A filozófiai anyagfogalom és a lenini definíció összefüggése

Előszó

A dialektikus és történelmi materializmus a világ egységét annak anyagiságában látja: a természetnek a lényege, a társadalomnak és a gondolkodásnak az alapja egyaránt anyagi; vagyis a valóság mindhárom területén: a természetben, a társadalomban és a gondolkodásban egyaránt az anyag elsődlegességét vallja a tudatéval szemben.
Mint tudjuk, az anyag-tudat viszony problematikája minden filozófiának alapkérdése, amelyre választ kell adnia, amelyet nem kerülhet meg, amely végső soron és alapvetően megszabja minden filozófia világnézeti állásfoglalását.
Ismeretes az is, hogy a marxizmus-leninizmus filozófiája a szaktudományok eredményeire épülő, a széles társadalmi gyakorlatot általánosító, következetesen materialista filozófia: természetes tehát, hogy ennek a filozófiának fundamentális, központi kategóriája az anyagfogalom.
Az anyag filozófiai fogalmát igyekezett meghatározni, kifejezni, feltárni minden kor materializmusa - a megismerés és a társadalmi gyakorlat adott szintjének megfelelően. Az idealizmus pedig egyetlen kategóriát sem támadott olyan szakadatlanul és hevesen, mint éppen az anyag fogalmát; vagyis ugyanazon tudományos-gyakorlati színvonalon állva, de osztályérdekektől vezérelve és a megismerés ellentmondásosságát kihasználva - nyíltan vagy burkoltan tagadta, de mindig eltorzította az anyag-kategória tartalmát. (Igaz, hogy közben - a püthagóreusoktól kezdve, Plátonon át Hégelig - legalább problémafelvetésükkel előbbre is vitték a filozófiai gondolkodást.) Vissza