Előszó | 5 |
Előszó a második kiadáshoz | 6 |
Előszó a harmadik kiadáshoz | 7 |
Bevezetés | |
A filozófiai gondolkodás | |
Mi a filozófia? | 11 |
A filozófia mint életmód | 11 |
A filozófia mint tudomány | 14 |
A filozófia és a teológia viszonya | 19 |
A filozófia fejlődése | 25 |
A filozófiatörténet kialakulása | 25 |
A filozófia történelmi szemlélete | 26 |
Irodalom | 31 |
A görög bölcselet | |
A Szókratész előtti filozófia | |
A görög bölcselet kezdete | 37 |
Alapelvek | 40 |
A milétoszi iskola | 40 |
Püthagorasz és iskolája | 41 |
Hérakleitosz és az eleaiak | 42 |
Az epheszoszi Hérakleitosz | 42 |
Az eleaiak | 44 |
Mennyiség és minőség | 48 |
A mechanikusok | 48 |
Anaxagorasz világképe | 53 |
A szofista világnézet | 56 |
Irodalom | 59 |
Az attikai bölcselet | |
A Szókratizmus | 62 |
Szókratész | 62 |
A szókratikusok | 66 |
Az ideák világa | 67 |
Platón élete és művei | 67 |
A jó | 69 |
Az igazság | 71 |
A platóni dialektika | 74 |
Az ember és az állam | 76 |
Platón természetbölcselete és teológiája | 78 |
Az eszme a világban | 80 |
Arisztotelész élete | 80 |
Arisztotelész propedeutikus logikája | 82 |
Arisztotelész tudományeszménye | 85 |
Az első filozófia | 87 |
Lélek, világ, Isten | 94 |
A jó és a közösség | 96 |
Irodalom | 98 |
A hellenizmus bölcselete | |
A sztoicizmus | 105 |
Az epikureizmus | 108 |
A szkepticizmus | 110 |
Az újplatonizmus | 112 |
Irodalom | 115 |
A középkori bölcselet | |
Irodalom | 123 |
A patrisztikus bölcselet | |
A keresztény bölcselet kezdete | 125 |
A nyugat tanítója | 126 |
Az igazság | 126 |
Az Isten | 127 |
A teremtés | 127 |
A lélek | 128 |
Az etika | 129 |
Isten országa | 129 |
A patrisztika vége | 130 |
Irodalom | 130 |
Skolasztikus bölcselet | |
A skolasztika kialakulása | 133 |
Scotus Eriugena | 133 |
Szent Anzelm | 134 |
Petrus Abaelardus | 139 |
Humanisták és misztikusok | 140 |
Irodalom | 141 |
A skolasztika virágkora | 145 |
Irodalom | 146 |
Teológusok és filozófusok Párizsban | 147 |
Irodalom | 148 |
Az oxfordi iskola | 148 |
Irodalom | 150 |
A régebbi ferences iskola | 150 |
Irodalom | 152 |
Nagy Szent Albert | 152 |
Irodalom | 154 |
A skolasztika fejedelme | 154 |
Irodalom | 165 |
A latin averroizmus | 167 |
Irodalom | 168 |
Az újabb ferences iskola | 168 |
Irodalom | 170 |
Skolaszitka és misztika | 171 |
Irodalom | 173 |
A skolasztika alkonya | 174 |
Az ockhamizmus | 174 |
Irodalom | 76 |
A nominalisták | 177 |
Irodalom | 179 |
Nicolaus Cusanus | 180 |
Irodalom | 184 |
Újkori bölcselet | |
Irodalom | 191 |
A reneszánsz filozófiája | |
Okkultizmus és miszticizmus | 193 |
Irodalom | 194 |
A reneszánsz természetfilozófiája | 194 |
Giordano Bruno | 194 |
Galileo Galilei | 196 |
Francis Bacon | 198 |
Irodalom | 200 |
Az ember és az állam új értelmezése | 202 |
Irodalom | 204 |
A skolasztika a reneszánszban | 205 |
Irodalom | 206 |
A racionalizmus | |
R. Descartes | 207 |
Kétely és igazság | 208 |
Isten és a külvilág | 209 |
A szubsztanciafogalom | 211 |
Descartes méltatása | 212 |
Ellenfelek és követők | 213 |
Irodalom | 214 |
Benedictus Spinoza | 216 |
A szubsztancia és attributumai | 217 |
A determinizmus kérdése | 218 |
Spinoza naturalizmusa | 220 |
Irodalom | 222 |
G. W. Leibniz időtlen filozófiája | 223 |
A monász és a lét | 224 |
A teodicea | 225 |
A monász és a szellem | 228 |
Leibniz méltatása | 229 |
Irodalom | 230 |
Az empirizmus | |
Thomas Hobbes | 232 |
Irodalom | 234 |
John Locke | 235 |
Az ismeretelmélet | 236 |
Gyakorlati filozófia | 239 |
Irodalom | 240 |
Locke kortársai és követői | 241 |
Irodalom | 242 |
Hume szkepticizmusa | 243 |
Az emberi megismerésről | 244 |
A tudomány világa | 245 |
A szükséges kapcsolat fogalmáról | 246 |
Irodalom | 249 |
A felvilágosodás | |
Irodalom | 253 |
Az angol felvilágosodás | 254 |
Irodalom | 256 |
A francia felvilágosodás | 256 |
Voltaire | 257 |
Az enciklopédisták | 259 |
Jean Jacques Rousseau | 262 |
Irodalom | 264 |
A német felvilágosodás | 266 |
Irodalom | 267 |
A klasszikus német filozófia | |
Immanuel Kant | 269 |
A tiszta ész kritikája | 271 |
A probléma | 271 |
A gyakorlati ész kritikája | 283 |
Az ítélőerő kritikája | 287 |
A vallás és az ész | 291 |
Irodalom | 292 |
Johann Gottlieb Fichte | 294 |
Tudományelmélet | 295 |
Erkölcsbölcselet | 296 |
Az idős Fichte | 297 |
Irodalom | 298 |
F. W. J. Schelling | 299 |
Természetfilozófia | 300 |
Azonosságfilozófia | 301 |
Irodalom | 302 |
A romantikusok | 303 |
Irodalom | 304 |
G. W. F. Hegel | 305 |
A szellem fenomenológiája | 306 |
A logika tudománya | 311 |
A szellem filozófiája | 314 |
Hegel teológiája | 319 |
A dialektika értékelése | 323 |
Irodalom | 325 |
Az idealizmus megszűnése | 328 |
J. F. Herbart, B. Bolzano, A. Trendelenburg | 328 |
Irodalom | 329 |
Arthur Schopenhauer | 329 |
Irodalom | 332 |
A hegeli iskola felbomlása: D. F. Strauss és L. Feuerbach | 333 |
Irodalom | 336 |
A nem dialektikus materializmus | 337 |
Irodalom | 338 |
A marxizmus-leninizmus | |
Marx-Engels-Lenin | 340 |
A történelmi materializmus | 342 |
Alapvető kategóriák | 342 |
Értékelés | 346 |
A dialektikus materializmus | 348 |
A materializmus fogalma | 348 |
A dialektika fogalma | 350 |
Értékelés | 353 |
Marx valláskritikája | 356 |
A vallás filozófiai bírálata | 356 |
A vallás politikai bírálata | 357 |
A vallás gazdasági bírálata | 360 |
A vallásos tudat föltételei | 366 |
A valláskritika kritikája | 368 |
Marxizmus - ma | 370 |
Irodalom | 371 |
A fenomenalizmus | |
A pozitivizmus | 375 |
A. Comte és a német pozitivizmus | 375 |
Irodalom | 376 |
Logisztika | 377 |
Irodalom | 378 |
Neopozitivizmus | 379 |
Irodalom | 380 |
Analitikus filozófia: Ludwig Wittgenstein | 381 |
Irodalom | 383 |
Empirizmus és fenomenológia | 384 |
Empirizmus: J. S. Mill, F. Brentano | 384 |
Irodalom | 385 |
A fenomenológia: E. Husserl, M. Scheler | 385 |
Irodalom | 387 |
Újkantianizmus és újhegelianizmus | 389 |
Újkantianizmus | 389 |
Irodalom | 390 |
Újhegelianizmus | 391 |
Irodalom | 392 |
Pragmatizmus | 393 |
Irodalom | 395 |
A strukturalizmus | 396 |
Történelmi áttekintés | 396 |
A módszer | 398 |
Az ideológia | 400 |
René Girard | 403 |
Irodalom | 403 |
Az egzisztenciabölcselet | |
Sören Aabye Kierkegaard | 405 |
Az élet és az elmélet | 406 |
A hit és a kereszténység | 409 |
Jaspers egzisztenciális filozófiája | 412 |
Filozófiai tájékozódás a világban | 413 |
Az egzisztencia megvilágítása | 414 |
Egzisztencialista metafizika | 417 |
Heidegger létfilozófiája | 419 |
A lét és az ittlét | 420 |
Az egzisztenciál | 421 |
A halál, a szorongás, a végesség | 426 |
Az idő és a történelmiség | 428 |
A megértés történelmisége | 429 |
A keresztülhúzott lét | 431 |
A francia egzisztencializmus | 432 |
Irodalom | 436 |
Az életfilozófia | |
Friedrich Wilhelm Nietzsche | 442 |
Nietzsche és az "élet" | 444 |
Zarathustra éneke | 446 |
Nietzsche és a kereszténység | 449 |
Nietzsche értelmezése | 451 |
Irodalom | 453 |
Az életfilozófia a XX. században | 454 |
A bergsoni spiritualizmus | 454 |
Irodalom | 458 |
A cselekvés filozófiája: Maurice Blondel | 459 |
Irodalom | 464 |
A fejlődés filozófiája: P. Teilhard de Chardin | 465 |
Irodalom | 468 |
Szellemtudományos életfilozófia: W. Dilthey | 469 |
Irodalom | 471 |
Metafizika és ontológia | |
Induktív metafizika és értékfilozófia | 473 |
Irodalom | 475 |
Realista ontológia | 476 |
Fenomenológiai ontológia: N. Hartmann | 476 |
Irodalom | 479 |
Kritikus realizmus | 480 |
Irodalom | 481 |
Az ideálrealizmus: A. N. Whitehead | 482 |
Irodalom | 483 |
Keresztény ihletésű filozófiák | |
Az újskolasztikus mozgalom | 484 |
Történelmi előzmények | 484 |
Irodalom | 488 |
Az újskolasztika főbb irányzatai | 489 |
Irodalom | 492 |
A transzcendentális módszer | 492 |
Maréchal és Kant | 495 |
A transzcendentális módszer továbbfejlesztése: K. Rahner | 497 |
Transzcendentális filozófiai rendszerek: B. Lonergan, E. Coreth | 500 |
Irodalom | 505 |
A perszonalizmus | 505 |
A gyökerek | 505 |
F. Ebner | 506 |
Irodalom | 507 |
M. Buber | 507 |
Irodalom | 509 |
F. Rosenzweig | 509 |
Irodalom | 511 |
E. Mounier és köre | 511 |
Irodalom | 516 |
E. Lévinas | 517 |
Irodalom | 519 |
Visszatekintés | 520 |
Tárgymutató | 521 |
Névmutató | 561 |