és minőség | 49 |
A mechanikusok | 49 |
Anaxagorasz világképe | 55 |
A szofista világnézet | 58 |
Irodalom | 62 |
Az attikai bölcselet | 65 |
A Szókratizmus | 65 |
Szókratész | 65 |
A szókratikusok | 70 |
Az ideák világa | 71 |
Platón élete és művei | 71 |
A jó | 73 |
Az igazság | 75 |
A platóni dialektika | 79 |
Az ember és az állam | 82 |
Platón természetbölcselete és teológiája | 84 |
Az eszme a világban | 86 |
Arisztotelész élete | 86 |
Arisztotelész propedeutikus logikája | 88 |
Arisztotelész tudományeszménye | 91 |
Az első filozófia | 94 |
Lélek, világ, Isten | 101 |
A jó és a közösség | 104 |
Irodalom | 106 |
A hellenizmus bölcselete | 111 |
A sztoicizmus | 111 |
Az epikureizmus | 115 |
Az újplatonizmus | 116 |
Irodalom | 119 |
A középkori bölcselet | 123 |
Irodalom | 126 |
A patrisztikus bölcselet | 129 |
A keresztény bölcselet kezdete | 129 |
A nyugat tanítója | 130 |
Az igazság | 130 |
Az Isten | 131 |
A teremtés | 132 |
A lélek | 132 |
Az etika | 133 |
Isten országa | 134 |
A patrisztika vége | 134 |
Irodalom | 135 |
Skolasztikus bölcselet | 139 |
A skolasztika kialakulása | 139 |
Scotus Eriugena | 140 |
Szent Anzelm | 141 |
Petrus Abaelardus | 142 |
Humanisták és misztikusok | 144 |
Irodalom | 145 |
A skolasztika virágkora | 148 |
Irodalom | 150 |
Teológusok és filozófusok Párizsban | 151 |
Irodalom | 152 |
Az oxfordi iskola | 152 |
Irodalom | 154 |
A régebbi ferences iskola | 154 |
Irodalom | 156 |
Nagy Szent Albert | 157 |
Irodalom | 158 |
A skolasztika fejedelme | 159 |
Irodalom | 170 |
A latin averroizmus | 172 |
Irodalom | 174 |
Az újabb ferences iskola | 174 |
Irodalom | 176 |
Skolaszitka és misztika | 177 |
Irodalom | 179 |
A skolasztika alkonya | 180 |
Az ockhamizmus | 180 |
Irodalom | 182 |
A nominalisták | 183 |
Irodalom | 185 |
Nicolaus Cusanus | 186 |
Irodalom | 191 |
Újkori bölcselet | 193 |
Irodalom | 197 |
A reneszánsz filozófiája | 199 |
Okkultizmus és miszticizmus | 199 |
Irodalom | 200 |
A reneszánsz természetfilozófiája | 200 |
Giordano Bruno | 201 |
Galileo Galilei | 202 |
Francis Bacon | 205 |
Irodalom | 208 |
Az ember és az állam új értelmezése | 210 |
Irodalom | 212 |
A skolasztika a reneszánszban | 213 |
Irodalom | 213 |
A racionalizmus | 215 |
R. Descartes | 215 |
Kétely és igazság | 216 |
Isten és a külvilág | 217 |
A szubsztanciafogalom | 220 |
Descartes méltatása | 221 |
Ellenfelek és követők | 222 |
Irodalom | 223 |
Benedictus Spinoza | 225 |
A szubsztancia és attributumai | 226 |
A determinizmus kérdése | 228 |
Spinoza naturalizmusa | 230 |
Irodalom | 232 |
G. W. Leibniz időtlen filozófiája | 233 |
A monász és a lét | 233 |
A teodicea | 236 |
A monász és a szellem | 238 |
Leibniz méltatása | 240 |
Irodalom | 241 |
Az empirizmus | 243 |
Thomas Hobbes | 243 |
Irodalom | 246 |
John Locke | 247 |
Az ismeretelmélet | 247 |
Gyakorlati filozófia | 251 |
Irodalom | 252 |
Locke kortársai és követői | 253 |
Irodalom | 255 |
Hume szkepticizmusa | 256 |
Az emberi megismerésről | 256 |
A tudomány világa | 257 |
A szükséges kapcsolat fogalmáról | 259 |
Irodalom | 262 |
A felvilágosodás | 263 |
Irodalom | 267 |
Az angol felvilágosodás | 268 |
Irodalom | 270 |
A francia felvilágosodás | 270 |
Voltaire | 271 |
Az enciklopédisták | 273 |
Jean Jacques Rousseau | 276 |
Irodalom | 279 |
A német felvilágosodás | 281 |
Irodalom | 283 |
A klasszikus német filozófia | 285 |
Immanuel Kant | 285 |
A tiszta ész kritikája | 287 |
A probléma | 301 |
A gyakorlati ész kritikája | 305 |
Az ítélőerő kritikája | 310 |
A vallás és az ész | 310 |
Irodalom | 312 |
Johann Gottlieb Fichte | 313 |
Tudományelmélet | 314 |
Erkölcsbölcselet | 315 |
Az idős Fichte | 316 |
Irodalom | 318 |
F. W. J. Schelling | 319 |
Természetfilozófia | 319 |
Azonosságfilozófia | 321 |
Irodalom | 322 |
A romantikusok | 322 |
Irodalom | 324 |
G. W. F. Hegel | 324 |
A szellem fenomenológiája | 325 |
A logika tudománya | 331 |
A szellem filozófiája | 334 |
Hegel teológiája | 339 |
A dialektika értékelése | 345 |
Irodalom | 347 |
Az idealizmus megszűnése | 350 |
J. F. Herbart, B. Bolzano, A. Trendelenburg | 350 |
Irodalom | 351 |
Arthur Schopenhauer | 351 |
Irodalom | 354 |
A hegeli iskola felbomlása: D. F. Strauss és L. Feuerbach | 355 |
Irodalom | 358 |
A nem dialektikus materializmus | 359 |
Irodalom | 360 |
A marxizmus-leninizmus | 363 |
Marx-Engels-Lenin | 363 |
A történelmi materializmus | 365 |
Alapvető kategóriák | 365 |
Értékelés | 370 |
A dialektikus materializmus | 372 |
A materializmus fogalma | 372 |
A dialektika fogalma | 375 |
Értékelés | 378 |
Marx valláskritikája | 381 |
A vallás filozófiai bírálata | 381 |
A vallás politikai bírálata | 382 |
A vallás gazdasági bírálata | 386 |
A vallásos tudat föltételei | 392 |
A valláskritika kritikája | 394 |
Irodalom | 397 |
A fenomenalizmus | 403 |
A pozitivizmus | 403 |
A. Comte és a német pozitivizmus | 403 |
Irodalom | 405 |
Logisztika | 405 |
Irodalom | 406 |
Neopozitivizmus | 407 |
Irodalom | 408 |
Analitikus filozófia: Ludwig Wittgenstein | 409 |
Irodalom | 411 |
Empirizmus és fenomenológia | 412 |
Empirizmus: J. S. Mill, F. Brentano | 412 |
Irodalom | 413 |
A fenomenológia: E. Husserl, M. Scheler | 414 |
Irodalom | 416 |
Újkantianizmus és újhegelianizmus | 416 |
Újkantianizmus | 416 |
Irodalom | 418 |
Újhegelianizmus | 419 |
Irodalom | 420 |
Pragmatizmus | 421 |
Irodalom | 424 |
A strukturalizmus | 424 |
Történelmi áttekintés | 424 |
A módszer | 426 |
Az ideológia | 429 |
René Girard | 432 |
Irodalom | 432 |
Az egzisztenciabölcselet | 433 |
Sören Aabye Kierkegaard | 434 |
Az élet és az elmélet | 434 |
A hit és a kereszténység | 438 |
Jaspers egzisztenciális filozófiája | 442 |
Filozófiai tájékozódás a világban | 442 |
Az egzisztencia megvilágítása | 444 |
Egzisztencialista metafizika | 447 |
Heidegger létfilozófiája | 449 |
A lét és az ittlét | 450 |
Az egzisztenciál | 455 |
A halál, a szorongás, a végesség | 457 |
Az idő és a történelmiség | 459 |
A megértés történelmisége | 461 |
A keresztülhúzott lét | 463 |
A francia egzisztencializmus | 465 |
Irodalom | 469 |
Az életfilozófia | 473 |
Isten halála és a nihilizmus | 473 |
Nietzsche és az "élet" | 475 |
Zarathustra éneke | 478 |
Nietzsche és a kereszténység | 481 |
Nietzsche értelmezése | 483 |
Irodalom | 485 |
Az életfilozófia a XX. században | 486 |
A bergsoni spiritualizmus | 486 |
Irodalom | 491 |
A cselekvés filozófiája: Maurice Blondel | 492 |
Irodalom | 498 |
A fejlődés filozófiája: P. Teilhard de Chardin | 499 |
Irodalom | 503 |
Szellemtudományos életfilozófia: W. Dilthey | 504 |
Irodalom | 507 |
Metafizika és ontológia | 509 |
Induktív metafizika és értékfilozófia | 509 |
Irodalom | 512 |
Realista ontológia | 513 |
Fenomenológiai ontológia: N. Hartmann | 513 |
Irodalom | 516 |
Kritikus realizmus | 517 |
Irodalom | 518 |
Az ideálrealizmus: A. N. Whitehead | 519 |
Irodalom | 521 |
Keresztény ihletésű filozófiák | 523 |
Az újskolasztikus mozgalom | 523 |
Történelmi előzmények | 523 |
Irodalom | 528 |
Az újskolasztika főbb irányzatai | 528 |
Irodalom | 532 |
A transzcendentális módszer | 532 |
Maréchal és Kant | 532 |
A transzcendentális módszer továbbfejlesztése: K. Rahner | 535 |
Transzcendentális filozófiai rendszerek: B. Lonergan, E. Coreth | 529 |
Irodalom | 544 |
A perszonalizmus | 544 |
A gyökerek | 544 |
Irodalom | 546 |
A francia perszonalizmus | 546 |
Irodalom | 554 |
Tárgymutató | 557 |
Névmutató | 589 |
Tartalom | 611 |